POLITIK
Mivel fenyeget Putyin?
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdától tűzszünetet jelentett be, miután Oroszország május 8–9-ére győzelem napi tűzszünetet hirdetett.
„Tűzszünetet hirdetünk május 5-ről 6-ra virradó éjszaka 0 órától (közép-európai idő szerint 23 óra)” – közölte Zelenszkij a Telegram-oldalán hétfőn.
„A megadott időpontig reális esély van a tűzszünet megvalósítására”
– írta.
Az ukrán vezető szerint Moszkva nem válaszolt Kijev tűzszüneti felhívásaira, és most azért cselekszik, mert „az emberi életet összehasonlíthatatlanul többre tartja bármely évforduló ünneplésénél”.
Zelenszkij nem jelölt meg időkeretet a tűzszünetre, de kijelentette, hogy Ukrajna „a megadott időponttól kezdve szimmetrikusan fog cselekedni”.
Az orosz védelmi minisztérium hétfő este emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin, az orosz fegyveres erők legfőbb parancsnokának döntése értelmében 2026. május 8–9-én fegyverszünetet hirdetnek ki a szovjet nép Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelmének megünneplése alkalmából. Kifejezte reményét, hogy az ukrán fél is követi ezt a példát. Figyelmeztettek egyben, hogy Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a győzelem napján megtartandó ünnepségeket.
Robbanások, égő létesítmények és egyre kiterjedtebb támadások jelzik a konfliktus eszkalálódását: Ukrajna már Oroszország belső területeit is eléri. Közben Belarussziában csendben erősödik a katonai háttér.
Ukrajna lakosságát most már az anyagi kilátástalanság is egyre jobban megviseli Fotó: AFP
Az ukrán erők május 5-ére virradó éjszaka nagyszabású rakéta- és dróntámadást hajtottak végre több oroszországi régió ellen. Orosz Telegram-csatornák beszámolói szerint a csapások az orosz hadiipar szempontjából kiemelt jelentőségű létesítményeket értek – írja az Origo.
A jelentések alapján nagy kiterjedésű tűz keletkezett a csuvasföldi Csebokszariban működő JSC VNIIR-Progress állami intézetnél, amely nagy pontosságú fegyverekhez gyárt alkatrészeket.
A térségben rakétaveszély miatt légiriadót rendeltek el, ezt követően robbanásokat lehetett hallani. Orosz források szerint egy ukrán FP–5 Flamingo rakéta okozott károkat. Később, helyi idő szerint reggel fél nyolc körül drónok ismét támadást hajtottak végre a létesítmény ellen. A hatóságok közlése szerint egy ember megsérült.
Az ukrán vezérkar szerint az intézet elektronikai hadviselési rendszereket is fejleszt, köztük olyan antennákat, amelyek műholdas és rádiós jelek zavarására alkalmasak. Ezeket egyebek mellett drónokban és rakétákban is alkalmazzák – számolt be róla a The Kyiv Independent.
Ugyanezen a napon az ukrán hadsereg a hírek szerint csapást mért a kirisi olajfinomítóra is, amely Oroszország egyik legnagyobb ilyen létesítménye.
A helyi kormányzó tűzről számolt be, amit műholdas adatok is megerősítenek. A finomító az ország finomított olajtermelésének több mint hat százalékát adja. A hatóságok szerint a térségben 18 drónt semmisítettek meg.
Orosz közlések alapján összesen 289 drónt lőttek le, és legalább 18 repülőtéren ideiglenesen leállították a forgalmat. Robbanásokról számoltak be a megszállt Krímben, valamint több orosz nagyvárosban is. A támadások pontos mértéke egyelőre nem ismert, az ukrán hadsereg nem kommentálta az eseményeket.
A Flamingo rakétát a Fire Point gyártja, és eddig korlátozott számban vetették be. Korábban Volodimir Zelenszkij Ukrajna egyik legsikeresebb fegyverének nevezte. A rakéta hatótávolsága mintegy 3000 kilométer.
A mostani művelet egy nappal azt követően történt, hogy egy ukrán drón Moszkvában egy lakóépületbe csapódott, nem messze a Kremltől. Ez az egyik legmélyebbre hatoló támadás volt az orosz főváros belső területe ellen a háború kezdete óta.
Belarusszia tovább erősíti a katonai hátteret
Eközben Belarusszia folytatja olyan infrastruktúrák kiépítését, amelyek támogathatják az orosz hadműveleteket – közölte május 4-én az ukrán határőrség. A fejlesztések logisztikai útvonalakat, kiképzőtereket és egyéb katonai létesítményeket érintenek.
A kijevi tájékoztatás szerint jelenleg nincs elegendő orosz katona Belarusszia területén egy újabb támadás megindításához, ugyanakkor a kiépülő infrastruktúra ezt a jövőben lehetővé teheti. Az ukrán szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, és időben észlelnék az esetleges csapatmozgásokat.
A határ mentén tapasztalható fokozott aktivitásról korábban Volodimir Zelenszkij is beszélt. Emellett olyan értesülések is napvilágot láttak, amelyek szerint egy Belarusszia felől érkező ballon segíthette az orosz támadások koordinációját.
Minszk a közelmúltban azt is megerősítette, hogy a határain érvényt szerez az orosz sorozással összefüggő kiutazási korlátozásoknak.
Huszonkilenc ukrán drónt lőtt le az orosz légvédelem a leningrádi régió felett éjszaka, Kirisiben tűz ütött ki az olajfeldolgozó üzemben – közölte Alekszandr Drozgyenko kormányzó kedd reggel a Max messengeren.
Drozgyenko szerint a fő célpont a Szentpétervártól 115 kilométerre található Kirisi városban a Kirisinyeftyeorgszintez olajfeldolgozó volt. Az üzemben a tüzet lokalizálták.
Csuvasföld székvárosában, Csebokszariban három civil sebesült meg az éjszakai dróntámadás következtében. A Brjanszk megyei Gyemjanki községben hárman szenvedtek sérüléseket.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy
a légvédelem éjszaka 289 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le húsz régió és az Azovi-tenger fölött. Vnukovo (Moszkva), Szentpétervár, Pszkov, Nyizsnyij Novgorod, Kazany, Nyizsnyekamszk, Penza, Uljanovszk, Orenburg, Ufa, Tambov, Orszk, Csebokszari, Izsevszk, Perm, Cseljabinszk és Bugulma repülőterének forgalmát korlátozták.
A Kommerszant azt közölte, hogy a szentpétervári felhasználók az éjjel tömegesen tapasztaltak zavarokat a mobilinternet-szolgáltatásban. A lap szerint hasonló volt a helyzet Jekatyerinburgban és Kazanyban. Az Interfax hírügynökség négy nagy szolgáltató vállalatra hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában és az orosz főváros régiójában május 5-9. között korlátozhatják a mobilnet- és az SMS-szolgáltatást.
A mobilnet működését dróntámadásveszély esetén korlátozzák Oroszországban, hogy a hálózatot ne lehessen felhasználni a csapásmérő eszközök irányítására. A digitalizációért felelős minisztérium összeállított egy „fehér listát” a társadalom szempontjából fontos szolgáltatásokról, amelyek még üzemszünet esetén is elérhetők.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltehetően olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé tenné a tárgyalások folytatását Oroszországgal az Egyesült Államok közvetlen segítsége nélkül – számolt be erről az RBK-Ukrajina hírügynökség a Politicóra hivatkozva. A brüsszeli lap szerint Zelenszkij, aki az elmúlt évben igyekezett megszerezni Donald Trump amerikai elnök támogatását, most úgy tűnik, felhagyott azzal, hogy rávegye Washingtont a tárgyalásokban való aktív részvételre.
Az ukrán elnök ezért új megközelítésen dolgozik, és óvatosabban tekint az Egyesült Államok jövőbeli szerepére. Jelenleg abban bízik, hogy Törökország adhat otthont a következő orosz–ukrán tárgyalási fordulónak.
Nemrégiben Donald Trump kijelentette, hogy rendszeres kapcsolatban áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború lezárása érdekében. Hozzátette: a két vezető közötti gyűlölet „őrültség”.
A The New York Times korábban arról írt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem rendelkezik világos tervvel sem a békét, sem a győzelmet illetően, és Washington aktív szerepe nélkül a megállapodás esélye csekély.
Néhány héttel ezelőtt Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője úgy nyilatkozott, hogy a béketárgyalások előrehaladott állapotban vannak, és a konfliktus rendezése akár rövid időn belül megtörténhet.
Nemrég Andrij Szibiha külügyminiszter közölte, hogy Zelenszkij kész találkozni Putyinnal, ha a tárgyalásokon részt vesz az amerikai és a török elnök is.
Április elején maga a török elnök, Recep Tayyip Erdogan jelezte: országa kész helyszínt biztosítani a következő béketárgyalási fordulónak Ukrajna, az Egyesült Államok és Oroszország között. Ezzel párhuzamosan Zelenszkij azt is kijelentette, hogy Ukrajna készen áll egy újabb tárgyalási fordulóra Oroszországgal Azerbajdzsán területén.
Ripost hírek
