POLITIK
Az ukránok cépontja egy tornacsarnok volt.
Tizenegy civil sérült meg az elmúlt 24 órában a Donyecki Népköztársaságban (DPR) az ukrán fegyveresek támadásai következtében – jelentette Denisz Pusilin regionális kormányzó május 27-én az orosz–ukrán háború újabb napján.
Ugyanezen a napon három civil megsebesült az ukrán fegyveres erők támadásában a Luhanszki Népköztársaságban, Szeverodonyeckben.
Ukrán fegyveresek támadták a Szvatovói 7. számú tornacsarnokot is, de az épületben nem voltak gyerekek, és senki sem sérült meg.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara arról számolt be, hogy csak szerdán több száz harci összecsapás történt.
„Összesen 256 harci összecsapás történt a mai nap kezdete óta... Az ellenség egy rakétatámadást indított, egyetlen rakétát használva, 43 légicsapást hajtott végre, 134 irányított bombát dobott le. Ezenkívül 5392 kamikaze drónt használtak megsemmisítésre, és 1929 alkalommal bombázták településeinket és csapataink állásait” – áll a jelentésben.
- Volodimir Zelenszkij levélben figyelmeztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Ukrajna egyre nagyobb hiányt szenved a légvédelmi rendszerek, különösen a ballisztikus rakéták elleni védelem hiánya miatt.
- Az orosz erők május 27-én Herszon városában támadást indítottak egy játszótér ellen, egy embert megölve és négy másikat, köztük két gyermeket megsebesítve – közölték a helyi hatóságok.
- Oroszország tájékoztatta az EBESZ országait, hogy Moszkva és a Nyugat jelenleg nagyon közel áll a közvetlen katonai konfrontációhoz – mondta Dmitrij Poljanszkij, a szervezet állandó képviselője.
Bármelyik pillanatban bekövetkezhet az a Kijevre irányuló támadás, amelyre az orosz fél korábban figyelmeztetett - jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a moszkvai régióban rendezett I. Nemzetközi Biztonsági Fórumon csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján.
"Ez bármelyik pillanatban bekövetkezhet (…) figyelmeztetést adtunk ki, és hogy milyen erejű lehet a csapás, megmutattuk. Mindenünk megvan hozzá" - felelt Sojgu arra a kérdésre válaszolva: befolyásolhatja-e az Oroszország által kilátásba helyezett csapás végrehajtását, hogy az európai nagykövetek a moszkvai figyelmeztetés ellenére elutasították az ukrán főváros elhagyását.
Az orosz külügyminisztérium hétfőn bejelentette: a luhanszki régióbeli Sztarobilszk elleni pénteki ukrán dróntámadás miatt Moszkvában "betelt a pohár", és az orosz hadsereg támadni fogja az ukrán döntéshozatali központokat, parancsnokságokat és hadiipari létesítményeket Kijevben. A sztarobilszki pedagógiai szakközépiskolát ért éjjeli csapássorozat következtében 21 tizenéves tanuló életét vesztette, 42 pedig megsebesült.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Asztanában azt mondta, hogy Oroszország figyelmeztette a kijevi nagykövetségek személyzetét: el kell hagyniuk a várost, a továbbiakról mindenki maga dönt. Megjegyezte, hogy ezeket az intelmeket "nem mindenki veszi komolyan".
Peszkov szerint "az események alakulásától függ", hogy Moszkva mikor tér át a retorikától a cselekvésre.
"Számunkra általában véve a békefolyamat és a céljaink békés eszközökkel elérése az előnyben részesített megoldás" - nyilatkozott az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban.
Elmondta, hogy az Európai Unió tagállamai nem keresték meg Oroszországot tárgyalási javaslattal.
"Idióta kijelentéseket nem kommentálok" - nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Asztanában újságíróknak, Kaja Kallas uniós külügyi főképviselőjének arra a kijelentését reagálva, miszerint Oroszországnak csökkentenie kell fegyveres erőinek létszámát ahhoz, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak vele Európa részéről.
"Ezek ennek a hölgynek a szokásos közönséges kijelentései, amelyekhez már mindenki hozzászokott, és amelyekre, úgy mondanám, alig reagál valaki… Nos, ki reagálna erre?" - kommentálta Kallas szavait Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az amerikai katonai erők esetleges kivonása Európából "észszerű, indokolt és régóta esedékes lépés lenne a helyzet részleges stabilizálása felé Nyugat-Európában".
Sojgu szerint semmi sem utal arra, hogy az örményországi orosz támaszpontot bezárnák. Az Örményország és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerségi szerződés aláírása a volt orosz védelmi miniszter szerint "inkább hasonlít egy választási kampányra vagy egy választási kampányban való segítségnyújtásra".
Egyre drasztikusabb szigorításokkal néznek szembe az Európai Unióban menedéket kereső ukrán állampolgárok, miközben egyes tagállamok csökkentik a szociális juttatásokat és a lakhatási támogatásokat. A jogszabályi változások miatt sokan kényszerülhetnek visszatérni Ukrajnába, ahol súlyos létszámhiánnyal küzd a hadsereg. Vajon mi vár azokra az ukrán háborús menekültekre, akik kénytelenek hazaköltözni?
Az Európai Unió tagállmaiban egyre gyakrabban vizsgálják felül az ukrán háborús menekültek tartózkodási feltételeit és szigorítják a letelepedési szabályokat. Emiatt az ukrán állampolgárok egy része elveszítheti az ideiglenes védelemi státuszát és hazatérésre kényszerülhet – írja a znaj.ua.
Egy interjúban Ukrajna Állami Migrációs Szolgálatának (DMS) vezetője, Natalija Naumenko kifejtette, hogy Írország például megszünteti a menekültek számára biztosított kedvezményes lakhatást, néhány ország csökkenti a szociális juttatásokat, míg egyes tagállamok már nem fogadnak be új védelmi státuszra vonatkozó kérelmeket. Naumenko elmagyarázta, hogy az EU országai egyeztetik döntéseiket annak érdekében, hogy elkerüljék, hogy az ukrán menekültek egyik tagállamból egy másikba költöznek a korlátozások bevezetése után. Például ha valaki már ideiglenes védelemben részesült Németországban, Csehország megtagadhatja számára ugyanennek a státusznak az újbóli kiadását.
Elmondása szerint az európai országok így próbálják helyben tartani az ukránokat ott, ahol először menedéket kaptak.
A DMS vezetője arról is beszámolt, hogy nőtt az európai országok részéről érkező megkeresések száma az ukrán menekültek visszaküldésére vonatkozóan. A legtöbb ilyen kérelem Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkezik.
Elsősorban olyan ukrán állampolgárokat érint a visszafogadási eljárás, akik megsértették a bevándorlási jogszabályokat, illegálisan lépték át a határt, vagy elveszítették az EU területére vonatkozó tartózkodási engedélyüket. Álláspontja szerint az EU-s munkaerőpiacnak megvannak a maga korlátai, ezért a tagállamok az ukrán állampolgárok tartózkodási szabályait a jövőben tovább szigoríthatják.
Sok ukrán férfi retteg hazatérni Ukrajnába
Az ukrán hadsereg utánpótlási problémákkal küzd a több mint négy éve húzódó orosz–ukrán háború miatt. Április végén Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a hadiállapot és a mozgósítás kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot, amit – 19. alkalommal – egészen 2026. augusztus 2-ig hosszabbított meg. A The Kyiv Independent beszámolója szerint a toborzótisztek rendszeresen kerülnek konfrontációba civilekkel a kényszersorozás során, ami sérülésekhez, időnként halálesetekhez vezet. Egy sorozótiszt elmondta, hogy Ukrajna patthelyzetben van: nem engedheti meg magának, hogy lassítsa a mozgósítást, ugyanakkor azok, akik ezt végrehajtják, a közvélemény szemében az egyik leginkább gyűlölt csoporttá váltak, és immár halálos veszélyekkel néznek szembe.
Kifejtette, hogy míg 2022-ben a toborzóirodák zsúfolásig megteltek a hadsereghez csatlakozni kívánó emberekkel, Oroszország teljes körű inváziójának ötödik évében Ukrajna már nehezen tudja feltölteni fegyveres erőinek sorait.
Az ukrán ombudsmani hivatal szerint a háború kezdete óta meredeken nőtt a toborzóirodák munkájával kapcsolatos panaszok száma. Míg 2022-ben mindössze 18 panaszt regisztráltak, 2025-re ez a szám 6127-re ugrott. 2026 első negyedévében pedig mintegy 1657 panasz érkezett hozzájuk.
Ripost hírek
