Kreml: Orbán a párbeszédet választotta a hallgatás helyett

Ha a magyarországi választáson győztes Magyar Péter ugyanolyan nyitott lesz a párbeszédre, mint elődje, Orbán Viktor miniszterelnök, az lehetővé teszi a két ország számára a problémák megoldását – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán az India Today hírcsatornának és portálnak.

„Eljött az idő, hogy (Orbán Viktor) átadja a hatalmat egy másik embernek. Nem tudjuk, hogy ez veszteség-e a számunkra vagy sem. Egy fontos dolgot azonban tudunk: sok nézeteltérésünk volt Magyarországgal, mert Magyarország az Európai Unió része. És egyébként Magyarország olyan ország, amely támogatta az Oroszország elleni szankciókat. Ezért Magyarország szerepel az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listáján, mert ezek szankciókat vezetnek be országunk ellen” – mondta a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökség által is ismertetett interjúban.

„De van egy nagyon lényeges különbség Orbán és az EU többi vezetője között. Ő beszélt velünk. És amikor problémák merültek fel, ő inkább a beszédet választotta a hallgatás helyett” – tette hozzá.

„Nem tudjuk, hogy az utódja is így fog-e cselekedni. Ha így fog cselekedni, azt nagyra fogjuk értékelni. Ez segít nekünk a problémák megoldásában és abban, hogy jobban biztosítsuk a magyar és az orosz nép létfontosságú érdekeit” – hangoztatta Peszkov.

A Roszatom kész alátámasztani a Paks II projekt hatékonyságát, az ár és egyéb paraméterek indokoltságát – jelentette ki Alekszandr Lihacsov, az orosz nukleáris energetikai állami vállalat vezérigazgatója keddi kairói sajtótájékoztatóján.

„Halljuk, hogy érdeklődés van a projektünk iránt, mert a győztes párt elnöke (Magyar Péter) már többször is kiejtette a projektünk nevét, a többi között kissé kritikus hangnemben, mondjuk az ár tekintetében” – mondta.

Lihacsov azt hangoztatta, hogy a projektnek köszönhetően Magyarország energiaellátásának több mint 70 százalékát stabilan az atomenergia fogja biztosítani, ami nemcsak az ország saját energiaellátására, hanem a villamosenergia európai exportjára is lehetőséget nyújt, ami önállóságot és versenyképességet biztosít a magyar államnak. A vezérigazgató szerint a Paks II atomerőművel kapcsolatos döntéseket, beleértve azokat, amelyek az árra vonatkoznak, nyilvánosan hozták meg, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) együttműködve.

„Bármilyen kérdésre válaszolunk (Paks II-ről), az ár szempontjából is” – hangoztatta.

„Természetesen le kell tennünk a vizsgát, a szó jó értelmében. A vizsgát a projekt hatékonyságából, az árának és egyéb paramétereinek megalapozottságából. Teljesen készen állunk erre a vizsgára”

– mondta.

Hozzátette, hogy bizonyos értelemben Magyarország is vizsgát fog tenni a „világ egyik legnagyobb szabású, modern energetikai projektjének komoly előmozdításából”.

A 2014-ben megkötött, 12,5 milliárd euró értékű kétoldalú megállapodás értelmében a Roszatom két új, egyenként 1,2 gigawatt teljesítményű VVER-reaktort épít fel Pakson. A blokkok várhatóan 2030-2031-re készülnek el.

Friedrich Merz német kancellár a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a kormányváltás után lehetséges lesz a 90 milliárd eurós hitel folyósítása Ukrajnának.

A német die Welt szerint Merz úgy fogalmazott:a közelgő magyar kormányváltás után most már lehetségesnek tűnik a 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítása.

„A katonai támogatásra szánt forrásokat most gyorsan ki kell fizetni” – mondta, hozzátéve: Ukrajnának sürgősen szüksége van a pénzre ahhoz, hogy hosszú távon s finanszírozni tudja az oroszok elleni védekezést.

„Oroszországnak ezt komolyan kell vennie” – tette hozzá Merz. Az ukrán kormány szerint  a 90 milliárd euróból 60-at a hadseregbe kell befektetni, hogy biztosítsák annak harcképességét 2026-ban és 2027-ben.

Merz szerint a magyar nép új rendszer mellett döntött és visszanyerte szabadságát

Az MTI szerint a sajtótájékoztatón az is elhangzott a német kancellártól, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmére utalva a vasárnapi magyarországi választásokon, hogy a magyar nép új rendszer mellett döntött és visszanyerte szabadságát, ami jó hír Ukrajna és Európa számára.

Merz leszögezte továbbá, hogy Európának részt kell vennie minden olyan, nemzetközi támogatású megállapodásban, amelynek célja az ukrajnai háború befejezése.

Az amerikai kormány tudja, hogy amennyiben azt akarja, hogy Európa aláírjon bármilyen megállapodást – és ez az aláírás elengedhetetlen, mert Európának részt kell vennie a folyamatban és a békemegállapodásban is -, akkor Európát be kell vonni” – jelentette ki a kancellár.

Németország a dróngyártás és a harctéri adattechnológia terén is együtt kíván működni Ukrajnával – közölte emellett a kancellár. Zelenszkij és Merz a kancellárián tartott találkozón megismerkedtek az ukrán és német vállalatok által gyártott drónokkal, köztük a német Quantum Systems és az ukrán Frontline Robotics közös gyártásában készülő, Linza típusú drónnal. A Quantum Frontline Industries (QFI) német-ukrán közös vállalat évi 10 ezer drón nagyüzemi gyártását tervezi, amelyekkel az ukrán és a német hadsereget is ellátják.

Ukrán uniós tagság: csak hosszú távon

A két vezető közös sajtótájékoztatóján Zelenszkij elmondta, hogy egy európai ballisztikus rakétavédelmi programról, valamint egy átfogó kétoldalú drónmegállapodásról is tárgyaltak. A drónmegállapodás Európa legnagyobb ilyen jellegű megállapodása lehet, és a szakértők már megkezdték a konkrét részletek kidolgozását – fűzte hozzá.

A német kancellár a találkozón bíztatta Zelenszkijt, hogy Kijev folytassa a reformokat, melyek révén később csatlakozhat az Európai Unióhoz.

Ugyanakkor hozzátette, hogy miközben Ukrajna uniós csatlakozása stratégiailag fontos lépés lenne, ez rövid távon nem megvalósítható.

Merz azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával való új stratégiai partnerség egyúttal világos jelzést is küld Moszkvának, hogy Oroszországnak nincs esélye a háború megnyerésére.

A nap hátralévő részében Merz és Zelenszkij, valamint a két ország küldöttségei között további tárgyalások várhatóak. A megbeszélések várhatóan elsősorban az Ukrajnának nyújtandó további segélyekre fognak összpontosítani.

Ugyanezen a sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy Ukrajna hamarosan újra megnyithatja a Barátság vezetéket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden bejelentette, hogy a hónap végén újraindítják a Barátság vezetéket.

Cikkünk frissül!

Volodimir Zelenszkij  a kijelentést egy Friedrich Merz német kancellárral tartott közös berlini sajtótájékoztatón tette – számotl be az Ukrinform ukrán állami hírügynökség.

„Az olajvezetékkel kapcsolatban: ahogy ígértük, április végére helyreállítjuk. Nem teljesen, de a működéshez kellő mértékben”

– mondta az ukrán elnök.

Hozzátette:  Nem minden tartályt javítanak meg – ez hosszú folyamat, de ez már egy másik kérdés.„” Valamint megjegyezte azt is:

Nagyon reméljük, hogy ez egybeesik az Európai Unió országainak, elsősorban Magyarországnak a többi kötelezettségvállalásával, amely eddig megakadályozta számunkra bizonyos fontos döntések meghozatalát.”

Az ukrán elnök pár napja, múlt hét pénteken beszélt egy sajtótájékoztatón arról, hogy április végéig helyreállíthatják a vezetéket. Ugyanakkor azon a sajtótájékoztatón is azt jelezte, hogy cserébe hozzá akarnak jutni az európai uniós pénzekhez.

A német kancellár is felszólított, hogy mielőbb oda kell adni a pénzt Ukrajnának

Friedich Merz német kancellár mindeközben arról is beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a magyar kormányváltás után most már lehetséges lesz a 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítása Ukrajnának.