Mégsem folytatódnak az amerikai-iráni tárgyalások

Nem utaztak Pakisztánba az amerikai elnök küldöttei, akik az iráni kormány képviselőivel tárgyaltak volna közvetve a reménybeli békemegállapodásról a hét végén. Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte szombaton.

Törölték Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember, szintén különmegbízott pakisztáni útját – mondta Trump a Fox News televíziónak és az Axios hírportálnak. Hozzátette, hogy ami történt, nem jelenti azt, hogy vége lenne a tűzszünetnek Iránnal.

„Nemrég szóltam a kollégáimnak, akik épp indulni készültek, hogy ne menjenek, ne utazzanak megint 18 órát csak azért, hogy üldögéljenek és a semmiről beszélgessenek. Különben is

óriási a belső harc az iráni vezetésen belül. Senki nem tudja közülük, hogy ki a főnök.

Ha akarnak, majd hívnak telefonon” – mondta az elnök telefonon nyilatkozva. Hozzátette: „minden kártya az amerikai fél kezében van”.

A Fehér Ház szóvivője pénteken jelentette be, hogy kik utaznak Pakisztánba a delegációban. A tervezett újabb tárgyaláson is a pakisztáni kormány képviselői lettek volna a közvetítők, és a szóvivő reményét fejezte ki, hogy sikerül közelebb jutni a békemegállapodáshoz. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton már jóval korábban elutazott Iszlámábádba, ott megbeszéléseket folytatott a pakisztáni kormány képviselőivel, de néhány óra múltán visszautazott Teheránba.

Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.

Dan Caine közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó blokád bevezetése óta 34 hajót fordítottak vissza a perzsa állam partjai felé.

Megjegyezte, hogy az amerikai felszólításnak eddig egyetlen hajó, a múlt hétvégén lefoglalt Touska teherszállító nem tett eleget.

Pete Hegseth hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy

az Iránra vonatkozó blokádot szorosabbá vonják, és globálissá válik, ami azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet távolabbi tengereken is fellép a zárlat érdekében.

Senki nem hajózik ki a Hormuzi-szorosból az amerikai haditengerészet engedélye nélkül - hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy az idő nem Iránnak játszik, és arra sürgette Teheránt, kössön mielőbb alkut az Egyesült Államokkal.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Közel-Kelet térségében három amerikai repülőgép-hordozó és tucatnyi más amerikai hadihajó tartózkodik.

Pete Hegseth ismét bírálta az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségeseit, amelyek "évtizedeken keresztül kihasználták az Egyesült Államok védelme jelentette biztonságot".

Az ingyenességnek vége.

"Amerika és a szabad világ olyan szövetségeseket érdemel, akik ütőképesek, lojálisok, és megértik azt, hogy szövetségesnek lenni nem egyirányú, hanem kétirányú utca"

- fogalmazott.

"Mi nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk, így talán elkezdhetnek kevesebbet beszélni, kevesebb elegáns konferenciát tartani Európában, és beszállni egy hajóba" - mondta Pete Hegseth.

Oroszország továbbra is kész elősegíteni a konfliktus politikai-diplomáciai rendezését, és közvetítői erőfeszítéseket tenni a Közel-Keleten való igazságos és hosszú távú béke megteremtése érdekében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök iráni hivatali partnerének, Maszúd Pezeskjánnak.

A két vezető telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata számolt be. A közlemény szerint Putyin közölte az iráni elnökkel, hogy Oroszország ebből a célból folytatja az aktív kapcsolattartást összes partnerével a közel-keleti régióban.

Az iráni elnök értékelést adott a múlt szombaton Iszlámábádban lezajlott iráni-amerikai tárgyalásokról, és köszönetet mondott az Oroszország által egyebek között a nemzetközi fórumokon is képviselt elvi álláspontért, amely a helyzet enyhítésére irányul. Pezeskján köszönetet mondott az iráni népnek nyújtott orosz humanitárius segítségért.

A kétoldalú együttműködés aktuális kérdéseinek megvitatása során a felek megerősítették a kölcsönös szándékot az orosz-iráni jószomszédi kapcsolatok további, átfogó megerősítésére.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint az iráni futballválogatott részt vehet a nyári világbajnokságon, ugyanakkor az iráni Forradalmi Gárdához (IRGC) köthető stábtagoktól az Egyesült Államok megtagadhatja a belépést az országba, mondván: nem engedhetnek terroristákat az országba. A felvetésre, miszerint Irán válogatottját a 2026-os vb-n az olasz nemzeti csapattal helyettesítsék, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke élesen reagált, elutasítva azt az ötletet.

A Fehér Házban tartott csütörtöki sajtóeseményen Marco Rubio úgy fogalmazott, az Egyesült Államok részéről „senki nem mondta nekik, hogy nem jöhetnek”.

„A probléma Iránnal és nem a sportolóikkal van. Néhány olyan embert is magukkal vinnének, akik kapcsolatban állhatnak az iráni Forradalmi Gárdával. Lehet, hogy őket nem engedhetjük be, de ez nem vonatkozik a futballistákra”

– fejtette ki a külügyminiszter.

„Nem hozhatnak be egy csapat IRGC-terroristát az országba, mintha újságírók vagy edzők lennének” – utalt a politikus arra, hogy az Egyesült Államok külföldi terrorszervezetnek nyilvánította az IRGC-t.

Irán biztonságban, Olaszország „szégyenben meghalva” indulna a vb-n

A héten Donald Trump egyik magas rangú megbízottja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnél (FIFA) kezdeményezte, hogy az iráni rezsim helyett Olaszország szerepeljen a közelgő labdarúgó-világbajnokságon, hivatkozva a válogatott négy világbajnoki címére. A háttérben persze politikai szempontok is állhatnak: a Financial Times cikke szerint a kezdeményezés célja részben az lehet, hogy javítsa Trump és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kapcsolatát, amely az utóbbi időszakban megromlott.

Luciano Buonfiglio, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke szerint azonban futballválogatottjuk nem érdemli meg, hogy az iráni csapat helyett induljon a nyári világbajnokságon.

Reagálva Trump különmegbízottjának javaslatára azt mondta, ha ezt elfogadnák, „szégyenében meghalna”.

Mint ismert, az olasz válogatott zsinórban harmadjára sem jutott ki a tornára, miután a selejtezőben vereséget szenvedett Bosznia-Hercegovinától. A kudarc komoly felháborodást váltott ki Olaszországban, és az olasz labdarúgó-szövetség vezetője is lemondott. Gianluigi Buffon, a korábbi világbajnok, legendás olasz kapus a válogatott kieséséről egy interjúban úgy fogalmazott: „Ha ezt 12 éve mondják, azt hittem volna, hamarabb látok ezer ufót, mint hogy Olaszország három egymást követő vébére ne jusson ki.”

Ami Iránt illeti, az állam február vége óta háborús konfliktusban áll a labdarúgó-vb egyik rendezőjével, az Egyesült Államokkal, ezért szerette volna elérni, hogy az Új-Zéland, Belgium és Egyiptom elleni találkozóknak Mexikó legyen a házigazdája, nem pedig a vb-program szerinti két amerikai város, Los Angeles és Seattle. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség azonban április 10-én elutasította Teherán kérését, döntését azzal indokolva, hogy logisztikai problémák miatt nem valósítható meg a színhelyváltoztatás. Ahmad Donyamali iráni sportminiszter kedden arról beszélt, hogy az ország futballválogatottja részt vehet a nyári világbajnokságon, feltéve, hogy játékosai biztonsága garantált. Az indulásról a döntést a kormány és az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács hozza meg.

A FIFA szabályzata szerint amennyiben egy kvalifikált csapat visszalép a szervezet saját hatáskörben dönthet a pótlásról.

Olaszország a világranglistán elfoglalt helyezése alapján is esélyes lehetne Irán „pótlására”, ugyanis jelenleg a 12. helyén áll, ezzel a legmagasabban rangsorolt olyan válogatott, amely nem jutott ki a világbajnokságra.

A sportág történetében először 48 csapat részvételével sorra kerülő világbajnokság június 11-én kezdődik, a mérkőzéseket az M4 Sport élőben közvetíti.