POLITIK
Remélhetőleg a béke felé tesznek egy lépést.
A felek egy szándéknyilatkozatot írhatnak alá a háború lezárásáról. Megállapodás egyelőre nincs, de a fő vonalak már körvonalazódnak- írja a vg.hu.
Közel lehet a háború lezárásához az Egyesült Államok és Irán, legalábbis sajtóhírek szerint a felek elfogadhatnak egy erre vonatkozó egyoldalas szándéknyilatkozatot, melyek a nukleáris tárgyalások keretrendszerét is kijelölhetik.
Vége lehet a háborúnak, de semmi sem garantált
Az Axios amerikai tisztviselőkre hivatkozva arról ír, hogy 48 órán belül várják Irán válaszát a kezdeményezésre, melyben olyan elemek is helyet kaptak, mint egy moratórium az iráni urándúsításra, a befagyasztott iráni eszközök szabadon engedése és az ország elleni szankciók feloldása, valamint a Hormuzi-szoros forgalmával kapcsolatos korlátozások feloldása mind a két fél részéről.
Az egyelőre nem végleges nyilatkozat számos pontja egy végső megállapodástól függ, így annak elfogadása nem garantálja a háború tényleges lezárását, és akár elhúzódó béketárgyalásokhoz is vezethet.
Ugyanakkor az Axios írásából az is kiderül, hogy
amerikai tisztviselők szerint az iráni vezetés megosztott, ami megnehezítheti a megállapodás tető alá hozását, ráadásul a küszöbönálló egyezségről is már esett szó többször.
Azonban Donald Trump amerikai elnök azon döntése, hogy leállítja a Hormuzi-szoros forgalmát megnyitni hivatott műveleteket is a tárgyalások haladásával függhet össze.
Az egyoldalas, 14 pontos szándéknyilatkozatról Trump követei, Steve Witkoff és Jared Kushner tárgyalnak több iráni tisztviselővel mind közvetlenül, mind közvetítőkön keresztül. Jelenlegi formájában bejelentenék a háború végét és 30 napos időszakot adnának a részletes megállapodás tető alá hozására, mely rendezné az iráni atomprogram kérdését és a Hormuzi-szoros megnyitását is. Azonban a kulcsfontosságú átjáró megnyitása fokozatosan történne, már a tárgyalások ideje alatt.
Pekingben tárgyalt szerdán Vang Ji kínai és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az iráni-amerikai egyeztetésekről, a közel-keleti helyzetről és a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség szerdán.
Az iráni külügyminiszter a találkozón ismertette az Irán és az Egyesült Államok közötti tárgyalások legfrissebb fejleményeit, és kijelentette, hogy a politikai válság nem oldható meg katonai eszközökkel.
Hangsúlyozta, hogy Irán meg akarja védeni szuverenitását és nemzeti méltóságát, ugyanakkor a békés tárgyalások útján törekszik egy átfogó és tartós rendezésre. Hozzátette: a Hormuzi-szoros megnyitásának kérdésében mielőbbi megoldásra van szükség.
Aragcsi szerdán méltatta Kína szerepét a térség stabilitásának előmozdításában, és jelezte, hogy Teherán bízik Peking közvetítő szerepében.
"Irán stratégiai partnerként tekint Kínára, támogatja az +egy Kína+ elvet, és kész a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére" - emelte ki.
Vang Ji a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzet a háború és a béke közötti átmenet kritikus szakaszában van, ezért haladéktalan tűzszünetre és a harcok lezárására van szükség. Elmondása szerint a "tárgyalások folytatása kulcsfontosságú, és Kína ellenzi a konfliktus eszkalációját" - közölte.
A kínai fél továbbá megerősítette, hogy Peking támogatja Irán szuverenitását és biztonságát, valamint elismeri Teherán jogát a nukleáris energia békés célú felhasználására, egyúttal üdvözölte Irán elköteleződését a nukleáris fegyveresek fejlesztésének elutasítása mellett.
A Hormuzi-szoros helyzetével kapcsolatban Vang kiemelte:
a nemzetközi közösség közös érdeke a biztonságos és zavartalan hajózás helyreállítása, és felszólította az érintett feleket, hogy ennek érdekében tegyenek lépéseket.
A felek szerdán szintén megerősítették, hogy tovább mélyítik az átfogó stratégiai partnerséget, erősítik a magas szintű politikai kapcsolatokat, valamint bővítik az együttműködést a kétoldalú és többoldalú fórumokon is - áll a jelentésben.
A közel-keleti feszültségek az utóbbi időszakban a Hormuzi-szoros térségére is kiterjedtek, miután az izraeli-amerikai háború megindítását követően Irán gyakorlatilag lezárta a szűk tengeri folyosót, amely a nemzetközi energiaellátás egyik kulcsfontosságú útvonala. A konfliktus Kína olajellátását is érinti, mivel a harcok előtt az iráni export jelentős része Kínába irányult. Az Egyesült Államok és Irán között a közelmúltban tengeri incidensek is történtek a térségben, és az iráni helyzet várhatóan szerepel a következő amerikai-kínai csúcstalálkozó napirendjén.
Az Egyesült Államok átmeneti időre felfüggeszti a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosítására indított műveletet – jelentette be Donald Trump amerikai elnök kedden.
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében részben a teheráni vezetéssel elért előrelépéssel indokolta döntését. „Óriási előrelépés történt egy teljes és végleges megállapodás felé Irán képviselőivel, egyetértettünk abban, hogy miközben a blokád teljes mértékben fennmarad, addig a Szabadság Projekt (a hajók mozgása a Hormuzi-szoroson keresztül) rövid időre szünetel, hogy meglássuk a megállapodás véglegesíthető és aláírható-e” – írta Donald Trump.
Az elnök hozzátette, hogy döntésében szerepet játszott Pakisztán és egyéb országok kérése, valamint az Irán felett korábban elért amerikai katonai siker.
Donald Trump vasárnap jelentette be, hogy hétfőtől az Egyesült Államok hadereje Szabadság Projekt (Project Freedom) néven műveletet indít, amelynek keretében védelmet és kíséretet biztosítanak a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók számára, amelyek a közlekedési útvonal zárlata miatt az elmúlt több mint két hónapban az Arab-öböl vizein rekedtek.
Marco Rubio külügyminiszter kedden a Fehér Ház sajtótájékoztatóján többi között arról beszélt, hogy összesen csaknem 23 ezer tengerész tartózkodik a veszteglő hajók fedélzetén, közülük 10-en a kialakult helyzettel összefüggésben vesztették életüket.
Az iráni haditengerészet megakadályozta, hogy „amerikai-cionista” hadihajók lépjenek be a Hormuzi-szorosba, egy amerikai hadihajót pedig két rakéta talált el, miután figyelmen kívül hagyta az iráni figyelmeztetéseket – jelentette az iráni állami média.
A Reuters hírügynökség hangsúlyozza, hogy az iráni állami tévé és a Fársz hírügynökség jelentéseinek valóságtartalmát nem tudja ellenőrizni. Egy magas rangú amerikai illetékes az Axios amerikai hírportál tudósítójának azt mondta, nem igaz, hogy iráni rakéták találtak volna el egy amerikai hajót.
A Fársz iráni hírügynökség beszámolója szerint Irán két rakétát lőtt ki egy amerikai fregattra, amely a Hormuzi-szoros felé közeledett Dzsászk közelében. Irán azt állítja, hogy a fregatt megsértette a hajózás és a tengeri biztonság szabályait, és figyelmen kívül hagyta az iráni figyelmeztetéseket. Az iráni vezérkar közleményben figyelmeztette hétfőn az amerikai haditengerészetet, hogy ne lépjen be a Hormuzi-szorosba.
„Ismételten kijelentjük, hogy a Hormuzi-szoros biztonsága a mi kezünkben van, és a hajók biztonságos áthaladását a fegyveres erőkkel kell egyeztetni”
– hangsúlyozta Ali Abdollahi, az iráni haderők főparancsnoka. Hozzátette, hogy Irán „keményen reagál” minden fenyegetésre. „Figyelmeztetünk, hogy bármilyen külföldi fegyveres erőt, különösen az agresszív amerikai hadsereget, megtámadjuk, ha megkísérlik megközelíteni a Hormuzi-szorost és belépni oda”.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap Truth Social oldalán jelentette be, hogy az amerikai haditengerészet hétfő reggel megkezdi a Szabadság Projekt (Project Freedom) műveletet, amelynek célja, hogy átkísérjék a Hormuzi-szoroson a Perzsa-öbölben rekedt semleges hajókat. Az elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai műveletbe való bármilyen beavatkozás esetén „keményen” lépnek fel. Azt azonban nem részletezte, hogy mely országok hajóinak kívánnak segíteni az átkelésben, és hogyan zajlik majd a művelet.
Ripost hírek
