POLITIK
A nagy kérdés, hogy miből.
Az ukrán államfő Donald Trumpot és az amerikai kongresszust is arra kérte, hogy gyorsítsák fel a légvédelmi támogatások szállítását.
Az elmúlt években több NATO-ország is ígéretet tett arra, hogy Patriot légvédelmi rendszereket küld Ukrajnának Forrás: AFP
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország vasárnap harminc ballisztikus rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül mindössze 11-et sikerült megsemmisíteni. Zelenszkij arról is beszélt, hogy Moszkva nukleáris töltet hordozására alkalmas Oresnyik rakétát is bevetett, írta az Origo.
Zelenszkij Patriotokat kér
Az ukrán elnök szerint a helyzet megoldásának kulcsa az amerikai Patriot légvédelmi rendszer és az ahhoz szükséges elfogórakéták gyorsított szállítása lenne. Jelenleg Ukrajna kizárólag ezekkel a rendszerekkel képes hatékonyan elfogni az orosz ballisztikus rakétákat.
Zelenszkij a Reuters által megszerzett levelében hangsúlyozta: amíg Putyin rendelkezik ezzel az előnnyel, addig nem érdekelt a diplomáciai rendezésben.
Amíg Putyinnak akár egyetlen jelentős előnye is marad a hagyományos fegyverek terén, kerülni fogja a valódi diplomáciát. Ma a ballisztikus rakéták jelentik számára ezt az utolsó nagy előnyt a harctéren
– fogalmazott az ukrán elnök.
Kijev kész lenne megvásárolni a szükséges Patriot-rendszereket és elfogórakétákat, ugyanakkor Zelenszkij szerint a jelenlegi szállítási ütem már nem felel meg a háborús fenyegetés súlyosságának.
A Patriot-rendszerek szállítását az úgynevezett Purl-program keretében európai finanszírozással biztosítaná az Egyesült Államok, azonban az iráni konfliktus és Donald Trump Ukrajnával kapcsolatos kritikái veszélybe sodorhatják az utánpótlást. Ukrajna emellett rendelkezik a francia–olasz fejlesztésű SAMP/T légvédelmi rendszerrel is, azonban ukrán tisztviselők szerint ezek korszerűsítésre szorulnak ahhoz, hogy hatékonyan tudják elfogni a ballisztikus rakétákat.
Közben a brit hírszerzés vezetője arról beszélt, hogy a háború kezdete óta már félmillió orosz katona halt vagy sebesült meg a harcokban.
Zelenszkij szerint Ukrajna részére Németország két további Patriot rendszer finanszírozását is vállalta, és jelenleg tárgyalások zajlanak a szállítási határidőkről az amerikai gyártóval és a washingtoni kormánnyal, írja a Militarnyi.
Amint világos választ kapunk az Egyesült Államoktól és a gyártótól az időzítésről, más európai partnerek is csatlakoznak a támogatáshoz
– hangsúlyozta Zelenszkij.
Az Egyesült Államok jelenleg vizsgálja egy újabb Patriot rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét, válaszul az egyre intenzívebb orosz légitámadásokra. A döntés összefügg a német–amerikai egyeztetésekkel is, mivel Berlin az Egyesült Államok védelmi miniszterétől – Pete Hegsethtől – vár hivatalos jóváhagyást két Patriot rendszer átadásához, amelyeket Németország finanszírozna.
A Patriot támogatáson túl Norvégia már korábban is kulcsszerepet vállalt Ukrajna légvédelmének fejlesztésében. Június végén jelentették be, hogy a norvég Kongsberg vállalattal együttműködésben új rakétaprojekteket indítanak a NASAMS légvédelmi rendszerhez, ukrán technológiák integrálásával.
Eirik Lie, a Kongsberg Defence & Aerospace elnöke februárban elmondta: közös vállalatot hoznak létre Ukrajnában annak érdekében, hogy ukrán fejlesztésű rakétákat gyártsanak nagyobb mennyiségben a NASAMS rendszerhez. Bár a rakéták pontos típusát nem közölték, a projekt célja a védelmi ipari együttműködés elmélyítése.
Tizenegy civil sérült meg az elmúlt 24 órában a Donyecki Népköztársaságban (DPR) az ukrán fegyveresek támadásai következtében – jelentette Denisz Pusilin regionális kormányzó május 27-én az orosz–ukrán háború újabb napján.
(Fotó: AFP)
Ugyanezen a napon három civil megsebesült az ukrán fegyveres erők támadásában a Luhanszki Népköztársaságban, Szeverodonyeckben.
Ukrán fegyveresek támadták a Szvatovói 7. számú tornacsarnokot is, de az épületben nem voltak gyerekek, és senki sem sérült meg.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy csak szerdán több száz harci összecsapás történt.
„Összesen 256 harci összecsapás történt a mai nap kezdete óta... Az ellenség egy rakétatámadást indított, egyetlen rakétát használva, 43 légicsapást hajtott végre, 134 irányított bombát dobott le. Ezenkívül 5392 kamikaze drónt használtak megsemmisítésre, és 1929 alkalommal bombázták településeinket és csapataink állásait” – áll a jelentésben.
- Volodimir Zelenszkij levélben figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Ukrajna egyre nagyobb hiányt szenved a légvédelmi rendszerek, különösen a ballisztikus rakéták elleni védelem hiánya miatt.
- Az orosz erők május 27-én Herszon városában támadást indítottak egy játszótér ellen, egy embert megölve és négy másikat, köztük két gyermeket megsebesítve – közölték a helyi hatóságok.
- Oroszország tájékoztatta az EBESZ országait, hogy Moszkva és a Nyugat jelenleg nagyon közel áll a közvetlen katonai konfrontációhoz – mondta Dmitrij Poljanszkij, a szervezet állandó képviselője.
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg. Vajon mi vár azokra az ukrán háborús menekültekre, akik kénytelenek hazaköltözni?
Orosz hadifogságból szabadult ukrán katonák Forrás: AFP
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
(Fotó: AFP)
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Sok ukrán férfi retteg hazatérni Ukrajnába
Az ukrán hadsereg utánpótlási problémákkal küzd a több mint négy éve húzódó orosz–ukrán háború miatt. Április végén Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a hadiállapot és a mozgósítás kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, amit – 19. alkalommal – egészen 2026. augusztus 2-ig hosszabbított meg. A The Kyiv Independent beszámolója szerint a toborzótisztek rendszeresen kerülnek konfrontációba civilekkel a kényszersorozás során, ami sérülésekhez, időnként halálesetekhez vezet. Egy sorozótiszt elmondta, hogy Ukrajna patthelyzetben van: nem engedheti meg magának, hogy lassítsa a mozgósítást, ugyanakkor azok, akik ezt végrehajtják, a közvélemény szemében az egyik leginkább gyűlölt csoporttá váltak, és immár halálos veszélyekkel néznek szembe.
Kifejtette, hogy míg 2022-ben a toborzóirodák zsúfolásig megteltek a hadsereghez csatlakozni kívánó emberekkel, Oroszország teljes körű inváziójának ötödik évében Ukrajna már nehezen tudja feltölteni fegyveres erőinek sorait.
Az ukrán ombudsmani hivatal szerint a háború kezdete óta meredeken nőtt a toborzóirodák munkájával kapcsolatos panaszok száma. Míg 2022-ben mindössze 18 panaszt regisztráltak, 2025-re ez a szám 6127-re ugrott. 2026 első negyedévében pedig mintegy 1657 panasz érkezett hozzájuk.
Ripost hírek
