Trump.„Azután rengeteg bomba kezd el hullani”

Az elnök egy hétfőn megjelent közösségi médiaposztjában megismételte, hogy az iráni kikötőkre, illetve az onnan érkező és oda tartó hajókra vonatkozó amerikai blokád addig marad fenn, ameddig nem születik megállapodás Iránnal a konfliktus lezárásáról. Azt írta, hogy a blokád Irán számára naponta 500 millió dollár veszteséget jelent a kereskedelmi bevétel kiesése révén.

Az elnök hétfőn a PBS News-nak adott interjúban megismételte, hogy nem tervezi a tűzszünet meghosszabbítását, miután az kedden lejár.

„Azután rengeteg bomba kezd el hullani” – fogalmazott az elnök azzal kapcsolatban, hogy mi történik a tűzszünet lejártát követően, amennyiben addig nem sikerül megállapodni Iránnal.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e újabb béketárgyalás Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban, azt válaszolta, hogy nem tudja. Az elnök szerint megegyeztek Irán képviselőivel arról, hogy személyes tárgyalási fordulót tartanak kedden. „Meglátjuk, hogy lesz-e (tárgyalás), vagy sem. Ha nincsenek ott, az is rendben van” – fogalmazott Donald Trump.

Az elnök egy hétfőn megjelent közösségi médiaposztjában megismételte, hogy az iráni kikötőkre, illetve az onnan érkező és oda tartó hajókra vonatkozó amerikai blokád addig marad fenn, ameddig nem születik megállapodás Iránnal a konfliktus lezárásáról. Azt írta, hogy a blokád Irán számára naponta 500 millió dollár veszteséget jelent a kereskedelmi bevétel kiesése révén.

A Truth Social oldalon megjelent egy másik posztban az elnök azt írta, hogy Irán helyett hajók „százai” az Egyesült Államok kikötői, elsősorban Texas, Louisiana és Alaszka létesítményei felé tartanak kőolajért.

Az Egyesült Államok haditengerészete megszállt egy iráni zászló alatt közlekedő teherszállító hajót az Ománi-öbölben, az akció miatt Teherán válaszlépéseket helyezett kilátásba, és elutasította az újabb tárgyalási fordulót Washingtonnal.

Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi platformon tett közlése szerint a TOUSKA nevű, mintegy 274 méter hosszú teherhajó figyelmen kívül hagyta az amerikai haditengerészet figyelmeztetéseit. Az USS Spruance romboló ezt követően a gépházra leadott lövésekkel mozgásképtelenné tette a hajót, amely jelenleg amerikai ellenőrzés alatt áll. Trump közlése szerint a TOUSKA amerikai szankciós listán szerepel feltételezett illegális tevékenységek miatt.

Az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) szerint a hajó az iráni Bandar-Abbász kikötője felé tartott, és a személyzet több mint hat órán át nem tett eleget a felszólításoknak.

Washington korábban korlátozásokat vezetett be az iráni kikötőkbe tartó és onnan kifutó hajóforgalomra; a CENTCOM szerint eddig legalább 25 kereskedelmi hajót fordítottak vissza.

Irán a történteket „fegyveres tengeri kalózkodásnak” minősítette. A Khatam al-Anbija, az iráni fegyveres erők egyik legfelsőbb műveleti parancsnoksága a Press TV beszámolója szerint közölte: az ország „hamarosan válaszolni fog” az amerikai akcióra.

Az incidens tovább rontotta a diplomáciai kilátásokat. Az iráni állami hírügynökség, az IRNA jelentése szerint Teherán elutasítja az újabb tárgyalási fordulót, arra hivatkozva, hogy Washington „túlzó követeléseket”, „irreális elvárásokat” támaszt, folyamatosan változtatja álláspontját, miközben fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot. Az iráni vezetés ezt a fegyverszünet megsértésének tekinti.

Maszúd Pezeskján iráni elnök – aki telefonon egyeztetett Sehbahz Saríf pakisztáni miniszterelnökkel – kijelentette: az amerikai lépések „provokatív és jogellenes” cselekmények, amelyek aláássák a bizalmat. Hozzátette, Irán kész megvédeni magát az Egyesült Államokkal és Izraellel szemben.

Trump ugyanakkor közölte, hogy amerikai küldöttség – várhatóan J.D. Vance alelnök, Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner részvételével – hétfőn Iszlámábádba utazik tárgyalásokra, noha iráni részről ennek részvételét nem erősítették meg.

Az amerikai elnök egyúttal kilátásba helyezte: amennyiben Teherán nem fogadja el Washington ajánlatát, az Egyesült Államok „minden erőművet és hidat” megsemmisíthet Iránban. Nemzetközi jogi szakértők szerint a polgári infrastruktúra elleni támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek.

Az Egyesült Államok küldöttsége hétfőtől ismét Pakisztánban van, hogy személyesen tárgyaljon Irán képviselőivel – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap a közösségi oldalán.

Az elnök a Truth Social felületén megjelent bejegyzésben azt írta, hogy Washington egy „nagyon tisztességes és ésszerű” megállapodási javaslatot tett Iránnak, és reményét fejezte ki, hogy azt elfogadják teheráni részről.

„Ha nem fogadják el, akkor az Egyesült Államok minden egyes erőművet és hidat lerombol” – fogalmazott Donald Trump.

Az amerikai elnök egyben helytelennek nevezte, hogy iráni részről szombaton rálőttek több teherszállító hajóra a Hormuzi-szorosban. A hajózási útvonal Irán által bejelentett ismételt lezárását „furcsának” nevezte, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok a hétfőn életbe lépett blokáddal már megtette azt.

Donald Trump azt írta, hogy Irán a kikötőit érő blokáddal naponta 500 millió dollárt veszít, és Hormuzi-szoros lezárásával csak „segíti” az amerikai célok elérését. Megjegyezte, hogy számos tankerhajó tart az amerikai kőolajkikötők felé, hogy onnan vásárolják meg a kőolajat a Közel-Kelet helyett.

Donald Trump szintén vasárnap washingtoni idő szerint reggel az ABC televíziónak adott egy rövid nyilatkozatot, amiben azt hangoztatta, hogy Iránnal mindenképp lesz megállapodás, a kérdés annyi, hogy ezt „szép szóval vagy erővel” érik-e el.

Az Irán és az Egyesült Államok közötti békemegállapodás megkötése érdekében életbe lépett 10 napos tűzszünet kedden éjfélkor jár le.

Az Egyesült Államok hétfőn hirdetett meg teljes blokádot Irán kikötőire, ennek értelmében egyetlen onnan kifutott hajót sem engednek áthaladni a Hormuzi-szoroson. Szombati közlés szerint 5 nap alatt 23 teherhajót fordítottak vissza az amerikai haditengerészet egységei az iráni partok felé.

A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írja a profile.ru oldal.

A Hormuzi-szoros körüli feszültség és részleges blokád már most érezhető hatással van a világgazdaságra. Az Egyesült Államok – miután nem tudta kikényszeríteni a szoros megnyitását – saját elhatározásból fellépett a hajóforgalom ellen, miközben Irán díjat vetett ki az áthaladó tankerekre.

A lezárás egyik azonnali következménye az olajárak megugrása volt, hiszen ezen az útvonalon halad át a világ kitermelésének jelentős része. Ugyanakkor a probléma messze túlmutat az energiahordozókon.

A Perzsa-öböl térsége kulcsszerepet játszik számos alapanyag – például műtrágyák és vegyipari termékek – exportjában. A műtrágyaellátás akadozása már most áremelkedést hozott, és veszélyeztetheti az ázsiai mezőgazdaságot, ami közvetve az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet. Bár a globális éhínség lehetőségét többen túlzásnak tartják, a kockázat nem elhanyagolható.

A szoros jelentősége az ipar számára is kiemelkedő: a térségből érkező alapanyagok hiánya láncreakciót indíthat el a műanyag-, autó- és elektronikai iparban. Sok vállalat csak rövid időre elegendő készletekkel rendelkezik, ezért egy elhúzódó blokád akár széles körű termelési leállásokat is okozhat.

A szakértők figyelmeztetése szerint, ha a helyzet tartóssá válik, „globális ipari bénulás” sem zárható ki.

Emellett a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal, így a fennakadások a nemzetközi logisztikát is megzavarják. Már most is jelentkeznek szállítási problémák, különösen az autóiparban, és a helyreállás hosszabb időt vehet igénybe.

A szoros blokádja tehát nem csupán az olajárak emelkedését jelenti: hatásai az ipari termeléstől az élelmiszerellátásig számos területre kiterjednek, és tartós gazdasági következményekkel járhatnak.