Embercsempészekre várnak a migránsok, hogy elindulhassanak Magyarország és Horvátország felé

Ezt Sztankovics Gábor, az Európai Embercsempészés Elleni Központ helyettes vezetője nyilatkozta a Magyar Nemzet Online-nak.

- A hazánkra nehezedő illegális migrációs nyomás egy sor biztonságpolitikai, illetve titkosszolgálati szakértő szerint ugrásszerűen növekszik. Elsősorban az afganisztáni események, a tálibok előretörése, valamint a szíriai helyzet rendezetlensége biztosítja az Európába induló tömegeket. Kérem, jellemezze olvasóinknak elsőként az afganisztáni helyzetet és kihatásait Európára, az unióra, benne Magyarországra kivetve. Valóban számíthatunk egy a 2015-öshöz hasonló nagyságú, vagy éppen nagyobb népvándorlásra?

- Az illegális migráció folyamatos nyomás alatt tarja nemcsak a hazai, de a nemzetközi rendészeti és nemzetbiztonsági szerveket. Európából tekintve a nyomás hullámvasút-szerűen változik egyik régióról a másikra. Nehéz előre megjósolni, hogy mi a következő kihívás, de hogy lesz az szinte bizonyos. Ezért is folyamatos, proaktív hírszerzésre kell törekedni, aktívan figyelemmel követve az interneten fellelhető eseményeket. Nyilvánvalóan a legutóbbi afgán események minket is aggodalommal töltenek el. Afganisztán mindig is kiemelt kategóriába tartozott, ami az illegális bevándorlást kibocsájtó országokat illeti; ebből a szempontból nem újdonság az afgánok legújabb hulláma. Ugyanakkor európai színtén sokkal érzékenyebb az ilyen hírekre és ennek megfelelően alakítja a politikát az EU-n kívüli országokkal. Hogy mást ne mondjak Törökország elkezdte megépíteni a kerítést az iráni határon. Ez nyilvánvalóan le fogja lassítani a mostani migrációs hullámot, afgánok kisebb csoportjai különböző időkben és útvonalon fognak megérkezni a Balkánra. Ott jellemzően más nemzetiségekkel fognak keveredni és ilyen csoportok tagjaként elsősorban embercsempész szervezetek segítségével kísérelnek meg majd eljutni a kiválasztott célországba. Sok migráns szorult be a Balkánra, akik csak arra várnak, hogy tovább csempésszek őket. Ennek ellenére én kevés esélyt látok egy újabb tömeges menekülthullámra. Nem azért, mert nincs egy újabb invázióra igény, hanem azért mert hatékony hírszerzéssel ezeket a kezdeményezéseket csírájában el lehet folytani. Így történt például a 2018-as görög migránskaravánok esetén is, amit Telegram csatornákon szerveztek, vagy például a 2020 februári görög-török szárazföldi határ mentén kialakult konfliktus során is. Ha sikerül a megszerzett információkat időben a megfelelő helyre eljuttatni az sokkal hatásosabb, mint többezer határőr kivezénylése. Sajnos e téren nem mindig az történik, amit szeretnénk. Az államok kerítést építenek, mialatt az unió ezresével veszi fel az új határőröket. Ez persze üzenetnek szép, de sokkal olcsóbb lenne hatékony felderítéssel megakadályozni ezeket a kezdeményezéseket. Az Európai Embercsempészet Elleni Központot pontosan a 2015-ös válság után azzal a céllal hozták létre, hogy hatékony támogatást nyújtson a tagállamoknak az embercsempész szervezetek elleni küzdelemben. Nekünk tovább kell lépnünk és ügyek helyett a jelenségeket kell kezelni Európai szinten.

- A szír helyzet, illetve a török-görög ellentét mennyire befolyásolja az illegális migrációt? Egyes elemzők szerint az Iszlám Állam központját sikerült felszámolni, ám az ISIS-t magát nem. Amennyiben ismét megerősödik, ismét tömegek indulhatnak Európába a háború elől?

- A szír helyzet megoldatlansága továbbra is folyamatosan fűti a migráció kazánját.

Továbbra is tömegek indulnak el és elsősorban a balkáni útvonalon Németország felé tartanak.

Manapság ez a mozgás a felszín alatt, embercsempészek segítségével történik A Balkánon egyre több embercsempész termelődik ki a migráns közösségből, akik aztán a piacra lépve tovább pörgetik ezt az illegális üzletet. A piaci igény nagy és egyre több a vállalkozó. A szír vagy más közel-keleti náció tekintetében különös óvatossággal kell eljárni, hiszen a terrorizmus szele belengeti jövetelüket. Amikor egy ilyen embercsempész ügyet vizsgálunk, könnyen olyan szálba bukkanhatunk, ahol felmerül a terrorgyanú. Ebben az évben is volt olyan eset például, hogy egy személyautóval vontatott lószállítót ellenőriztek a Balkánon. A lószállító üres volt, de láthatóan rejtekhely volt kialakítva benne; maga a sofőr pedig szerepelt az Europol adatbázisaiban. Rutin rendőri ellenőrzés volt, nincs bűncselekmény, de a körülmények miatt szükséges az eset kivizsgálása. Az ilyen esetekben szorosan együttműködünk az Europol szervezetén belül működő Európai Terrorellenes Központtal. Ha kell forenzikus szakértőket is bevonunk az adatelemzésbe. Egész addig végezzük ezt a munkát, amíg megnyugtatóan ki nem zárjuk a terrorizmus gyanúját.

A török-görög viszony mélypontja a 2020 februári evros-i krízis volt, ami többek között azért nem vált elhúzódó válsága, mert a COVID-19 járvány első hulláma márciusba megérkezett. Kellett persze az EU érdekérvényesítő ereje is, hogy Törökország felhagyjon a migránsok buszokkal Isztanbulból Izmirbe történő szállításával. Azóta viszonylagos nyugalom van, a görög szigetekre sem érkezik annyi migráns mint a pandémia előtt. De tudjuk, hogy ez a helyzet bármikor eldurvulhat, ezért a görög hatóságok ezért meg is erősítették a határkerítést a görög-török szárazföldi határon. Az ilyen fizikai akadályok megtorpantják a nagy migrációs mozgásokat, de egy idő után az embercsempész tevekénység felerősödik mivel a migránsok egyetlen célja, hogy átjussanak az akadályon.

- Az úgynevezett balkáni útvonalon érkezik az unió schengeni határát is jelentő szerb-magyar határra az Ausztriába, illetve Németországba tartó illegális migránsok döntő többsége. Mi is a balkáni útvonal? mennyiben azonos ez a kábítószer maffiák által használt balkáni útvonallal?

- A balkáni útvonal manapság egy nagy kuszaság!

Rengeteg migráns szorult be és folyamatosan érkezik az utánpótlás.

A görög szigeteken viszonylagos a nyugalom, viszont az Evros folyó térségében erősödő csempésztevékenység tapasztalható. Theszalonikiből különböző útvonalakon és járművökön indulnak tovább a migránsok. Észak-Macedóniából rendszeresen teherautós elfogásokat jelentenek, míg Albániát gyalogosan és helyi taxik igénybevételél jutnak el a migránsok Szerbiába vagy Bosznia-Hercegovinába. A bihácsi Una-Sana kanton jelentős gyűjtőhelyévé vált az EU-ba vágyó néptömegeknek. Az első igazi akadály a magyar-szerb vagy bosnyák-horvát határ a migránsoknak. Innen csak embercsempészek segítségével tudnak tovább jutni. El is szaporodott az embercsempészetek száma elsősorban Horvátországban és Szlovéniába, de e téren Magyarország is kezd felzárkózni. Horvátországban annyira túlterhelt a rendészeti és igazságügyi szervezet, hogy a nyomozások pár napon belül vádemeléssel és a sofőrök elítélésével befejeződik. Egyszerűen nincs idő nyomozni, mert jön a következő ügy. Nagyon sok csempészt fognak el a horvátok, a nyomás viszont nem csökken, mert folyamatos az utánpótlás és az önkéntes, aki gyorsan akar meggazdagodni.

A balkáni útvonalon elsősorban heroin érkezik Európába Magyarországon át. Tonnamennyiségű heroin-lefoglalásra került sor nemrég a román konstanca-i kikötőbe, ami márványlapok közé volt rejtve egy konténerben. A heroinszállítmányokat kamionokba pakolva a román határon keresztül juttatják el Nyugat-Európába. Ha jól megnézem a migráció és a kábítószercsempészetben egy közös pont van, az unión kívülről érkező kamionok érintettsége. Egy rendőr ezek bármelyikében találhat embert vagy kábítószert. Bárcsak ilyen egyszerű lenne ezeknek a járműveknek az ellenőrzése!

- Az illegális migránsok 90 %-a embercsempészeknek fizet, hogy az unióba csempésszék őket. A szervezett bűnözés milliárdos hasznot hajtó egyik fő bevételi forrás lett az embercsempészet. Hogy néz ki egy klasszikus, a balkáni útvonalon működő embercsempész hálózat?

Fontos azt látni, hogy szoros kapcsolat van a kibocsátó országok és a célállomás között, elsősorban rokoni vagy nemzetiségi alapon. Nyugat-Európába jelentős nagyságú bevándorló tömegek élnek különböző nemzetiségi háttérrel és több generációra is visszanyúlva. Ezek a rokoni/nemzetiségi szállak erősítik a migrációs mozgásokat. Egy Nyugat-Európában élő tartózkodási engedéllyel rendelkező személy kapcsolatait felhasználva sofőröket keres abból a célból, hogy a Balkánra küldje. Nagy ismerősi körrel rendelkezik, akár a közösségi hálót is igénybe veszi, hogy sofőröket toborozzon.

Különböző közösségi platformokat vesznek igénybe – pld Telegram, TikTok – ahol anonim módon reklámozhatják a szolgáltatásaikat, meghatározva az árakat és módszereket. Fontos, hogy bemutassák ők biztonságosan szállítanak; ez növeli a bizalmat a csempész és a migráns között. Van, hogy élő videóban közvetítik a csempészést, így a rokonok is követhetik az eseményeket. Amikor megtörténik egy szállítás, arról a videót feltöltik valamelyik applikációra.

Ezt követően földalatti bankrendszeren (Hawala) elrendezik a fizetséget a csempésszel, vagy Belgrád egyik kávézójában letétbe helyezett pénz kifizetésére telefonon intézkednek. Sokszor autókat bérelnek és azzal utaznak le Horvátországba vagy akár Magyarországra is. A határon átsétáltatott migránsokat a sofőr felveszi és azonnal az adott országból elszállítja. Egy-két sikeres túra után megvan a bevétel, amivel tovább tudja fejleszteni a bizniszt. Ha egy sofőr megbukik, gyorsan szerez helyette egy másikat az adott közösségből. Idővel tovább terjeszkedik, csempésztársakat keres a Balkánon, aki majd beszervezik a migránsokat. Ezeket a szervezőket nehéz elfogni, hiszen ők nem vesznek részt a fizikai szállításba. De ők azok, akik a legnagyobbat kaszálják, ezért mi őket célozzuk meg.

Egy másik eset volt, amit épp a napokban koordináltunk a magyar, bolgár és görög bűnüldöző szervek között. Egy bolgár család és a köré szerveződött klán közel száz luxusutót importált Grúziából. Ezek mind nagyteljesítményű autók voltak, amiket átrendszámoztak, majd Görögországba valamint Magyarországra küldtek trélerekkel, hogy ott migránsokat csempésszenek. Magyarországon csak ez a csapat legalább 18 esetben követett el csempészést. Ezeket az ügyeket csak akkor tudjuk megszüntetni, ha nemzetközi együttműködés keretében a bűnszervezet vezetőit elfogjuk. Ebben az esetben ez sikerült is, sőt a horvátországi kikötőben lévő jachtot is éppen most foglalják le, amit a bűnszervezet vezetője vásárolt a megszerzett profitból. Kiemelten foglalkozunk a vagyon-visszaszerzéssel bár ez az embercsempészek esetében nehézkes. Az embercsempészetért járó pénzek elenyésző mennyisége megy a legális bankrendszeren keresztül. A migránsok sokkal jobban bíznak saját földalatti bankrendszerükben (Hawala), ahol valódi pénzmozgás nem is történik.