Irán fegyverszünetet kért

Az iráni vezető éppen most kért tűzszünetet az Egyesült Államoktól - jelentette be szerdán Donald Trump amerikai elnök, hozzátéve, hogy Washington a kérést a Hormuzi-szoros megnyitásától teszi függővé.

"Az iráni rezsim új elnöke sokkal kevésbé radikális és sokkal okosabb, mint az elődei" - tette hozzá Trump.

Mindazonáltal leszögezte: a tűzszüneti ajánlatot akkor fontolják meg, amikor a Hormuzi-szoros ismét "nyitott, szabad és tiszta" lesz.

"Addig viszont a feledésbe bombázzuk őket, vagy ahogy mondják, vissza a kőkorszakba!" - tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államok két-három héten belül lezárja az iráni katonai műveletet.

Az elnök kedden a Fehér Házban egy nyilvános eseményen kérdésre válaszolva közölte, hogy az Iránban kitűzött célt sikerült elérni: a teheráni rezsim nem juthat atomfegyver birtokába, a következő hetekben pedig az amerikai haderő "befejezi a munkát", amit elkezdett. Hangsúlyozta, hogy amennyiben Irán megállapodást köt, akkor hamarabb is véget érhet a konfliktus.

Donald Trump megismételte, tárgyalások zajlanak teheráni vezetőkkel, akiket sokkal ésszerűbbnek, racionálisabbnak, kevésbé radikálisnak nevezett, mint a korábbiakat. Az elnök ismét hangoztatta, hogy Iránban lezajlott egy váltás, ugyanis az ország korábbi vezetőit eltávolították a katonai csapások során.

Egyben megállapította, hogy nem rezsimváltás az amerikai cél Iránban, hanem a nukleáris fegyverek fenyegetésének megszüntetése.

Donald Trump állítása szerint, amit az előző hetek katonai műveletei során leromboltak, annak visszaépítése 15-20 évbe telik, mert Iránnak mostanra nincs katonai ereje, így légiereje és haditengerészete, valamint légvédelme.

Az elnök a Hormuzi-szoros biztonságával kapcsolatban úgy vélte, hogy azt nem az amerikai haderő feladata garantálni, hanem az azt használó országoknak, közülük kiemelte Franciaországot és Kínát.

"Ha Franciaország vagy más országok akarják az olajat, vagy gázt, akkor menjenek a szorosba és védjék meg azt" - fogalmazott, majd megjegyezte, hogy a közlekedési útvonal már jóval biztonságosabb az iráni haderő jó részének kiiktatása után.

Az elnök úgy vélte, hogy az olajárak, illetve az amerikai üzemanyagárak zuhannak majd azt követően, hogy az amerikai haderő kivonul a térségből.

A kedden megjelent adatok szerint az Egyesült Államokban irányadó üzemanyag-típus gallononkénti átlagára átlépte a 4 dollárt, amire legutóbb 2022-ben az orosz-ukrán háború kitörése után volt példa.

Az amerikai közúti közlekedési szövetség (American Automobile Association - AAA) országos statisztikája kedden 4,02 dolláros átlagárat mutatott, miközben február 28-án ez a mutató 2,98 dolláron állt. Az Egyesült Államokon belül az egyes szövetségi államok között nagyok az eltérések a benzinárat tekintve.

Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek elnökévet vitatta meg telefonon a közel-keleti konfliktus eszkalációja következtében kialakult helyzetet Vladimir Putyin orosz államfő, sürgetve a válság tárgyalásos rendezését - közölte kedden a Kreml sajtószolgálata.

Putyin és egyiptomi hivatali partnere, Abdel Fattáh esz-Szíszi hangsúlyozta a harci cselekmények azonnali beszüntetésének és a politikai-diplomáciai megállapodások elérésének szükségességét, a régió valamennyi állama érdekeinek feltétlen figyelembe vételével.

A felek véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatokról is, köztük a nagy léptékű energetikai és ipari beruházási projektek megvalósítását. Megállapították, hogy az orosz-egyiptomi sokrétű együttműködés általánosan pozitív irányba halad.

Az orosz vezető és Mohamed bin Zájed an-Nahján sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke komoly aggodalmát fejezte ki a közel-keleti katonai-politikai helyzet folyamatos romlása, a civilek halála, valamint az energetikai, ipari és egyéb polgári infrastruktúra megsemmisülése miatt.

A felek hangsúlyozták a harci cselekmények mielőbbi leállításának fontosságát, valamint a konfliktus békés rendezésére irányuló politikai és diplomáciai erőfeszítések fokozásának fontosságát, tiszteletben tartva a régió valamennyi államának törvényes érdekeit, amelyekkel a Kreml szerint Oroszország hagyományosan baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápol.

A közlemény szerint méltatták kétoldalú együttműködés magas szintjét, és hogy a kapcsolatok számos területen sikeresen fejlődnek.

Nagy-Britannia légvédelmi rendszereket telepít Szaúd-Arábiába az iráni rakétatámadások kivédésére, és megerősíti Katarban állomásozó légierejét - közölte kedden John Healey brit védelmi miniszter.

Healey, aki ezekben a napokban a közel-keleti térségben tesz körutat, a londoni védelmi tárca ismertetése szerint bejelentette, hogy a brit hadsereg a Sky Sabre nevű összetett légvédelmi rakétarendszert telepíti stratégiai fontosságú szaúd-arábiai helyszínek közelébe.

A Sky Sabre radarrendszere 360 fokos szögben, 120 kilométeres sugarú körben képes észlelni az ellenséges légi támadóeszközöket, emellett saját vezénylési és ellenőrzési központja is van, amely a radar által észlelt adatokat közvetlenül a légvédelmi rakéták irányító részegységeihez továbbítja.

Az egyenként 99 kilogrammos, Common Anti-Air Modular Missile (CAMM) típusjelű rakéták óránkénti 3700 kilométeres sebesség elérésére képesek, és alkalmasak harci repülőgépek, drónok, vagy lézerirányítású precíziós bombák megsemmisítésére.

A Sky Sabre rendszer egyszerre 24 rakétát tud irányítani, így egyidejűleg 24 különböző célpont ellen vethető be - áll a brit védelmi tárca ismertetésében.

John Healey védelmi miniszter közölte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) további Typhoon típusú harci repülőgépeket vezényel Katarba az iráni háború kezdete után telepített, négy hasonló brit katonai gépből álló egység megerősítésére.

Healey keddi tájékoztatása szerint Nagy-Britannia könnyű, több feladatra használható rakéták indítására alkalmas rendszereket (Lightweight Multirole Launcher) telepített Bahreinbe, és ezek már hadrendbe is álltak.

A brit fegyveres erők mindemellett Rapid Sentry, illetve ORCUS típusú drónelhárító rendszereket szállítottak Kuvaitba.

A brit védelmi tárca vezetője elmondta azt is, hogy az RAF Typhoon, illetve F-35-ös harci gépei keddre virradóra folytatták járőrtevékenységüket Ciprus, Jordánia, Bahrein, Katar és az Egyesült Arab Emírségek légterében, és több iráni drónt lelőttek.

Nagy-Britannia nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadásokban, de védelmi műveleteket végrehajt a környező térségben, ugyanakkor engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát.

Donald Trump amerikai elnök ennek ellenére számos alkalommal éles és személyre szóló bírálatokkal illette Keir Starmer brit miniszterelnököt, miután Starmer többször is leszögezte, hogy a brit fegyveres erők nem vesznek részt az iráni támadó hadműveletekben.

A brit kormányfő több nyilatkozatában megkérdőjelezte az Irán ellen indított háború jogi megalapozottságát is.

Izraelben, a Tel-Aviv melletti Bné Brakban gyerekek sebesültek meg súlyosan a szerdai iráni rakétatámadásokban - jelentette a mentőszolgálat.

Az ultraortodoxok lakta Bné Brakban kisebb bombákra bomló kazettás rakéta csapódott be, és az egyik bomba eltalált egy épületet, melyben súlyos károkat okozott. Ennek a háznak volt óvóhelye, ahol a lakók sértetlenek maradtak, de egy szomszédos, védett térrel nem rendelkező épületben többen súlyosan megsebesültek.

Egy 11 éves kislánynak életveszélyes sebesüléseket okoztak az üvegszilánkok, egy 13 éves fiú állapota súlyos, és egy 36 éves nő is közepesen súlyosan megsérült. További 12 embert könnyebb sebesülésekkel szállítottak kórházba.

Szerda reggel egymás után négy alkalommal rendeltek el légiriadót számos településen Izrael középső részén és Ciszjordániában az Iránból indított rakéták miatt. Több helyen történt becsapódás, Bné Brak mellett Holonban is, ahol tűz ütött ki, melyet eloltottak.

A jemeni húszik jelentkeztek az Izrael déli része elleni rakétatámadás elkövetőiként. Közleményükben azt írták, hogy a támadást együttműködésben hajtották végre Iránnal és a libanoni síita Hezbollahhal.

A rakéta miatt légiriadót rendeltek el nem csak Eilaton, a Vörös-tengeri kikötővárosban, hanem az ország déli részein, a Negev-sivatagban is. A húszik bejelentették, hogy támadásuk válasz volt az izraeli csapásokra Iránban, Libanonban, Irakban és palesztin területeken.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy kedd este egy Iránban végrehajtott légicsapásban megölték a Kudsz Erők, az iráni Forradalmi Gárda külföldi egysége, "Libanon-hadteste" mérnöki részlegének vezetőjét. A közlemény szerint az áldozat Mahdi Vafaji mérnök volt, aki mintegy húsz éve irányította Libanon és Szíria területén a földalatti, fejlett fegyvereket tároló létesítmények építését a Hezbollah és az Aszad-rezsim számára.

Izraelben szerda este a széder este ünneplésével megkezdődik a nyolcnapos pészach. Általában ebben az időszakban rendezik a nagy családi összejöveteleket, és turisták lepik el az idegenforgalmi látványosságokat, de idén az állandó rakétafenyegetés miatt a családok nagy része nem merészkedik a városok közötti utakra, hanem inkább otthon marad, és a turizmus is teljesen leállt a háború miatt, kihaltak a szent helyek és a nevezetességek.

Noha az állami intézményeket bezárják, és a központi szabadságolások miatt ilyenkor szokott a legtöbb izraeli külföldre utazni, de idén a háború miatt csak az izraeli légitársaságok repülnek, és azok is járatonként csak korlátozott számban szállíthatnak utasokat.