Már jegyrendszerről beszélnek Nyugat-Európában

Az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie – jelentette ki Christine Lagarde a Reuters hírügynökség szerint.

Az Európai Központi Bank elnöke szerint a Hormuzi-szoroson keresztül nemcsak az energiahordozók jelentős része jut el Európába, hanem a műtrágyák egyharmada is. Ezek hiánya azonnal hatással lenne az élelmiszertermelésre. „A műtrágyák egyharmadát a Hormuzi-szoroson keresztül szállítják. Ha az élelmiszerárak jelentősen emelkednek, az az inflációs várakozások növekedéséhez vezet, mivel tudjuk, hogy az emberek két dologra különösen figyelnek: az élelmiszerárakra és a benzinkutaknál tapasztalható üzemanyagárakra” – mondta Christine Lagarde.

Jelenleg a nitrogénalapú műtrágyák ára majdnem kétszer olyan magas, mint az Egyesült Államok és Izrael Iránnal vívott háborúja előtt.

Christine Lagarde hozzátette, hogy a konfliktus szakaszos jellege – háború, tűzszünet, tárgyalások, azok megszakadása, blokád, annak feloldása és újbóli bevezetése – rendkívül megnehezíti a következmények mélységének és időtartamának felmérését.

Korábban arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket javasol az uniós országok közötti repülőgép-üzemanyag elosztásának optimalizálására, valamint alternatív ellátási forrásokon gondolkodik a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Néhány napja pedig arról is hírt adtak, hogy a közel-keleti háború már most negatívan hat az ukrán gazdákra is: a mezőgazdasági export akár 40 százalékkal is csökkenhet miatta.

Ha 24 órán belül véget érne az iráni válság, akkor sem kerülhető el iparágak leállása és az élelmiszerhiány

Ahogy azt korábban a hirado.hu közölte, a Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte a profile.ru oldal cikke szerint. Azt írták,

bár a globális éhínség lehetőségét többen túlzásnak tartják, a kockázat nem elhanyagolható.

A szoros jelentősége az ipar számára is kiemelkedő: a térségből érkező alapanyagok hiánya láncreakciót indíthat el a műanyag-, autó- és elektronikai iparban. Sok vállalat csak rövid időre elegendő készletekkel rendelkezik, ezért egy elhúzódó blokád akár széles körű termelési leállásokat is okozhat.

A szakértők figyelmeztetése szerint, ha a helyzet tartóssá válik, „globális ipari bénulás” sem zárható ki. Emellett a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal, így a fennakadások a nemzetközi logisztikát is megzavarják. Már most is jelentkeznek szállítási problémák, különösen az autóiparban, és a helyreállás hosszabb időt vehet igénybe. A szoros blokádja tehát nem csupán az olajárak emelkedését jelenti, hanem tartós gazdasági következményekkel is járhat.

A Hormuzi-szoros blokádja megemelte az olajárakat, megzavarta a műtrágya- és nyersanyagellátást, ami ipari fennakadásokat és akár élelmiszerár-emelkedést is okozhat világszerte – írja a profile.ru oldal.

A Hormuzi-szoros körüli feszültség és részleges blokád már most érezhető hatással van a világgazdaságra. Az Egyesült Államok – miután nem tudta kikényszeríteni a szoros megnyitását – saját elhatározásból fellépett a hajóforgalom ellen, miközben Irán díjat vetett ki az áthaladó tankerekre.

A lezárás egyik azonnali következménye az olajárak megugrása volt, hiszen ezen az útvonalon halad át a világ kitermelésének jelentős része. Ugyanakkor a probléma messze túlmutat az energiahordozókon.

A Perzsa-öböl térsége kulcsszerepet játszik számos alapanyag – például műtrágyák és vegyipari termékek – exportjában. A műtrágyaellátás akadozása már most áremelkedést hozott, és veszélyeztetheti az ázsiai mezőgazdaságot, ami közvetve az élelmiszerárak növekedéséhez vezethet. Bár a globális éhínség lehetőségét többen túlzásnak tartják, a kockázat nem elhanyagolható.

A szoros jelentősége az ipar számára is kiemelkedő: a térségből érkező alapanyagok hiánya láncreakciót indíthat el a műanyag-, autó- és elektronikai iparban. Sok vállalat csak rövid időre elegendő készletekkel rendelkezik, ezért egy elhúzódó blokád akár széles körű termelési leállásokat is okozhat.

A szakértők figyelmeztetése szerint, ha a helyzet tartóssá válik, „globális ipari bénulás” sem zárható ki.

Emellett a Hormuzi-szoros kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal, így a fennakadások a nemzetközi logisztikát is megzavarják. Már most is jelentkeznek szállítási problémák, különösen az autóiparban, és a helyreállás hosszabb időt vehet igénybe.

A szoros blokádja tehát nem csupán az olajárak emelkedését jelenti: hatásai az ipari termeléstől az élelmiszerellátásig számos területre kiterjednek, és tartós gazdasági következményekkel járhatnak.

Az Egyesült Államok meghosszabbítja a tűzszünetet Iránnal fennálló konfliktusában pakisztáni kérésre – jelentette be kedden Donald Trump amerikai elnök Truth Social közösségi oldalán.

„Tekintettel arra, hogy nem meglepő módon

az iráni kormány súlyosan megosztott, Aszim Munir tábornagy (pakisztáni vezérkari főnök) és Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnök arra kértek minket, hogy függesszük fel Irán elleni támadásunkat mindaddig, amíg vezetőik és képviselőik egységes javaslatot nem tudnak előterjeszteni. Ezért utasítottam a hadseregünket, hogy folytassa a (Hormuzi-szorosra vonatkozó) blokádot, és minden más tekintetben maradjon készenlétben

és cselekvésre kész állapotban, és meghosszabbítom a fegyverszünetet mindaddig, amíg javaslatukat benyújtják, és az egyeztetések ilyen, vagy olyan módon lezárulnak” – írta az amerikai elnök.

A pakisztáni miniszterelnök üdvözölte a fejleményeket és köszönetet is mondott Trumpnak az eredetileg szerdán lejáró kéthetes tűzszünet meghosszabbításáért.

„Őszintén remélem, hogy mindkét fél továbbra is be fogja tartani a tűzszünetet és képesek lesznek egy átfogó békemegállapodást kötni a konfliktus végleges lezárását szolgáló, Iszlámábádban tervezett második tárgyalási fordulón” – írta Sarif az X-en.

Egyelőre nem tudni, hogy Izrael betartja-e a tűzszünetet, ahogyan azt korábban tette. Irán részéről sem érkezett egyelőre hivatalos válasz.

Amerikai sajtóértesülések szerint a JD Vance alelnök vezette amerikai küldöttség keddi indulását elhalasztották, s a teheráni vezetés sem erősítette meg hivatalosan, hogy részt vesz-e a további iszlámábádi béketárgyalásokon.

Az iráni félhivatalos Tasznim hírügynökség korábban arról számolt be, hogy az iráni delegáció sem utazott még el Pakisztánba a tárgyalásokra, mondván, hogy az Egyesült Államok nem állt el a „túlzott követelésektől”, és hogy nem történt érdemi előrelépés. Közölték azt is, hogy ilyen körülmények között időpocsékolás lenne a tárgyalásokon való részvétel.

Donald Trump amerikai elnök kedden közölte, hogy szerinte Iránnak nincs más választása, mint egyezségre jutni, a megállapodás pedig „nagyszerű” lesz.

Az elnök a CNBC televíziónak kedden adott telefoninterjúban azt hangoztatta, hogy

az Egyesült Államok „nagyon erős tárgyalási pozícióban van”, célja pedig, hogy eljusson oda, ahova 47 éven keresztül egyetlen amerikai elnök sem tudott eljutni, azaz megoldja az Irán által jelentett fenyegetést.

Az elnök „hatalmas sikernek” nevezte az iráni kikötőkre egy héttel ezelőtt bevezetett blokádot, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok tartja teljes ellenőrzése alatt a Hormuzi-szorost. Donald Trump szintén kedden internetes közösségi oldalán egy egy mondatos bejegyzésben azt állította, hogy Irán több alkalommal megsértette a 10 napos tűzszünetet, ami kedd éjszaka lejár.

Az elnök egy másik bejegyzésben üzenetet küldött a teheráni vezetőknek, akik – az elnök szavai szerint – „hamarosan tárgyalni fognak az amerikai elnök képviselőivel”. Üzenetében nyolc halálra ítélt nő szabadon engedését kérte az iráni hatóságoktól, és azt írta, hogy „nagyon hálás lenne”, ha Irán teljesítené a kérést, amit figyelembe vennének a béketárgyalásokon is. „Nagyszerű kezdet lenne a tárgyalásainkhoz” – fogalmazott Donald Trump.