POLITIK
Ukrajna és Brüsszel érdekében.
A szakmai szervezetek, köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz komoly aggodalmuknak adtak hangot a tervezett változtatások miatt.
Fotó: Zoltán Havran
A vasárnapi választások kimenetele alapjaiban határozhatja meg a magyar mezőgazdaság és a vidék következő éveit. A kampányidőszak utolsó napjaiban a figyelem egyre inkább a hazai agráriumot érintő, a kormány és a Tisza sokszor egymásnak feszülő elképzeléseire irányul. A viták gyújtópontjában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) jövője és az európai uniós agrártámogatások, különösen a területalapú kifizetések sorsa áll.
A Tisza pusztító jövőképe
A Tisza Párt és agrárszakértője, Bóna Szabolcs a kampány során többször is ígéretet tett a kötelező kamarai tagság megszüntetésére. Ezt a lépést a párt a gazdák terheinek csökkentéseként és a bürokrácia leépítéseként kommunikálja. A szakmai érdekképviseletek azonban teljesen másként látják a helyzetet. Szerintük a kamarai rendszer megbontása éppen azokat a kistermelőket és családi gazdaságokat hozná nehéz helyzetbe, akik a leginkább rászorulnak az intézményes segítségre.
Papp Zsolt, a NAK elnöke az Agrokult.hu-nak adott interjúban arra figyelmeztetett, hogy a kamara gyengítése a magyar agrárium gerincét támadná meg.
Ez nem egy reform, hanem a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tudatos leépítése, amelynek következményeit a vidéki gazdák fizetnék meg. Aki a kamarát gyengíti, az a magyar agrárium gerincét támadja
– hangsúlyozta az elnök.
Kiemelte, hogy az intézményi háttér, például a falugazdász-hálózat ingyenes munkája nélkül gazdák tízezrei maradnának,
- támogatás,
- szaktudás,
- pályázati segítség nélkül, ami végső soron a tőkeerős nagyvállalatok malmára hajtaná a vizet.
EU-konform hozzáállás…
A hazai vitákon túl a nemzetközi agrárpolitikai folyamatok is élesítik a helyzetet. Az Európai Bizottság asztalán fekvő, úgynevezett Strohschneider-jelentés a közös agrárpolitika (KAP) drasztikus átalakítását javasolja. A dokumentum a jelenlegi, automatikusan járó területalapú kifizetéseket egy hozamalapú, szigorúbb feltételekhez kötött rendszerrel váltaná fel.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában korábban úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi területalapú rendszer tarthatatlan és átalakításra szorul. Ezt a narratívát erősítette meg Petschnig Mária Zita, a párt szakértője is, aki egy székesfehérvári rendezvényen arról beszélt, hogy a gazdák „hozzászoktak” az automatikus támogatáshoz, és felvetette annak lehetőségét, hogy a jövőben az agrártámogatásokat is jogállamisági feltételekhez kössék.
Kiszolgáltatottság a globális piacokon
Az európai agrártámogatások tervezett átalakítása nemcsak bürokratikus kérdés, hanem kőkemény piaci hátrányt jelenthet a hazai termelőknek. A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a területalapú kifizetések kivezetése és a hozamalapú, szigorú környezetvédelmi feltételekhez kötött rendszer bevezetése egyértelműen a tőkeerős, ipari méretű – sok esetben génmódosított technológiákat alkalmazó – nyugat-európai nagyüzemeknek kedvezne a magyar családi gazdaságokkal szemben.
A helyzetet tovább súlyosbítja a jelentés azon iránymutatása, amely az európai termelés várható csökkenését az ukrán mezőgazdasági import fokozásával pótolná. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a szigorú uniós előírásokat betartó magyar gazdáknak egy olyan, vámmentesen beáramló ukrán áruval kellene versenyezniük a saját piacukon, amelynek előállítása során sem az európai környezetvédelmi, sem az állatjóléti, sem az élelmiszer-biztonsági (például a tiltott vegyszerek használatára vonatkozó) szabályokat nem kell betartani.
A NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) határozottan elutasítja ezeket a brüsszeli terveket, beleértve az ukrán mezőgazdasági termékekkel és a Mercosur-megállapodással kapcsolatos uniós engedményeket is. Jakab István, a Magosz elnöke egyértelművé tette:
Minden eszközzel tiltakozunk a Mercosur-megállapodás ellen, és akár az utcán is megakadályozzuk Von der Leyen őrült terveit, a gazdák támogatásainak csökkentését.
Cseh Tibor András, a NAK alelnöke arra hívta fel a figyelmet a választások előtt, hogy a jelenlegi érdekképviseleti rendszer komoly eredményeket ért el az elmúlt évtizedben, példaként említve az őstermelői adókedvezményeket és a szigorú földtörvényt.
Szétverni mindazt, amit az elmúlt évtizedben a gazdák érdekében közösen felépítettünk. Ezt akarja a Tisza Párt
– fogalmazott az alelnök.
Nagy a tét
A vasárnapi urnanyitás előtt tehát a magyar vidék és a gazdatársadalom világos alternatívák között választhat. A tét az agrárkamarai rendszer stabilitása, az uniós támogatások jövőbeli formája, és végső soron a magyar mezőgazdaság nemzetközi és hazai érdekérvényesítő képessége a következő parlamenti ciklusban.
Magyar Péter, aki az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, hallgat. Hallgatása ugyanakkor nagyon is beszédes, kiválóan megfelel a brüsszeli elvárásoknak - közölte korábban az agrárminiszter a Facebook-oldalán közzétett videójában azt róva fel a Tisza Párt elnökének, hogy nem áll ki a magyar és európai gazdák érdekeiért.
Nagy István azt mondta: a kezdetektől fogva nem értette, hogy miért is akar Magyar Péter tagja lenni ennek a bizottságnak. "Vagyis sejtem, mert nyilván azt gondolta, hogy majd így a vidék problémáit jobban megérti, és jobban tud érvényesülni a vidéki választók között. De hát mit akar egy olyan ember, aki a gazt sem tudja megkülönböztetni a napraforgótól?" - tette fel a kérdést a tárcavezető.
Hozzátette: Magyar Péter nem érezte szükségét annak, hogy szót emeljen, és megvédje a magyar és az európai gazdák érdekeit, pedig volna mit megvédeni, hiszen ott van az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi megállapodás, amely alapjaiban veszélyezteti az agrárpiacainkat. Magasabbak lesznek a kvóták, kontroll nélkül jöhetnek a kétes minőségű agrártermékek, sokkal nagyobb mennyiségben, mint a háború előtt - mondta Nagy István, feltéve a kérdést: nem lett volna célszerű fölemelni a hangját ellene? Úgy folytatta, hogy az új EU-s költségvetési tervezetben pedig több mint 20 százalékkal kevesebb forrást akarnak adni a gazdáknak.
"Nem kellett volna szólni, hogy a vidékfejlesztés mennyire fontos? Nem kellett volna szóvá tenni, hogy egyetlen egy centet sem különítenek el az új költségvetésben az élelmiszeripar fejlesztésére? Hát mennyire botrányos ez?" - fogalmazott Nagy István.
A miniszter a harmadik témaként a dél-amerikai országok közötti szabadkereskedelmi egyezményt említette, megjegyezve: a tiszások minden további nélkül asszisztálnak ahhoz, hogy ez elfogadják. Hangsúlyozta, hogy mindegyik intézkedés Ursula von der Leyen elnöksége alatt megássa az európai agrárium sírját, és Magyar Péter hallgatása ehhez asszisztál, ezt segíti elő.
"Ezért ő a kiválasztott, ezért ő a brüsszeliek jelöltje. A tökéletes báb, mert önálló gondolat nincs, a magyar érdek nem számít, csak a brüsszeli érdek. Végre képviselni kellene a magyar gazdákat, ha már úgy érezte, hogy ő az Európai Unió mezőgazdasági bizottságának akar a tagja lenni. De újra és újra bebizonyosodik, hogy az élet minden területén, itthon is és Brüsszelben is csak a Fidesz-KDNP-re számíthatnak a magyar emberek" - emelte ki.
Hozzátette: legyen az a migráció elleni küzdelem, a rezsicsökkentés megvédése, a családi adókedvezmények vagy a 13., illetve a 14. havi nyugdíj, a béke melletti leghatározottabb kiállás vagy épp a vidék és a gazdák támogatása, annak megvédése. "Magyar érdek vagy brüsszeli érdek? Hát, lehet választani. A Fidesz a biztos választás" - zárta videóját Nagy István.
Ripost hírek
