21 évértékelő lényege, érdemes végigböngészni!

1999-ben tartotta első évértékelőjét Orbán Viktor, akkor 37 pontban foglalta össze a kormányzati teendőket, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot, illetve történelminek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. Az első és a második évértékelőjét is Vigadóban tartotta a miniszterelnök.

Már a kezdeti időben a magyar népességpolitikára helyezett nagy hangsúlyt. 2000-ben vált szállóigévé ez a mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék”.

2001-es beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte. Beszédében a korábbi országot egy képzeletbeli, roskatag hajóként személyesítette meg, amely mindeddig bukdácsolt a hullámokon. Orbán a legtöbbször a család szót használta évértékelőjében.

A jövőről szólva 2006-ig, azaz a következő ciklus végéig többek között teljes foglalkoztatottságot és az átlagkeresetek megduplázását ígérte a miniszterelnök.

„A haza olyan, mint egy nagy család” idézte többször is Széchenyit. „Magyarnak lenni nagy élmény, de nem kifizetődő dolog”. Szerinte Széchenyinek sok mindenben igaza volt, de ez a mondása ma már nem helytálló. Orbán szerint ugyanis ma már jó befektetés magyarnak lenni.

Kiemelten említette Orbán a státusztörvény elfogadását. „A nemzet olyan, mint egy nagy család” – ismételte – „minél nagyobb és összetartóbb, annál erősebb.” A miniszterelnök szerint a törvény életbelépésével megszűnt a határon túli magyar irodalom, zene, képzőművészet kifejezések létjogosultsága, mert már csak magyar irodalom, zene és képzőművészet létezik.

Magyarország felemelkedését egy rakéta elindításához hasonlította a miniszterelnök. Eszerint az indítás hihetetlen energiákat emészt fel, de ha már pályára állt az űrhajó, semmi sem húzhatja vissza a Földre. „Magyarország felemelkedett, és már nem lehet visszatéríteni a múltba” – fejezte be a hasonlatot.

2004-es beszédében kijelentette, hogy a 2003-as év a magyar családok összezsugorodásának éve volt. Orbán Viktor hangsúlyozta: a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormány visszaélt a szavazók bizalmával, hiszen mindent pontosan fordítva tettek eddig, mint ahogyan azt ígérték.

Hangsúlyozta: ahhoz, hogy ne a jelen gondjai miatt kelljen folyamatosan aggódni, hanem a jövő lehetőségeire koncentrálhasson az ország, a bankárészjáráson kell változtatni, valamint a pénz helyett a munka becsületét kell visszaadni Magyarország számára.

A következő évi, 2005-ös beszédében ezt mondta:

„Az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt Magyarország számára. Ez a kormány ennyit tud. Ígérget, vagy legfeljebb a Fideszt kergeti. Magyarország többre képes” – mondta beszédében Orbán Viktor. Kihangsúlyozta, hogy a szolidaritás és a „közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus”, a 21. század és a múlt század között kell választani az elkövetkező választáson.

Magyarország helyzete kevés okot ad a vidámságra, mivel egymillió ember kénytelen havi 3400 forintból élni a rezsi kifizetése után, hárommillió ember él 23 ezer forint alatti összegből, ráadásul a 2002-es kormányváltás óta 33 alkalommal történt adóemelés. A volt miniszterelnök az elmúlt évet a ráfizetés évének is nevezte, mivel csökkent a reálbérek értéke, emellett nőtt a munkanélküliség, nagy ütemben nőttek az árak, valamint a nyugdíjasoktól az áremelések révén kétszeresen vette el a Kormány, amit korábban adott. Orbán Viktor továbbá megállapította, hogy a jelenlegi Kormány szembeállította a vidékieket a városiakkal, a hívőket a nem vallásos emberekkel, a szegényeket és a gazdagokat, valamint a határon inneni magyarokat a határon túliakkal.

2007-ben hangzott el először a legendás jelszó: Egy az ország, egy a zászló!

Beszédének középpontjában a kormányzattal szemben kialakult „új többség” meghatározása állt. Az Orbán által megfogalmazott, „plebejus politikát” a pártelnök a kormányoldal „új arisztokráciájával” szemben határozta meg.

2009-ben kihangsúlyozta, hogy nálunk a „csődkormány„, és a hozzá tartozó elit, a „reménytelenség emberei” állnak a változások útjában. –

Országunknak teljes megújulásra, egy új irányra van szüksége. A kevesek Magyarországa helyett a mindenki Magyarországát, a polgári Magyarországot kell felépíteni – jelentette ki az ellenzék vezetője,

2011-ben immár újra miniszterelnökként értékelt. Lényegében 4 éves kormányprogramot hirdetett.

2010 az összefogás éve volt; 2011 a megújulás esztendeje, amikor átszervezik és új alkotmányos alapokra helyezik Magyarországot; 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor hazánk visszanyeri egyensúlyi helyzetét; 2013-ban, az emelkedés évében láthatóvá válik, hogy megindultunk felfelé; 2014 pedig a gyarapodásé lesz, amikor az emberek kézzel fogható bizonyítékot kapnak arra, hogy volt értelme az erőfeszítéseknek.

2012-ben azt mondta:

„Hosszú lesz, itt-ott meredek, csatolják be az öveket! Köszönetet mondott azoknak, akik kiálltak Magyarországért a január 21-i első békemeneten. A kormány intézkedéseit ért európai uniós kritikákat „méltánytalan pergőtűznek„ nevezte, és közölte: „Európa lassan olyan lesz, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat”

2013:

„Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre.”

2014:

„Meg kell védeni mindazt, amit eddig elértünk. Ne engedjük, hogy újra elvegyék, amiért a magyar emberek kínkeservesen megdolgoztak. Ne hagyjuk, hogy elvegyék a rezsicsökkentést, a gyermekek után járó adókedvezményt, a bérek növekedését, a gyed extrát, az édesanyák támogatását, az időskor biztonságát – határozta meg a közelgő választás tétjét Orbán Viktor, aki zárásul így biztatta közönségét: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap reggel indulunk!”

2015:

„Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló néppárti közösség vagyunk, amelynek eszménye, vezércsillaga a polgári Magyarország”. Beszédének hangsúlyos eleme volt a keményen dolgozó emberek melletti kiállás, valamint a bankok elszámoltatásának végigvitele, és a rezsicsökkentés megvédése a „körmönfont brüsszeli szándékoktól„

2016:

”Mi nem fogunk bűnözést, antiszemitizmust és homofóbiát importálni, itt nem lesznek törvényen kívüli bevándorlónegyedek, nem fognak bandák vadászni a feleségeinkre és lányainkra, még a kísérleteket is megakadályozzuk és megtoroljuk.„ Kiemelte, hogy az uniós államok vezetői pénzügyi megtorlást ígértek Magyarországnak, ha nem vállalja a kvóta szerinti menekültbefogadást.

2017:

”Európában az unionisták és szuverenisták, a nemzetek és a globalisták között zajlik a küzdelem. A migrációval kapcsolatban azt hangsúlyozta a miniszterelnök, hogy a menekültkérelmének elbírálásáig őrizetben kell tartani a migránsokat. Kiemelte azt is, hogy a demográfia frontján még nincs áttörés, ezért a kabinet támogat mindenkit, aki gyermeket vállal.„

2018:

”Magyarország azokkal a nyugat-európai emberekkel és vezetőkkel szolidáris, akik meg akarják menteni hazájukat és keresztény kultúrájukat.„ A migráció kapcsán kijelentette, hogy meg kell változtatni a migrációt támogató szándékokat, akkor is ha Soros György milliárdokat költ bevándorlással kapcsolatos céljai elfogadtatására. Kiemelte a gazdaság eredményeit, azt, hogy 10 év alatt egymillió munkahely létrehozását vállalták, és már 736 ezernél tartanak.

2019:

Hétpontos családvédelmi akciótervet jelentett be a miniszterelnök a 21. évértékelő beszédében. Az intézkedéscsomag keretében kibővítették a csok kedvezményes hitelét, emellett minden első házasságát kötő 40 év alatti nő számára lehetővé tették 10 millió forint összegű kedvezményes kölcsön felvételét, amelynek a fennmaradó részét elengedik a harmadik gyerek születése után. A legalább négy gyermeket szülő és nevelő nők életük végéig mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyarok a nemzeti konzultációban igent mondtak arra, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásával kezeljék a demográfiai problémákat