Gyurcsány az Altusból kivett több mint 2 milliárd forintot (nem osztalékként, hanem kivont vagyonként!), ellenben 5 év alatt magánvagyona alig 198 millió forinttal gyarapodott. Hova lett a pénz?
Megosztás
Már tavaly is lehetett arról olvasni, hogy a Gyurcsány család vagyona jelentősen csökkent az elmúlt években, ugyanis a sokat emlegetett Altus Portfólió Kft. mára teljesen kiürült, viszont a DK-elnök vagyonnyilatkozataiban ennek nyoma sincs. Az elmúlt években több mint 2,1 milliárd forintot vett ki a cégéből, ugyanakkor a saját vagyona csupán 198 millió forinttal nőtt 2016 óta. Adódik a kérdés: mire költötték a fennmaradó 1,9 milliárd forintot?
Köztudott, hogy a bukott miniszterelnök és felesége finoman szólva sem élnek nehéz körülmények között. Bár ez a vagyonnyilatkozataikban ugyan nem látszik, egyértelmű, hogy a majdnem 500 négyzetméteres Apró-villa a Rózsadomb oldalában önmagában is sokat ér. Ezenkívül viszont sok egyéb szövetséges révén a Gyurcsány házaspár mindig is komoly befolyással bírt. Ha valaki visszaolvassa a '90-es évek híreit, akkor könnyen a nyomára bukkan, hogyan zajlott a magyar alumíniumipar privatizációja. Amikor az Apró Piroska vezette állami Magyar Hitel Bank 700 milliót adott Gyurcsány cégének, hogy megvegye az állami vagyont. A 705 milliós vételárhoz neki csak 5 milliót kellett hozzátenni. Így lehet politikai tőkéből pénzügyi tőkét kovácsolni néhány hét alatt, és így lett például a MOTIM Zrt. a Gyurcsány család vagyonának gyűjtője.
A modell a következő volt: eleinte személyesen, aztán már csak cégkapcsolatokon keresztül (bár Dobrev Klára a mai napig felügyelő bizottsági tag a MOTIM-ban) lehetett kiemelni a hasznot, és mindehhez az Altus Portfólió Kft. kiváló keretet is jelentett. Az elmúlt évtizedekben jól jövedelmezett az üzlet, volt itt a kétezres évek idején olcsóbb áram és EU-támogatás is, azonban 2010 után kénytelenek voltak hozzányúlni a családi készlethez. Ezt leginkább 2016-ban lehetett látni, amikor is az Altus eladta a MOTIM Zrt.-beli érdekeltségeit, és így gyorsan 2 milliárd forinthoz jutott.
Gyurcsány már 2016-ban kivett a cégből 1,2 milliárd forintot, majd évről évre újabb 2-300 milliót, és így szépen lassan ki is ürítette az Altust, amiben az aranykorában több milliárd forint volt, mostanra mindent összevetve alig 100 millió maradt, 2020-ban pedig egy újabb 55 milliós részlet került ki a cégből. Ezzel együtt visszakérte azt a 12 millió forintot is, amit évekkel ezelőtt adott kölcsön egy magánszemélynek.
Az érdekesség azonban nem ez. Nézzük meg az elmúlt 5 évet, mi látszik Gyurcsány Ferenc vagyonnyilatkozataiból. Az ingatlanjai nem változtak, hosszú ideje övé a pápai lakása és a kötcsei nyaralója. Adóssága is csak az éves törlesztőrészletekkel csökkent (2020-ban a kötcsei ház hitele nem csökkent, vélhetően a hitelfizetési moratórium miatt), bár ez alól kivétel 2019, itt vélhetően a gyereknek vett lakások előlegei és foglalói miatt 150 millió forintnyi többlet hitel jelent meg, ami 2020-ban újabb 65 millió forinttal nőtt. Különös ingatlanvásárlás, amelynek előlegét és foglalóját már 2019-ben letették, de még mindig nem történt meg a vásárlás. Az egyedüli érdemi különbséget a saját néven nyilvántartott értékpapírokban, bankszámlákon és követelésekben látjuk, amely összesen már 2019-ben megközelítette az 1 milliárd forintot, idénre pedig meg is haladta azt.
Ezek alapján a következő látszik: Gyurcsány az Altusból kivett több mint 2 milliárd forintot (nem osztalékként, hanem kivont vagyonként!), ellenben 5 év alatt magánvagyona alig 198 millió forinttal gyarapodott. Míg 2016-ban a hiteleket levonva, az ingatlanokon felül összesen 580 millió forintot tulajdonolt, addigra ma ez „alig„ éri el a 800 millió forintot úgy, hogy közben kiürített egy többmilliárdos céget.
Adódik a kérdés, hova tűnt a maradék 1,9 milliárd forint. A Gyurcsány család vagy évi közel 400 millió forintot költ mindennapjaira (a képviselői tiszteletdíjakon felül), vagy esetleg a DK kiadásai nagyok, nem beszélve a kampányokról.
Január 31-én Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő közölte, hogy azon a héten feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél, és bejelentette, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul az uniós forrásokat Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök ügyvédjének, Czeglédy Csabának kölcsönadó Altus Befektetési Zrt. ügyében. A jogszabályok értelmében ugyanis az uniós forrásokat sem kölcsönként, sem támogatásként nem lehet továbbadni. Gyurcsány bűnöző ügyvédjének az irodája egyébként az elmúlt nagyjából egy évben nagyjából 150 millió forint adófizetői pénzt kapott a budapesti, DK-s vezetésű önkormányzatoktól. Nem véletlenül használjuk Czeglédy Csaba esetében a bűnöző kifejezést: Gyurcsányék ügyvédjét korábban jogerősen elítélték, egy későbbi ügye miatt pedig börtönben is ült. Az MTI-nek nyilatkozó Budai Gyula felhívta rá a figyelmet: a Gyurcsány család családi cége, az Altus Befektetési Zrt. 1,5 milliárd forint értékű európai uniós támogatást kapott, és ebből több alkalommal adott kölcsönt a bűnöző Czeglédy Csabának.
Forrás: Facebook
A képviselő azt mondta: Czeglédy Csabát már jogerősen elítélték költségvetési csalás miatt, és jelenleg is folyik ellene egy 6,5 milliárd forintos költségvetési csalás miatt indított eljárás. Czeglédy Csaba a Gyurcsány család családi ügyvédje, és sok baloldali politikust képvisel – jegyezte meg, hozzátéve, hogy CZEGLÉDY CSABA EGY ÉV ALATT 150 MILLIÓ FORINTOT KAPOTT A FŐVÁROSI DK-S ÖNKORMÁNYZATOKTÓL KÖZPÉNZBŐL.
A fideszes politikus kijelentette: egyértelmű, hogy az Altus Befektetési Zrt. európai uniós forrást adott Czeglédy Csabának. Ez jogszabályba ütközik – közölte, ezért az Altus jogellenes kölcsöneivel kapcsolatban a héten feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségnél.
Budai Gyula hangsúlyozta, hogy EU-S FORRÁST SEM KÖLCSÖNKÉNT, SEM TÁMOGATÁSKÉNT NEM LEHET TOVÁBBADNI. Sem Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, sem Gyurcsányné, a DK európai parlamenti képviselője, sem az Altus nem jogosult arra, hogy az általuk az EU-tól kapott pénzt továbbadják Czeglédy Csabának, vagy bármilyen más gazdasági társaságnak. Ezt ki kell vizsgálni – mondta, hozzátéve: ezért az OLAF-hoz fordul, és vizsgálatot kezdeményez az európai uniós források ilyen jellegű felhasználásával kapcsolatban.
Gyurcsányné úgy adott kölcsönt Czeglédy Csabának, hogy tudta: a kölcsön összege egy más gazdasági társasághoz kerül, mivel Czeglédy Csaba akkori cége már végrehajtás alatt volt – mondta Budai Gyula, aki korábban emiatt is büntetőfeljelentést tett Gyurcsánynéval szemben. Kitért arra is, hogy Gyurcsányné időközben a DK EP-képviselője lett.
Neki tisztában kéne lennie azokkal a szabályokkal, hogy európai uniós támogatást nem lehet kölcsönként magánszemélynek vagy cégnek odaadni – fogalmazott Budai Gyula.
