POLITIK
Ez még mindig nem háborús készülődés?
A NATO tervei szerint jelentősen megerősíti a balti államok védelmét egy új parancsnoki struktúra bevezetésével, amely lehetővé tenné a német és holland csapatok gyors bevetését Lettországba és Észtországba egy Oroszországgal való esetleges konfliktus esetén – írja a Reuters. A nyugati országok egyértelműen a harmadik világháborúra készülnek.
Jelenleg a NATO műveleteit a balti államokban és Észak-Lengyelországban egyetlen multinacionális parancsnokság felügyeli Lengyelországban. A tervezett változtatások szerint a német-holland hadtest, amely Münsterben, Németországban állomásozik, kapja meg a felelősséget Lettország és Észtország védelméért.
Ez a változás felosztaná a régió felelősségét: a német-holland hadtest venné át a lett és észt szektor irányítását.
A katonai tisztségviselők szerint egy második hadtest bevetése jelentősen javítaná a NATO képességét a régió gyors megerősítésére.
Egy katonai forrás szerint a második hadtest lehetővé tenné a „tömeges gyors bevetést”, ami különösen fontos a balti államok földrajzi sérülékenysége és Oroszországhoz való közelsége miatt.
Németország és Hollandia partnerországokkal együtt most azon dolgozik, hogy feltöltse az újonnan kijelölt erőket.
Egy teljes hadtest békeidőben általában 40-60 ezer katonát foglal magában.
Egyelőre nem világos, hogy mikor lép életbe a döntés, és konfliktus esetén pontosan hány katona kerülne az új parancsnoki struktúra alá.
A tervezett átszervezés kiemeli a balti államok stratégiai fontosságát, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborúja és a régióban megnövekedett feszültségek közepette.
Óvóhelyeket készítenek elő a harmadik világháború miatt
Észtország és Litvánia eközben már az ukrán védelmi szektorral tárgyal speciális, drónbiztos óvóhelyek tömeges építéséről. Mint arról korábban írtunk, az egyeztetések jól mutatják, hogy a NATO keleti szárnyán egyre nagyobb az aggodalom. A balti országok légterébe az utóbbi időben több drón repült be, köztük olyan ukrán drónok is, amelyek feltehetően orosz zavarás miatt tértek le az útvonalukról. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter kijelentette, hogy Észtország már régóta készül egy esetleges orosz támadásra, míg a litván védelmi miniszter szerint ez a fenyegetettség vált a balti térség új valóságává.
Attól tartanak, hogy akár egy kisebb behatolás is könnyen túlterhelheti a védelmi rendszereket. Hanno Pevkur észt védelmi miniszter a Politicónak azt mondta, hogy
Észtország régóta készül az esetleges orosz támadásokra, és megfelelő szakértelemmel rendelkezik a lakosság védelméhez.
A balti tisztviselők attól tartanak, hogy kisebb területük és sűrűbben lakott városaik miatt egy nagyszabású támadás esetén nagyon kevés mozgásterük maradna.
A cseh elnök szerint a felére csökkent az Ukrajnának lőszert szállító nyugati szövetségesek koalíciójának létszáma.
Petr Pavel a Financial Times című londoni üzleti napilap online kiadásának nyilatkozva kedden elmondta, hogy kilencre apadt a korábban 18 tagot számláló, Csehország kezdeményezésére létrejött "lőszerkoalíció" tagországainak száma.
A Financial Times megjegyzi: a koalíció azóta zsugorodik, hogy tavaly decemberben Andrej Babis kormányfő visszatért a hatalomba.
A lap kiemeli: Babis azzal kampányolt, hogy a cseh állampolgárok ne fizessenek az Ukrajnának szállított fegyverekért.
Babis személyesen is nyilatkozott a Financial Timesnak, elmondva: kormánya "a korlátozott közfinanszírozási források" felhasználásában Ukrajna támogatása helyett a cseh polgárokat részesíti előnyben, mivel a háztartások az iráni konfliktus okozta magas energiaárakkal küszködnek.
Petr Pavel cseh elnök - a cseh fegyveres erők nyugalmazott tábornoka, aki korábban a NATO Katonai Bizottságának elnöke volt - a kedden megjelent interjúban kijelentette: a lőszerkoalíciós kezdeményezés továbbra is működik, de újabban nehézségeket okoz, hogy most már csak kilenc ország járul hozzá a program finanszírozásához.
Pavel szerint korábban a kezdeményezésben részes országok biztosították az ukrán fegyveres erők számára a nagy kaliberű lőszerek 50 százalékát, és ezt a mennyiséget nem lehet egykönnyen bármi mással pótolni.
A cseh államfő kijelentette: az ügyet fel kell venni a júliusban esedékes ankarai NATO-csúcs napirendi pontjai közé.
A Financial Times adatai szerint 2024 óta Prága több mint négymillió nagy kaliberű tüzérségi lövedék szállítását szervezte meg Ukrajna számára.
A cseh államfő hivatala nem nevezte meg azokat az országokat, amelyek kiszálltak a "lőszerkoalícióból", de egy nyugati katonai illetékes azt mondta a brit lapnak, hogy Németország és néhány észak-európai ország továbbra is a résztvevők között van.
Hozzátette ugyanakkor: egyes országok "furcsának találják, hogy olyasmiért fizessenek, amit a vezető szerepet betöltő ország politikusai sem támogatnak megfelelő módon".
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután Moszkva arra figyelmeztette a külföldi állampolgárokat és diplomatákat, hogy mielőbb hagyják el Kijevet az orosz csapások veszélye miatt - közölte kedden az Európai Bizottság szóvivője.
Anitta Hipper, az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében azt írta: az orosz fenyegetés "elfogadhatatlan eszkaláció".
Hozzátette:
Brüsszel felszólította Oroszországot a civil célpontok elleni támadások leállítására, valamint arra, hogy "valódi béketárgyalásokba" kezdjen, első lépésként teljes és feltétel nélküli tűzszünettel. A szóvivő hangsúlyozta: az EU ukrajnai delegációja továbbra is Kijevben marad.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy az orosz fegyveres erők "következetes és rendszeres csapásokat" mérnek a kijevi hadiipari létesítményekre, "válaszul" a Luhanszk megyei Sztarobilszkban végrehajtott ukrán dróntámadásra. A tárca szerint a támadás egy pedagógiai szakközépiskolát ért.
Moszkva közleményében azt állította, hogy az ukrán vezetés és nyugati támogatói megsértették a nemzetközi humanitárius jogot, köztük az 1949-es genfi egyezményeket és a gyermekjogi egyezményt.
Az orosz külügyminisztérium közölte: mivel az érintett katonai és közigazgatási objektumok Kijev különböző részein találhatók, arra kérik a külföldi állampolgárokat - beleértve a diplomáciai képviseletek és nemzetközi szervezetek munkatársait is -, hogy a lehető leghamarabb hagyják el az ukrán fővárost. A helyi lakosokat arra szólították fel, hogy ne közelítsék meg az ukrán katonai és közigazgatási infrastruktúra létesítményeit.
Elfoglalta Zaporizzsja megyei Verhya Tersza települést az orosz hadsereg - közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.
A pénteken kiadott heti hadijelentés szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, összesen öt települést elfoglalva, és mintegy 7830 krán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a május 9-15. közötti időszakban megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között sorolt fel egy német Gepard önjáró légvédelmi rendszert, 103 páncélozott harcjárművet, öt rakéta-sorozatvetőt, 46 irányított légibombát, három amerikai HIMARS-rakétát, egy Flamingo nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépet, egy Neptun-MD nagy hatótávolságú irányított rakétát, továbbá 4184 repülőgép típusú drónt és 13 legénység nélküli motorcsónakot. Utóbbiakat a Fekete-tengeren süllyesztették el.
A tárca szerint az orosz hadsereg a héten egy tömeges és öt csoportos csapást mért ukrán hadiüzemekre, katonai célokra használt üzemanyag- és energiaellátási, valamint közlekedési és kikötői infrastrukturális létesítményekre, katonai repülőterekre, csapásmérő drónok és legénység nélküli motorcsónakok gyártásának, tárolásának és indításának helyszíneire, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és a külföldi "zsoldosok" ideiglenes állomáshelyeire.
A minisztérium a nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel és drónokkal végrehajtott csapásokat az oroszországi polgári célpontok elleni "terrortámadásokra" adott válasznak nevezte.
Több régióból jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy péntekre virradó éjjel négy repülőgép típusú drón támadta a luhanszki régióban lévő Sztarobilszki Szakközépiskola oktatási épületeit és kollégiumát. Jana Lantratova emberi jogi biztos szerint az objektumban, ahol 86, 14 és 18 év közötti tanuló és egy alkalmazott tartózkodott, négyen életüket vesztették. Az egészségügyi szervek negyvenben nevezték meg a sebesültek számát - tizennégyen közülük nem töltötték be a 18-at -, hármuk állapota súlyos. Négy sebesültet légi mentővel szállítottak Luhanszkba.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak a "kijevi rezsim háborús bűnei" ügyében illetékes nagykövete azt mondta, hogy a dróntámadás csütörtökön helyi idő szerint 22 órától hajnali kettőig tartott. A csapás megismétlésének veszélye miatt a kollégium összeomlott épületénél felfüggesztették a kutató- és mentőmunkálatokat. Lvova-Belova szerint tizennyolcan lehetnek még a romok alatt.
Sztarobilszkben az iskolán kívül adminisztratív épületekben, üzletekben és lakóépületekben is károk keletkeztek. Az egyik magánlakásban egy férfi megsebesült.
Az SZK terrorcselekmény címén büntetőeljárást indított. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője "szörnyű bűncselekménynek" minősítette a középiskola elleni támadást, és azt mondta, hogy a "kijevi rezsimnek" büntetést kell kapnia a támadásért.
Jevgenyij Uszpenszkij, az orosz állandó ENSZ-képviselet sajtótitkára közölte, hogy Moszkva a sztarobilszki ukrán támadás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága közölte a TASZSZ hírügynökséggel, hogy értesült a csapásról, és tovább tájékozódik.
A Herszon megyei Radenszke postahivatalának közelében pilóta nélküli repülőszerkezet támadott egy személyautót, két idős férfi megsebesült. A belgorodi régióban lévő Jasznie Zori településen egy civil könnyebb sebesüléseket szenvedett egy vállalkozást ért dróncsapások következtében.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy közép-európai idő szerint reggel hat és 13 óra között a légvédelem 65 ukrán drónt lőtt le Oroszország légterében.
Ripost hírek
