POLITIK
Lélegeztetőgépen tartják az országot.
Az Európai Unió további 2,5-2,7 milliárd eurót folyósít Ukrajna támogatására, miután a kijevi parlament a múlt héten elfogadta a Brüsszel által feltételül szabott reformokat – jelentette be csütörtökön Washingtonban az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja.
Marta Kos az amerikai fővárosban tartott egyik rendezvényen felszólalva kiemelte, hogy az összeg az Ukrajna számára létrehozott uniós alapból származik, és független a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hiteltől.
Utóbbiról elmondta, hogy azt – amelyet eddig a leköszönő magyar kormány blokkolt – az EU mindenképpen folyósítja Ukrajnának, és egyúttal üdvözölte a magyarországi parlamenti választások eredményét.
Mint mondta,
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már felvette a kapcsolatot az ügyben Magyar Péterrel, Magyarország leendő miniszterelnökével, és a tranzakció vélhetően hamarosan megvalósul.
„Az Európai Unió beváltja, amit ígértünk; néha időbe telik, ez igaz, de teljesítjük a vállalásainkat” – fogalmazott a szlovén biztos.
Az eseményen szintén részt vevő Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere elmondta, hogy hazája 2026-os, 52 milliárd dolláros finanszírozási hiányát az EU-hitel segítségével fedezni fogják. Hozzátette, hogy Kijev folytatja az egyeztetéseket a 2027-re várható hiány finanszírozásáról.
Kiemelte, hogy az EU segített fedezni Ukrajna pénzügyi szükségleteinek csaknem a kétharmadát. A tárcavezető elmondta, hogy Kijev továbbra is elkötelezett a szükséges reformok meghozatala mellett.
„Ha Ukrajna kudarcot vall, azt az összes partnerünk megérzi; ezért nem szabad teret engedni a kudarc legapróbb lehetőségének sem” – szögezte le.
A rendezvényen felszólalt Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai missziójának vezetője is, aki méltatta Ukrajnának a pénzügyi stabilitás érdekében tett lépéseit.
Az Európai Bizottság delegációja pénteken Budapestre érkezett, ahol „megkezdődtek az egyeztetések a leendő magyar kormánnyal” – közölte Paula Pinho, a testület szóvivője.
Tájékoztatása szerint a látogatás célja, hogy megkezdődjenek a tárgyalások a legfontosabb uniós ügyekben, összhangban azzal, amit a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten bejelentett. A szóvivő hangsúlyozta: több kérdésben sürget az idő, ezért mind Magyarország, mind az Európai Unió érdeke a gyors előrelépés.
„Legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról, mind Magyarország, mind az EU érdeke, hogy mielőbb előrelépés történjen.
Ezért ezek előzetes tárgyalások, amelyek célja, hogy amikor az új kormány hivatalba lép, azonnal lehessen cselekedni, és ne veszítsünk időt. Ez a találkozó célja és kerete” – jelentette ki.
A szóvivő azt is közölte, hogy az egyeztetésnek nincs teljes körű napirendlistája, sokféle téma szóba jöhet. „Ezek első egyeztetések, és nem biztos, hogy mindent érinteni tudunk. A cél az, hogy elindítsuk a párbeszédet és megnézzük, hol lehet előrelépni” – mondta.
A sajtótájékoztatón kérdésként felmerült, hogy Magyar Péter korábban nem támogatta Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és azt akár népszavazásra is bocsátaná, miközben a nyugat-balkáni országok érdemalapú csatlakozását részesítené előnyben. A szóvivő ezzel kapcsolatban azt mondta: „Bőséges lehetőség lesz arra, hogy megvitassuk az új kormány álláspontját, és ennek megfelelően haladjunk tovább.”
A sajtótájékoztatón arról is szó volt újságírói részről, hogy a 90 milliárd eurós ukrajnai hitellel összefüggésben Magyar Péter korábban azt mondta, annak blokkolását csak akkor oldaná fel, ha Ukrajna helyreállítja a Barátság kőolajvezetéket, azonban a bizottság korábban elfogadhatatlannak nevezte a két ügy összekapcsolását, mivel a hitelről már megállapodás született az Európai Tanács szintjén.
A szóvivő hangsúlyozta: az ukrajnai hitellel kapcsolatos uniós álláspont nem változott, a megállapodást tavaly decemberben megkötötték, és a szükséges feltételek teljesültek. „Annyi változott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két nappal ezelőtt bejelentette, hogy a vezeték április végére ismét működőképes lehet” – tette hozzá.
Példátlan nyíltsággal kötötte össze a magyar energiabiztonság kérdését a Kijevnek szánt csillagászati összegű uniós hitellel az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott berlini sajtótájékoztatóján bejelentette: a Magyarország és Szlovákia kőolajellátásáért felelős Barátság kőolajvezeték április végére ismét üzemképes lesz.
Az ukrán államfő azonban azonnal egyértelműsítette az árat: cserébe elvárja, hogy Magyarország zöld jelzést adjon az Ukrajna háborús erőfeszítéseit finanszírozó kilencvenmilliárd eurós európai uniós hitelcsomagnak – számol be róla a Politico brüsszeli hírportál.
Megígértük, hogy a vezetéket április végéig megjavítjuk. Nem teljesen, de annyira, hogy működőképes legyen
– fogalmazott Zelenszkij, majd sokatmondóan hozzátette:
Hisszük, hogy ez egybeesik az Európai Unió tagállamainak, különösen Magyarországnak a kötelezettségvállalásaival, amely korábban blokkolt bizonyos, számunkra fontos döntéseket.
A vezetéken január vége óta nem érkezik kőolaj Magyarországra, amit a kijevi vezetés a vezeték sérülésével magyarázott, azonban sem a magyar tényfeltáró bizottságot, sem az EU szakértőit nem engedte a helyszín közelébe. A magyar kormány ezzel szemben műholdfelvételekkel bizonyította, hogy a vezeték üzemképes, a kőolajellátás újraindulása politikai döntés függvénye.
Orbán Viktor miniszterelnök határozottan fellépett a magyar ellátásbiztonság érdekében, és megvétózta az Ukrajnának szánt hitelt, ami dühöt és fenyegetőzést váltott ki a kijevi vezetésből.
Magyar Péter ugyanakkor az ukrán várakozásnak megfelelően már az első sajtótájékoztatóján kilátásba helyezte a vétó feloldását. A gigahitel mielőbbi folyósítását a német kancellár is sürgette. Friedrich Merz Berlinben hangsúlyozta: az uniós hitelt, amelyről tavaly decemberben állapodott meg huszonnégy tagállam, a lehető leggyorsabban be kell indítani,
a katonai segélyeket pedig haladéktalanul ki kell fizetni, mert Ukrajnának sürgősen szüksége van rájuk.
A több mint húsz év után először megtartott német–ukrán kormányközi konzultáción a felek több fegyverkezési megállapodást is kötöttek, amelyek célja új fegyverrendszerek közös fejlesztése és az amerikai szállítmányoktól való függőség csökkentése.
Juraj Blanár szlovák külügyminiszter szerint Pozsony kész megakadályozni az Oroszország elleni új szankciócsomagot, de nem fogja ellenezni egy 90 milliárd eurós kölcsön Ukrajna számára történő kiadását – írja a Denník N szlovák hírportál.
A hiteltervezetet Orbán Viktor, immár leköszönő miniszterelnök még blokkolta korábban, azonban elveszítette az április 12-ei választásokat – írták. Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban korábban arról beszélt, hogy „át akarja venni tőle a stafétát”, azonban ezt a kijelentést Juraj Blanár szerint félremagyarázták – tették hozzá.
Blanár szerint Szlovákia addig kívánja blokkolni a 20. szankciós csomagot Oroszország ellen, amíg nem kap garanciákat a Barátság kőolajvezeték működésének helyreállításával kapcsolatban. A szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága előtt a szlovák külügyi tárca vezetője kijelentette:
Szlovákia egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető nyilatkozatot szeretne arról, hogy a Barátság vezetéket újraindítják.
A parlamenti kérdések órájában Blanár ezt az álláspontját nyomatékosította.
„Ha a Barátság kőolajvezeték nem lesz üzembe helyezve és napirendre kerül a 20. csomag jóváhagyása, akkor nem fogjuk megszavazni, mert nincs más eszközünk arra, hogy rákényszerítsük Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az Európai Bizottságot a vezeték működésének helyreállítására”
– mondta Juraj Blanár.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban arról beszélt, hogy a Barátság kővezeték az orosz támadást követően akár április végéig újraindulhat, Robert Fico miniszterelnök azonban megkérdőjelezte az ukrán államfő szavait – írták. Azzal folytatták: Blanár szerint a formálódó új magyar kormány tagjainak álláspontja arra utal, hogy készen állnak támogatni a hitel folyósítását Ukrajna számára.
Ripost hírek
