Új határellenőrzés az EU határain

Az Európai Unió összes határátkelőjén teljes körűen működésbe lépett a határellenőrzés hatékonyságát és felgyorsítását lehetővé tevő digitális regisztrációs határigazgatási rendszer (EES), amely gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb utazást biztosít - közölte az Európai Bizottság pénteken.

Az Európai Unió beléptetési/kiléptetési rendszere (Entry/Exit System - EES) az EU új, korszerű határigazgatási eszköze, célja a határforgalom-ellenőrzés biztonságának javítása, a személyazonossággal való visszaélés elleni fellépés elősegítése, valamint az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek kiszűrése, a valós idejű információmegosztás a határellenőrzést végző tagállami hatóságok között.

Az EES-rendszer elektronikusan rögzíti a 29 európai országba - köztük a schengeni társult országokba - az unión kívüli országok állampolgárainak belépési, illetve kilépési adatait, idejét és helyét, kiszámítja a megengedett tartózkodási időt. Biometrikus adatokat gyűjt - arcfotót és a jobb kéz négy ujjának lenyomatát. Felváltja az útlevelek kézi pecsételését.

Ezeket az adatokat a vízumkötelezett és a vízum nélkül is beengedhető utasoknál egyaránt rögzíteni fogják belépéskor, kilépéskor és a belépés megtagadása esetében is. A rendszer révén könnyebben ellenőrizhető lesz, hogy a belépő a megengedett tartózkodás idejét nem lépte-e túl. A rendszer révén a hamis iratokat és a túltartózkodást, azaz a tartózkodási idő túllépését is könnyebb lesz kiszűrni.

Az adatokat alapesetben három évig, túltartózkodás esetében öt évig őrzik meg. A rendszerben tárolt adatokat a bűn- és terrorcselekmények megelőzésére, kiszűrésére és felderítésére is lehet használni a tagállamok közötti információmegosztás által. Az információkhoz hozzáférnek majd a nemzeti határőrizettel és vízumkiadással foglalkozó szervek és az uniós rendőri együttműködést koordináló szervezet, az Europol is. A tagállami menekültügyi hatóságok nem kapnak hozzáférést az adatbázishoz.

Az EES regisztráció alól mentesülnek az uniós állampolgárok és azok, akik uniós családtagként utaznak, vagy akik érvényes schengeni tartózkodási engedéllyel, illetve hosszú távú vízummal rendelkeznek. A 12 év alatti gyermekek szintén mentesülnek az ujjlenyomatvétel alól. A későbbi belépések során a rendszer az útlevélben szereplő fotót összeveti az EES-ben tárolt képpel.

Az eljárás során az utas szkenneli útlevelét, majd biometrikus arcfelvételt és ujjlenyomatot ad, valamint egy rövid kérdőívet is kitölt, amely 15 nyelven lesz elérhető. A rendszer bevezetése valamivel meghosszabbíthatja a határellenőrzés idejét, különösen az első alkalommal belépő utasok esetében, hosszabb távon azonban felgyorsítja az ellenőrzést, ami a várakozások szerint legfeljebb 70 másodperc lesz.

A határátkelőkön a tagországok külön EES-sávokat jelölnek ki a nem uniós országok állampolgárai számára, de nagyobb forgalom esetén a rendszer minden sávban működni fog.

Az uniós bizottság közleményében hangsúlyozta: a határregisztrációs rendszer korszerűsíteni és javítani fogja az EU külső határainak igazgatását. Hozzá fog járulni az illegális migráció megelőzéséhez és az európai uniós országok állampolgárai biztonságának szavatolásához. Az automatizált határforgalom-ellenőrzés fokozott alkalmazásával az utazás mindenki számára gördülékenyebbé és biztonságosabbá válik. Az új rendszer megfelel az adatok és a magánélet védelme legmagasabb szintű normáinak, biztosítva az utazók személyes adatainak védelmét és biztonságát.

A rendszer tesztelési szakaszának elmúlt öt hónapjában több mint 52 millió be- és kilépést regisztráltak a tagállami hatóságok. A rendszer legkevesebb 27 ezer beléptetési kérelmet utasított el, köztük több mint 700 olyan embert azonosítottak, aki biztonsági fenyegetést jelent az unió biztonságára - tette hozzá közleményében a brüsszeli testület.

Már csaknem ezer embert fogtak el a hatóságok idén a magyar-szerb határon, e növekvő szám arra figyelmeztet, hogy nem szabad változtatni a Magyarország belső biztonságát szolgáló jól bevált rendszeren - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György kiemelte, ez a rendszer az ország biztonsága mellett a magyar emberek mindennapjainak békességét, békéjét is szolgálja. Nem lenne jó a magyaroknak, ha "egy brüsszeli adminisztrációs központból" mondanák meg, hogy kikkel kell együtt élniük vagy kiket kell eltartaniuk - tette hozzá.

Ismertetése szerint Magyarországnak egy 30 ezer személy befogadására alkalmas menekülttábort kellett volna már létrehoznia, ahol a magyar hatóságoknak kellen elbírálniuk az oda telepített emberek menekültkérelmét. Ha valami miatt nem adnák meg a kért menekültstátuszt, akkor az országnak kellene gondoskodnia a menekültek visszaszállításáról, azonban az esetek túlnyomó többségében nem lehet tudni honnan jöttek - magyarázta.

A főtanácsadó szerint ez egy bonyolult helyzet és emiatt a következő kormányzati ciklusban a belső biztonság kiemelt kérdés lesz, amelynek része a terrorizmus veszélye vagy a Nyugat-Európában tapasztalt illegális migráció okozta negatív következmények elkerülése is. Hangsúlyozta, a kormány nem szeretné, ha no-go zónák jönnének létre az országban, és azt sem, ha be kellene jelenteni, hogy a nők és a gyerekek sötétedés utána nem mehetnek ki az utcára.

Bakondi György arról is beszélt, lehetséges, hogy a Tisza Párt a politikusainak nyilatkozatai alapján nem bontaná le a határkerítést, csakhogy az "egy szükséges, de nem elégséges eszköz". Ha Magyarország eleget tenne a nyomásnak és beengedné a bevándorlókat, hogy azok beadhassák menekültkérelmüket, akkor értelmét veszítené a kerítés és ugyanaz a helyzet állna elő, mint 2015-ben a Keleti pályaudvaron, Debrecenben vagy Bicskén - mondta.

A főtanácsadó szerint "a józanul gondolkodó magyar emberek nagy számát ez elrettenti, nem akarják ezt". Hozzátette, amikor a kormány kikérte a magyarok véleményét ebben a témában, a válaszadók 87 százaléka válaszolta azt, hogy meg kell akadályozni "ezt az átözönlést, a magyar szuverenitás semmibe vételét, a belső biztonságunk fenyegetését".

Bakondi György a világ más, migráció szempontjából kiemelt térségére is kitért. Ismertetése szerint Ukrajnából például csaknem másfél millióan érkeztek Magyarországra a háború kitörése óta és az onnan menekülőket az ország "kellő szeretettel és segítő szándékkal" fogadta.

Szólt arról, hogy míg Afrika számos területén a "gyors népszaporulat miatt romló lakosságfenntartó képesség okán" százezrek indultak útnak a jobb élet reményében, Pakisztán, Afganisztán és Irán térségében a háborúk miatt mozdultak meg néptömegek. Hozzátette, ha az iráni háború folytatódik vagy eszkalálódik, akkor az országon belül vidékre migrált tömeg elindulhat Törökország felé, majd a balkáni migrációs útvonalon is megjelenhet százezres, akár milliós nagyságrendben.

A főtanácsadó közlése szerint a nemzetállamok készülnek arra, hogy távol tartsanak egy ilyen migrációs hullámot, az Európai Unió azonban a júniusban hatályba lépő migrációs paktumot erőlteti "minden áron és minden módon".