POLITIK
Új adókat akarnak kivetni.
Az Európai Bizottság 45 százalékkal növelné az uniós büdzsét, miközben új adókat és közös uniós hitelfelvételt is előkészít.
Brüsszel minden eddiginél nagyobb költségvetésre készül, miközben Európa számos országa megszorításokkal és gazdasági nehézségekkel küzd. Az Európai Bizottság nemcsak jelentősen növelné az uniós kiadásokat, hanem új adókat és közös hitelfelvételt is előkészít, ami éles vitákat váltott ki a tagállamokban. Egy friss tanulmány szerint a tervezett költekezés jelentős része felesleges, a kritikusok pedig attól tartanak, hogy Brüsszel a válsághelyzeteket kihasználva egyre nagyobb pénzügyi és politikai befolyásra tesz szert – figyelmeztet cikkében az Exxpress.
Az Európai Bizottság minden korábbinál nagyobb költségvetést akar, miközben új adókat és közös uniós adósságot is előkészít
– állítja egy friss tanulmány.
A kritikusok szerint Brüsszel egyre több válságot használ fel arra, hogy növelje hatáskörét és pénzügyi mozgásterét.
Minden eddiginél nagyobb költekezést terveznek
Miközben Európa számos fővárosában megszorításokkal próbálják kordában tartani a kiadásokat, az Európai Bizottság történelmi léptékű költségvetés-növelésre készül.
A 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keret összege elérheti az 1,763 billió eurót, ami 45 százalékkal haladná meg a jelenlegi költségvetési ciklus szintjét. A növekedés mértéke a korábbi számok tükrében válik igazán látványossá. A 2000 és 2006 közötti időszakban az uniós költségvetés még 712 milliárd eurót tett ki, ezt követően 975 milliárd euróra, majd 1,082 billió euróra emelkedett, jelenleg pedig 1,211 billió eurón áll. A mostani tervek szerint ez az összeg 1,763 billió euróra nőne-írja a Magyar Nemzet.
Brüsszel a geopolitikai kihívásokkal, Kína erősödésével, a klímaváltozással és a közös európai védelemmel indokolja a bővítést. A kritikusok szerint azonban az Európai Bizottság gyakorlatilag minden válsághelyzetet arra használ fel, hogy növelje pénzügyi mozgásterét, hatásköreit és politikai befolyását.
Szükségtelenül szórják a pénzt
Az Epicenter liberális agytröszthálózat tanulmánya arra jutott, hogy a tervezett növekedés jelentős része elkerülhető lenne. A Neue Zürcher Zeitung birtokába került elemzés szerint az uniós költségvetésből mintegy 220 milliárd eurót lehetne lefaragni úgy, hogy közben az Európai Uniónak egyetlen alapvető feladatáról sem kellene lemondania.
A szerzők szerint az 1,76 billió eurós keret helyett 1,54 billió euró is elegendő lenne.
Újabb sarcot vetnének ki a tagállamokra
A tervek között szerepel egy vállalati árbevételre kivetett uniós adó, egy EU-szintű dohányadó, az elektromos és elektronikai hulladékokra kivetett illeték, valamint a műanyagadó emelése. A tanulmány készítői szerint ezek az intézkedések komoly kockázatokat hordoznak. Úgy vélik, az uniós árbevételadó rontaná Európa versenyképességét, a dohányadó sértené a tagállamok szuverenitását, az elektronikai hulladékokra kivetett illeték pedig a szabályozási kudarcokat alakítaná át bevételi forrássá.
Kollektívan adósítanák el Európát
A tanulmány egyik legérzékenyebb pontja a közös uniós hitelfelvétel kérdése. Brüsszel a jövőben rendszeresen alkalmazná a közös uniós kötvényeket, amelyeket eddig elsősorban rendkívüli válsághelyzetek kezelésére használtak.
A szerzők szerint ez gyengítené a költségvetési fegyelmet, a terheket a jövő generációira hárítaná, és tovább gyorsítaná a döntéshozatal központosítását Brüsszelben. A vita így már nem csupán a pénzről, hanem az Európai Unió jövőbeli hatalmi szerepéről is szól.
Rámutattak, hogy az EU egyre több olyan területet finanszíroz, amely szerintük nem kapcsolódik közvetlenül a közös piachoz. Ide sorolják többek között a mezőgazdasági támogatásokat, a kohéziós alapokat, a migrációs kiadásokat, a klímaszociális alapokat, valamint a digitális és energetikai átállás támogatását. Véleményük szerint ezek az intézkedések inkább újraelosztási politikát jelentenek, mintsem a belső piac erősítését.
A tanulmány az uniós tisztviselők nyugdíjrendszerét is bírálja. A szerzők szerint a jelenlegi rendszer túl nagy terhet rak a jövő generációira, ezért egy másik, tőkefedezeti alapú modellt javasolnak. A szerzők szerint az Európai Uniónak nem újabb alapokra, programokra, adókra és közös hitelekre kellene építenie, hanem inkább az egységes piac erősítésére, a bürokrácia csökkentésére és Európa versenyképességének javítására kellene koncentrálnia.
Ukrajna hamarosan megkaphatja a 90 milliárd eurós kölcsön első kifizetéseit. Az ukrán parlament csütörtökön hagyta jóvá az Európai Bizottság hitelét, így akár már júniusban érkezhetnek az első összegek.
Fotó: HANDOUT Forrás: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER
Az Európai Tanács áprilisban fogadta el a 90 milliárd eurós hitelt, amelynek kétharmadát Ukrajna a tervek szerint a védekezésre fogja fordítani. Csütörtökön az ukrán parlament elsöprő többséggel ratifikálta a kölcsönt – írja a Politico.
A hivatalos tájékoztatás szerint a kölcsön finanszírozást biztosít Ukrajna számára, hogy folytassa védekezését a folyamatban lévő orosz invázióval szemben, a pénz egy részét pedig Kijev védelmének megerősítésére fordítaná Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A parlament elsöprő többséggel ratifikálta a 90 milliárd eurós kölcsönt, annak ellenére, hogy a tervezet bemutatásával akadtak problémák.
Jaroszlav Zseleznyak ukrán törvényhozó szerint a törvényjavaslat szövegét egyik napról a másikra sietősen fordították le, és csütörtök reggel fénysebességgel került a parlament napirendjére. A segélycsomagot várhatóan két, évi 45 milliárd eurós részletben fizetik ki. A kölcsön nagyjából kétharmada Ukrajna védelmi kiadásaira fordítódik, a fennmaradó összeg pedig az általános költségvetést finanszírozza.
Brüsszel ugyan a kezdetek óta igyekszik kölcsönként keretezni a konstrukciót, a jelen állás szerint azonban Ukrajnának csak akkor kéne visszafizetnie ezt az összeget, ha Oroszország a béketárgyalások után jóvátételt fizet. Erre azonban elenyészően kicsi az esély jelenleg.
„Hálás vagyok minden képviselőnek, akik ilyen gyorsan ratifikálták az Európai Unióval kötött megállapodást. Ez volt az egyik legfontosabb szavazás” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a parlament döntése kapcsán. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén nyilatkozott a döntés után és jelezte, hogy a hitel első kifizetései júniusban érkeznek majd meg Kijevbe.
Olaszországot komoly gazdasági visszaesés fenyegeti az uniós szigor miatt, emiatt egyre nagyobb a feszültség Róma és Brüsszel között. Miközben az Európai Unió a stabilitási és növekedési paktum szabályainak szigorú betartását követeli, az olasz kormány a bürokrácia csökkentésével és az energiaszektor átalakításával próbálja védeni a versenyképességét.
Komoly nézetkülönbségek alakultak ki Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között. Róma és Brüsszel között egyre feszültebb a légkör, mivel az olasz kormányfő a stabilitási és növekedési paktum szabályainak lazításét kérte, hogy támogatni tudják az energiakrízis miatt megszorult családokat és vállalkozásokat.
Az Európai Központi Bank elnöke határozott figyelmeztetést küldött Rómának. Leszögezte, hogy a költségvetési szabályrendszer nem alku tárgya.
A deficitre és az államadósságra vonatkozó paramétereket Olaszországnak kötelezően tiszteletben kell tartania.
Figyelmeztette Olaszországot, hogy tartsa tiszteletben az uniós költségvetési előírásokat, és jelezte, hogy az államadósságra vonatkozó paraméterektől való eltérési kérelmeknek a megadott kereteken belül kell maradniuk. Egyben emlékeztette az olaszokat, hogy az uniós helyreállítási alapok bőséges forrást biztosítanak a növekedéshez.
Az Európai Központi Bank tehát egyértelmű üzenetet küldött Rómának: nem tágít a szabályoktól, fegyelmet vár el az olasz kormánytól, miközben a növekedést nem megszorításokkal, hanem a strukturális reformokkal és a meglévő uniós alapok hatékony felhasználásával látja megvalósíthatónak.
Ezzel szinte egy időben Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az olasz gyáriparosok szövetsége éves közgyűlésén határozott ellenérveket fogalmazott meg, és éles kritikával illette az Európai Unió jelenlegi működését.
Meloni szerint az EU egy olyan bürokratikus óriássá vált, amely az ideológiai megközelítések miatt feláldozza a tagállamok versenyképességét.
Az olasz kormányfő a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását sürgette. Úgy fogalmazott:
Azt kérjük, hogy Európa kevesebb dolgot csináljon, és azt jobban tegye.
Az olasz gyáriparosok szövetsége közgyűlésén hangsúlyozta, hogy az iráni válság romboló hatással van a családok és a vállalatok költségeire, ami rontja a versenyképességet. A Meloni-kabinet korábban több alkalommal is felvetette a lehetőségét, hogy a védelmi kiadásokra szánt uniós alapból vonnának el forrásokat a bajba jutott lakosság támogatására. Az olasz kormányfő ez alkalommal is megerősítette, hogy hogy a védelmi kiadások elengedhetetlenek a szabadság megőrzéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egyensúlyt kell találni: ha most nem támogatják a családokat és a vállalkozásokat a krízishelyzetben, akkor holnapra nem marad semmi, amit meg lehetne védeni.
Emanuele Orsini, az olasz gyáriparosok szövetsége elnöke is éles kritikát fogalmazott meg az éves közgyűlésen elhangzott beszédében.
Orsini szerint az európai ipar összeomlása már nemcsak kockázat, hanem valóság.
Azzal vádolja Brüsszelt, hogy a drága energia és a túlszabályozás miatt kiszolgáltatta a piacot Kínának. Kijelentette, hogy az ázsiai ország mára gyarmatosította az európai piacokat, és az egyetlen ipari szuperhatalommá vált. Orsini az európai zöldpolitikát is bírálta, véleménye szerint az versenyhátrányba hozza az európai cégeket. A zöldpolitika azonnali felfüggesztését, évi 1200 milliárd eurós európai forrást, valamint új közös uniós adósságkibocsátást sürgetett a stratégiai ágazatok fejlesztésére.
A gyáriparosok elnöke az eseményen elhangzott felszólalásában nyíltan elismerte, hogy az olaszországi bérek túl alacsonyak, ami elbátortalanítja a fiatalokat és csökkenti a fogyasztást.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a vállalatok az alacsony bérek problémáját egyedül, állami segítség és strukturális reformok nélkül nem tudják megoldani.
Ripost hírek
