Kreml: kizárólag humanitárius jellegű a húsvéti tűzszünet

Kizárólag humanitárius jellegű a Vlagyimir Putyin orosz elnök által az ortodox húsvét alkalmából bejelentett tűzszünet - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak Moszkvában.

"A húsvét boldog ünnepe szent ünnep országunk számára, valamint Ukrajna, az ukránok és az ukrán nép számára is. Ezért kizárólag humanitárius jellegű" - mondta.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos a Max üzenetküldő alkalmazáson a bejelentett tűzszünetet mélyen emberséges és irgalmas lépésnek nevezte, amely lehetővé teszi a sebesültek evakuálásának felgyorsítását, az eltűntek felkutatását és azt, hogy a rászorulókat vízzel és élelemmel lássák el.

"Láttuk Zelenszkij nyilatkozatait is, miszerint az ukrán fél követni fogja ezt a példát"

- fogalmazott Peszkov.

Az orosz elnök sajtótitkára megismételte, hogy Oroszország nem fegyverszünetet akar Ukrajnával, hanem tartós, stabil békét. Hozzátette ismét, hogy a béke Oroszország és Ukrajna között már ma létrejöhetne, ha Zelenszkij meghozná a megfelelő döntést és vállalná ezt a felelősséget.

A Kreml sajtószolgálata csütörtök este közölte, hogy az orosz elnök tűzszünetet jelentett be az ortodox húsvét alkalmából közép-európai idő szerint szombat 15 órától vasárnap végéig.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint ez lesz a negyedik fegyvernyugvás a háború kezdete óta. Az elsőt 2023-ban az ortodox karácsony alkalmából hirdették ki, és moszkvai idő szerint január 6-án 12 órától január 8-án nulla óráig tartott. A hírügynökség szerint ezt Kijev nem tartotta be.

A második tűzszünetet 2025 húsvétjára hirdették ki, április 19-én 18 órától április 21-én 0 óráig, de, mint a TASZSZ írja, az ukrán fegyveres erők ismét megsértették ennek feltételeit.

A harmadik az Oroszország által 2025. május 8. és 11. közötti időszakra, a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából kihirdetett 72 órás fegyvernyugvás volt. Kijev akkor nyilvánosan elutasította ezt a tűzszünetet.

Peszkov a pénteki sajtótájékoztatón megerősítette, hogy Kirill Dmitrijev, a befektetési és gazdasági együttműködésért felelős elnöki különmegbízott ismét az Egyesült Államokban tartózkodik. Mint mondta, nem az ukrajnai rendezésről tárgyal, hanem az orosz-amerikai gazdasági együttműködési csoport keretében folytat megbeszéléseket.

A szóvivő nem kommentálta azokat a brit állításokat, melyek szerint az orosz tengeralattjárók veszélyeztetik az Atlanti-óceánban lefektetett kábeleket.

"Tengeralattjáró-flottánk ellátja feladatait a világóceánon. Ez mindig is így volt, így van és így lesz. A részleteket illetően pedig a védelmi minisztériumhoz kell fordulni" - nyilatkozott Dmitrij Peszkov.

Az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyta azokat a „meggyőző bizonyítékokat”, amelyek szerint Moszkva segíti Iránt az amerikai támaszpontok elleni támadásokban a Közel-Keleten – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a RAI olasz közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjújában, amelyből az Ukrinform állami hírügynökség idézett. Hozzátette: meglátása szerint ennek az az oka, hogy Washington megbízik Vlagyimir Putyin orosz elnökben.

Az ukrán államfő azt mondta, hogy igyekezett felhívni a Fehér Ház figyelmét Moszkva és Teherán szoros együttműködésére. Szavai szerint az oroszok katonai műholdakról lefényképezték a Perzsa-öböl térségének országaiban és Izraelben található kulcsfontosságú energetikai infrastruktúrát, valamint az amerikai katonai bázisok elhelyezkedését az egész régióban, és tudomása szerint a Kreml ezeket a felvételeket átadta az iráni rezsimnek.

„Ezt nyilvánosan is elmondtam. Éreztük-e az Egyesült Államok reakcióját Oroszországgal szemben, például olyat, hogy ezt az egészet le kell állítaniuk? A probléma az, hogy bíznak Putyinban. És ez szégyen”

Elesett katonák újabb cseréje történt csütörtökön az ukrajnai háborúban szemben álló felek között: Oroszország ezer, Ukrajna pedig 41 elesett katona holttestét adta át – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője csütörtökön.

Legutóbb február 26-án történt hasonló aktus. Akkor az orosz fél ugyancsak ezer, az ukrán pedig 35 holttestet adott át. Az orosz külügyminisztérium által február 2-án közölt adatok szerint Oroszország 2025 júniusától addig az időpontig több mint 12 ezer ukrán katona maradványait szolgáltatta ki Ukrajnának, és ugyanebben az időszakban több mint 200 orosz katonáét kapta meg.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy telefonon beszélt ukrán hivatali partnerével, Dmitro Lubineccel, és kifejezte reményét, hogy az ortodox húsvét előtt újabb fogolycsere és családegyesítés mehet végbe a felek között.

Az orosz külügyi tárca említett, február elejei tájékoztatása szerint

Oroszország és Ukrajna 2024-2025-ben összesen több mint 4 ezer embert engedett szabadon, a hadifoglyoknak és fogvatartottaknak az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével, 17 körben megszervezett cseréje keretében.

A múlt hónap elején két hadifogolycsere történt: március 5-én a felek 200-200, március 6-án pedig 300-300 foglyot adtak át egymásnak.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében 1255 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel ukrán fegyveres erőket kiszolgáló energetikai és üzemanyag-ellátási infrastruktúra több objektumát, valamint több lőszer- és anyagraktárt, 19 páncélozott harcjárművet, egy sorozatvetőt, hét irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 339 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megye Sebekinói járásában hét civil szenvedett sérüléseket, A Krasznodari területen lévő Krimszkben tűz ütött ki egy olajlétesítményben, három ember megsebesült. A közeli Szauk-Dere községben a lehulló drónszilánkok egy civilt megöltek.

Herszon és Zaporizzsja megye orosz ellenőrzés alá került területeinek túlnyomó részén megszakadt az áramellátás, egyebek között Enerhodar városban is. A kiemelt fontosságú infrastruktúra és a szociális intézmények működését, valamint a vízellátást generátorok biztosítják.

Az incidens okát nem közölték.

A krasznodari regionális bíróság hazaárulás címén 17 évi fegyházra ítélt csütörtökön egy krími lakost, aki az ukrán hírszerzés megbízásából rögzítette és továbbította orosz biztonsági szolgálatok és egy helyi stratégiai vállalat biztonsági alkalmazottainak rádióforgalmát.

– jelentette ki Zelenszkij.

Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök környezete valójában nem érti, mit akar Oroszország. Az ukrán elnök megjegyezte, hogy ő egyike azon keveseknek, akik szemtől szembe mondják el Donald Trumpnak, amit gondolnak. Szerinte kevés ember van a világon, aki meg tudja mondani az Egyesült Államok vezetőjének, hogy nem mindig van igaza.

Kijelentette, hogy Kijevnek szüksége van az Egyesült Államok támogatására, ahogyan nekik is szükségük van Ukrajnára. „Szükségünk van az Egyesült Államok támogatására, és nemcsak katonai értelemben. Nekik is szükségük van ránk és arra a tapasztalatra, amelyet a háború évei alatt szereztünk” – fogalmazott.

Zelenszkij azt mondta, hogy mivel az Egyesült Államok az elmúlt hetekben a Közel-Keletre összpontosított, a háromoldalú tárgyalásokat Oroszországgal egyelőre elhalasztották. Leszögezte egyúttal: bízik abban, hogy a tárgyalási folyamat később újraindul.

Az elnök üdvözölte az Egyesült Államok Iránnal kötött tűzszüneti megállapodását, kijelentve, hogy ez megkönnyíti a konfliktus okozta energetikai válság megoldását. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „Ukrajna támogatását, különösen a fegyverszállításokat, folytatni kell”.

Az államfő ismét leszögezte, hogy kész találkozni Putyinnal, hozzátéve, hogy magától értetődően „nem Moszkvában és nem Kijevben”. Azt is megjegyezte, hogy Putyin nem fog megállni, ha megszerzi a Donyec-medencét, hanem megpróbál megyeszékhelyeket is elfoglalni, köztük Harkivot.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy Giorgia Meloni olasz kormányfő erős vezető, és ő az egyik „leghangosabb” támogatója Ukrajnának, Kijev pedig számít rá az országnak megítélt 90 milliárd eurós uniós hitel ügyében is. „Giorgia Meloninak jó kapcsolatai vannak az Egyesült Államokkal. Washingtonnak nyomást kell gyakorolnia Oroszországra, hogy szüntesse be támadásait, és vessen véget ennek a háborúnak. Ugyanez mondható el Brüsszelről is” – hangoztatta az ukrán elnök.