Nagy-Britannia súlyos összegekkel száll be Ukrajna finanszírozásába

Nagy-Britannia tárgyalásokat kezd az Európai Unióval (EU) arról a szándékáról, hogy csatlakozna az Ukrajna számára összeállított 90 milliárd eurós uniós hitelcsomaghoz.

A Downing Street tájékoztatása szerint Keir Starmer brit miniszterelnök a kezdeményezést az Európai Politikai Közösség (EPC) hétfőn kezdődő jereváni csúcsértekezletén terjeszti elő.

A londoni miniszterelnöki hivatal beszámolója szerint Starmer az EPC-csúcson hivatalosan is bejelenti, hogy London az EU-val közösen kívánja biztosítani olyan létfontosságú hadfelszerelések szállítását, amelyekre Ukrajnának szüksége van az ellentámadás folytatásához és szuverén területeinek visszaszerzéséhez.

A brit kormányfő londoni hivatala közölte azt is, hogy

Nagy-Britannia a Kijevnek nyújtandó uniós pénzügyi segítség támogatása mellett a héten várhatóan újabb olyan szankciócsomagot is bejelent orosz vállalatok ellen, amelynek célja az orosz katonai beszállítói hálózat működésének akadályozása és így Oroszország katonai kapacitásainak további gyengítése.

Ukrajna az utóbbi hetekben sikeresen keresztülhúzta az orosz fegyveres erők számításait és további területeket szerzett vissza, köztük egy 200 négyzetkilométernyi területrészt a dél-ukrajnai Herszon környékén – áll a Downing Street hétfői ismertetésében.

A londoni miniszterelnöki hivatal szerint a hadszíntéren elszenvedett orosz emberveszteség most már meghaladja Oroszország mozgósítási képességeit.

Ugyanezt állapította meg a minap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) brit delegációjának vezető katonai szaktanácsadója.

Joby Rimmer ezredes a szervezet múlt heti ülésén elmondta:

a brit kormány adatai szerint tavaly az orosz fegyveres erők 420 ezer tagja esett el vagy sebesült meg Ukrajnában; az orosz katonahalottak száma elérhette a 200 ezret.

Rimmer szerint Oroszország mindeközben Ukrajna területének alig 0,8 százalékát tudta újonnan elfoglalni.

A brit EBESZ-szaktanácsadó szerint az orosz veszteségek az idén is „kivételesen magasak”: 2026 elején a meghalt vagy megsebesült orosz katonák száma havi átlagban meghaladta a 30 ezret.

Hozzátette: az ukrajnai háború kezdete óta brit becslések szerint 1,3 millió orosz katona esett el vagy sebesült meg a hadszíntéren.

Az ukrán erők több oroszországi régióban is stratégiai jelentőségű célpontokat támadtak meg, köztük egy precíziós fegyverekhez alkatrészeket gyártó intézetet és egy kulcsfontosságú olajfinomítót. Az ukrán lövedékek miatt legalább 18 orosz repülőtéren ideiglenesen leállították a forgalmat, és olyan térségekben is légiriadót rendeltek el, amelyek akár 2000 kilométerre vannak az orosz–ukrán határtól.

Az ukrán erők keddre virradó éjjel nagyszabású rakéta- és dróntámadást indítottak több oroszországi régió ellen, és olyan létesítményeket támadtak, amelyek kulcsfontosságúak Oroszország hadiipara számára – írja a The Kyiv Independent több orosz Telegram-csatornára hivatkozva.

Az ukránok több száz drónt és rakétát lőttek ki Oroszország mélyére

A helyi lakosok által a közösségi médiában közzétett fotók és videók alapján nagy tűz keletkezett a csuvasföldi Csebokszáriban működő JSC VNIIR-Progress területén. Ez egy orosz állami intézet, amely olyan precíziós fegyverekhez gyárt alkatrészeket, amelyeket az orosz hadsereg Ukrajna ellen használ.

A létesítmény környékén robbanásokat lehetett hallani, miután légiriadó figyelmeztetett rakétaveszélyre a térségben. Orosz Telegram-csatornák arról írtak, hogy 

Oleg Nyikolajev helyi kormányzó szerint a csebokszári támadásban egy ember megsérült.

Ukrajna vezérkara szerint az intézet – amely mintegy 1200 kilométerre fekszik az ukrán határtól – elektronikai hadviselési rendszereket is fejleszt, köztük a Kometa antennarendszereket, amelyek műholdas, rádiós és radarsignálok zavarására szolgálnak.

A Kometa antennát Sahid-típusú drónokban, Iszkander-K manőverező robotrepülőgépekben és irányított légibombák moduljaiban használják – ezek mind olyan precíziós fegyverek, amelyeket Oroszország civil és katonai célpontok támadására vet be Ukrajna-szerte.

Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója is találatot kapott

A leningrádi terület kormányzója, Alekszandr Drozgyenko megerősítette a hírt. A NASA tűzfigyelő rendszere, a FIRMS pedig alátámasztotta Drozgyenko állításait, mivel több tüzet is észleltek a finomító környékén.

A kirisi finomító Oroszország három legnagyobb olajfinomítója közé tartozik, éves feldolgozási kapacitása körülbelül 20–21 millió tonna nyersolaj. A létesítmény Oroszország teljes finomítottolaj-termelésének több mint 6 százalékát adja, beleértve számos olyan kőolajterméket is, például üzemanyagot, amely az ország fegyveres erőit szolgálja ki.

Drozgyenko szerint 29 drónt lőttek le a leningrádi terület fölött.

Mind az olajfinomító, mind az intézet korábban is volt már ukrán támadások célpontja.

Moszkvától a Krímig, Oroszország-szerte támadtak az ukránok

A csapások egy szélesebb körű támadássorozat részeként történtek: robbanásokról számoltak be a megszállt Krímben, valamint Voronyezs és Kazany városában is. Moszkva polgármestere, Szergej Szobjanyin szintén azt közölte, hogy öt drónt lőttek le, miközben azok az orosz főváros felé közeledtek.

Az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy 289 drónt semmisítettek meg különböző oroszországi régiók fölött.

Az ukrán hadsereg egyelőre nem kommentálta a jelentett támadásokat, és a keletkezett károk teljes mértéke sem ismert még.

Ukrajna rendszeresen indít dróntámadásokat oroszországi katonai és ipari létesítmények ellen.

Ukrajna legutóbbi nagyszabású oroszországi támadása egy nappal azt követően történt, hogy egy ukrán drón egy magas lakóépületet talált el Moszkvában, mindössze hét kilométerre a Kremltől és a város központi Vörös terétől, valamint három kilométerre az orosz védelmi minisztérium épületétől.

A támadás a teljes körű invázió kezdete óta az egyik legmélyebbre hatoló csapás volt Moszkva belső lakóövezetei ellen, ráadásul kevesebb mint egy héttel a május 9-i győzelem napi díszszemle előtt.

Huszonkilenc ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem a leningrádi régió felett éjszaka, Kirisiben tűz ütött ki az olajfeldolgozó üzemben – közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó kedd reggel a Max messengeren.

Drozgyenko szerint a fő célpont a Szentpétervártól 115 kilométerre található Kirisi városban a Kirisinyeftyeorgszintez olajfeldolgozó volt. Az üzemben a tüzet lokalizálták.

Csuvasföld székvárosában, Csebokszariban három civil sebesült meg az éjszakai dróntámadás következtében. A Brjanszk megyei Gyemjanki községben hárman szenvedtek sérüléseket.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy

a légvédelem éjszaka 289 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le húsz régió és az Azovi-tenger fölött. Vnukovo (Moszkva), Szentpétervár, Pszkov, Nyizsnyij Novgorod, Kazany, Nyizsnyekamszk, Penza, Uljanovszk, Orenburg, Ufa, Tambov, Orszk, Csebokszari, Izsevszk, Perm, Cseljabinszk és Bugulma repülőterének forgalmát korlátozták.

A Kommerszant azt közölte, hogy a szentpétervári felhasználók az éjjel tömegesen tapasztaltak zavarokat a mobilinternet-szolgáltatásban. A lap szerint hasonló volt a helyzet Jekatyerinburgban és Kazanyban. Az Interfax hírügynökség négy nagy szolgáltató vállalatra hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában és az orosz főváros régiójában május 5-9. között korlátozhatják a mobilnet- és az SMS-szolgáltatást.

A mobilnet működését dróntámadásveszély esetén korlátozzák Oroszországban, hogy a hálózatot ne lehessen felhasználni a csapásmérő eszközök irányítására. A digitalizációért felelős minisztérium összeállított egy „fehér listát” a társadalom szempontjából fontos szolgáltatásokról, amelyek még üzemszünet esetén is elérhetők.