Kéthetes tűzszünet Iránnal

Donald Trump amerikai elnök kéthetes tűzszünetet jelentett be Iránnal kedd este. Erre az időszakra az Egyesült Államok felfüggeszti a bombatámadásokat, míg Irán megnyitja a Hormuzi-szorost.

Az elnök Truth Social közösségi oldalán közölte, hogy lehetőséget lát a hosszú távú megállapodásra Iránnal, miután a teheráni vezetés Egyesült Államokhoz eljuttatott 10 pontos javaslatát megfelelő tárgyalási alapnak tekinti.

Donalt Trump arról is beszámolt, hogy döntése előtt beszélt Sehbaz Sarif pakisztáni miniszterelnökkel és Aszim Munirral, Pakisztán hadseregének főparancsnokával, akik arra kérték, hogy az Irán ellen kilátásba helyezett pusztító légicsapástól tekintsen el átmeneti időre, amiért cserébe Irán „teljes mértékben és azonnal” megnyitja a Hormuzi-szorost és garantálja annak biztonságát.

„Ez egy kétoldalú tűzszünet” – írta Donald Trump, és az Iránnak tett engedményt azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok elérte katonai célját.

„Elértük és túlteljesítettük a katonai célokat és jól állunk egy végleges megállapodást illetően a hosszú távú békéről Iránnal és a békéről a Közel-Keleten”

– írta az elnök, aki szerint két hét elegendő lehet az egyezmény véglegesítésére.

Donald Trump 10 nappal ezelőtt szabott ultimátuma washingtoni idő szerint kedden este 8 órakor járt volna le, és az elnök egy órával azt megelőzően jelentette be a kéthetes tűzszünetet.

Az elnök korábban azt közölte, hogy intenzív egyeztetések zajlanak az iráni vezetéssel, ugyanakkor egy internetes bejegyzésében azt is világossá tette, hogy amennyiben Irán nem teljesíti az amerikai elvárást az ultimátum lejártáig, „egy teljes civilizáció fog elpusztulni”, amit korábban Irán erőművei és hídjai elleni pusztító csapásmérésként írt le.

Trump már egy egész civilizáció pusztulásáról írt legutóbb, noha szerinte „teljes és totális rezsimváltás” történt már Iránban

Trump „egy teljes civilizáció elpusztulásával” fenyegette meg Iránt kedden, amikor a megegyezésre szabott határidő lejártára figyelmeztette a teheráni vezetést – írta az MTI.

Az amerikai elnök a Truth Social nevű közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta, nem akarja, hogy megtörténjen a végzetes következmény, de valószínűleg így lesz ma este. Ugyanakkor arra is utalt, hogy Iránt a korábbihoz képest megváltozott vezetés irányítja.

„Most, hogy megtörtént a teljes és totális rezsimváltás, amelynek nyomán megváltozott, okosabb és kevéssé radikalizált elmék maradtak, lehetséges, hogy valami forradalmi módon csodálatos dolog történhet” – fogalmazott.

Az amerikai elnök egyben emlékeztetett arra, hogy az Irán számára szabott ultimátum a megállapodásra washingtoni idő szerint kedden este 8 óra, és hozzátette: ez a világ hosszú és bonyolult történelmének egyik legfontosabb pillanata. Iránnal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy 47 év zsarolás, korrupció és halál végül lezárul.

Trump a hétvégén azt mondta, hogy az ultimátum lejárta után az ország kritikus infrastruktúrája, azaz hidak és erőművek elleni intenzív katonai csapások következnek. Az amerikai légierő kedden  már az iráni energiaexport szempontjából meghatározó Harg-sziget ellen hajtott végre újabb csapásokat.

Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn szóvivője útján arra hívta fel az amerikai elnök figyelmét, hogy a civil infrastruktúra elleni célzott katonai csapásmérés ellentétes a nemzetközi joggal. Egy másik ENSZ-tisztviselő, Stephane Dujarric pedig úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi jog megsértése akkor is fennáll, ha bizonyos polgári infrastruktúra katonai célokra használt eszköznek minősül. Közölte, hogy amennyiben az amerikai elnök utasítást ad erőművek és hidak elleni támadásokra, akkor bíróság fog dönteni arról, hogy az háborús bűncselekmény-e.

Politico: J. D. Vance ugrásra készen áll arra az esetre, ha az irániak belemennek a tárgyalásba

Mindeközben a Politico arról írt, hogy értesülésük szerint

J. D. Vance alelnök (aki egyébként kedden Budapestre érkezett egy hivatalos látogatásra) készenlétben áll, és felkészült arra, hogy bekapcsolódjon az Iránnal folytatott tárgyalásokba, amennyiben a most zajló háttértárgyalások olyan szakaszba jutnak, hogy közvetlen találkozóra kerül sor az iráni tisztviselőkkel.

A tárgyalásokat jelenleg Witkoff és Kushner vezetik, és Vance akkor kapcsolódhat be, ha nekik sikerül előrelépést elérniük – mondta a Politico forrása.

Az amerikai haderő mintegy százötven repülőgépe és több száz katonája, köztük a különleges erők egységei vettek részt az Irán fölött lelőtt vadászrepülőgép legénységének kimentésére indított két akcióban a hétvégén - közölte Donald Trump hétfőn.

Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott rendkívüli tájékoztatón az adminisztráció több illetékes vezetőjével együtt számolt be a katonai művelet részleteiről, amelyet mélyen az ellenséges területen hajtottak végre emberveszteség nélkül, mindkét katonát sikeresen kimenekítve. A katonai kutató- és mentőakciót Donald Trump "történelmiként" értékelte.

Az elnök felidézte, hogy csütörtökön Isfahan térségében vállról indítható rakéta találta el az Irán elleni katonai műveletben részt vevő F-15-ös vadászrepülőt, amelynek kéttagú legénysége katapultált, de egymástól távol ért földet.

Az elnök elmondása szerint a gép pilótáját fényes nappal, egy hétórás művelet során az ellenséges területről helikopterrel mentették ki még pénteken.

A gép legénységének ezredesi fokozatban szolgáló másik tagja súlyosan megsérült a földet éréskor, ennek ellenére mintegy kétezer méter szintkülönbséget leküzdve a közeli hegyvidéken rejtőzött el, ahol vészjelzést adott le - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Donald Trump arról is beszámolt, hogy a két különálló mentőakcióban résztvevő, alacsonyan közlekedő repülők, drónok és helikopterek több alkalommal keveredtek ellenséges tűzbe.

Az elnök a részletekről szólva elmondta, hogy a helyszínen összeszerelhető, jól manőverező helikoptereket is bevetettek a művelet során.

A műveletben részt vevő, iráni területen leszállt két nagy C-130-as szállítórepülőgépet az amerikai egységek maguk semmisítették meg, miután a puha talajról a nagy testű gépek nem tudtak ismét felszállni. A személyzetet ugyanakkor egy másik, kisebb súlyú repülőgép a fedélzetére vette - tette hozzá.

Az elnök "húsvéti csodaként" emlegette a katonai mentőakciót, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nyomozás indult, és bűntetőeljárás elé nézhet az a személy, aki a katonai művelet sikerét veszélyeztetve a hétvégén a médiának információkat szivárogtatott ki a második eltűnt katonáról.

Pete Hegseth hadügyminiszter a tájékoztatón "közel tökéletes katonai teljesítménynek" nevezte a mentőakciót. Elmondta, hogy az F-15-ös legénységének második tagja a Zagrosz-hegység egy hasadékában rejtőzködött mintegy két napon át, amíg a mentőegységek megtalálták.

Dan Caine, az amerikai haderő egyesített vezérkarának főnöke arról számolt be, hogy a katonai mentőakció húsvét vasárnapján zárult, amikor 50 órával az F-15-ös vadászrepülőgép lezuhanása után annak mindkét tagja baráti területen volt.

John Ratcliffe, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója elmondta, hogy a sikeres mentőakció érdekében több figyelemelterelő műveletet is végrehajtottak, mert az iráni hatóságok is nagy erőket mozgósítottak a rejtőzködő amerikai katonák kézre kerítése érdekében, és nagy összegű fejpénzt is kitűztek a két napon át iráni területen bujkáló amerikai ezredesre.

Hétfőn az amerikai hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) közleményben cáfolta az iráni Iszlám Forradalmi Gárda állítását arról, hogy a USS Tripoli rohamhajó találatot kapott és visszahúzódott az Indiai-óceán déli vizeire. A közel-keleti térségért felelős amerikai irányítási törzs bejelentése szerint a partraszállás támogatására is képes hadihajó fedélzetén több ezer katonával változatlanul az Arab-öbölben tartózkodik, és támogatja az amerikai haderő Irán elleni katonai offenzíváját, a Hatalmas Harag Műveletet (Operation Epic Fury).