Ingyenes egészségügy vége? Mi a Tisza Párt igazi programja?

A Tisza egészségügyi programjáról hónapokon belül kiderül az igazság.

A tavaly ősszel kiszivárgott, gazdasági konvergencia tervnek nevezett Tisza-tervben az állami egészségbiztosítási rendszer felszámolásáról, magánbiztosítók indításáról írtak. Eszerint sem a háziorvosi ellátás, sem a szakrendelések nem maradnának ingyenesek. A Tisza Párt egészségügyi tanácsadói pedig kórházak és kórházi ágyak megszüntetéséről beszéltek. Magyar Péter minderre azt mondta, hazugság – összegzi az Ellenpont.

Februárban nyilvánosságra hozott egy programot, amelyben csupa jót ígért: 

• minden régióban egy szuperkórházat, 
• ingyenes, jó minőségű állami egészségügyet, 
• a várólistákat a kórházakban fél évre, 
• a járóbeteg-ellátásban két hónapra csökkentené, és 
• emeli mindenki fizetését az egészségügyben. 

Az Index még tavaly novemberben hozta nyilvánosságra a gazdasági konvergencia tervnek nevezett Tisza Programot. Ebben az olvasható, hogy a Tisza átalakítaná a teljes tb-rendszert: megszűnne jelenlegi, állami alapú társadalombiztosítási modell, a 18,5 százalékos járulék helyét pedig kötelező magánbefizetések vennék át. Az egészségügyi ellátáshoz nem az állam biztosítaná a hátteret, hanem kizárólag magánnyugdíjpénztárak és biztosítók – méghozzá jóval drágábban. A minimális csomagért nagyjából a jelenlegi összeget kellene fizetni, de ezért jóval alacsonyabb szintű ellátást kapna a beteg.

A Tisza tanácsadói kórházbezárásokról beszéltek

A mostani szintű szolgáltatásokért akár 30-35 százalékot is fizetniük kellene a dolgozóknak. 
Az életmentő sürgősségi ellátás kivételével lényegében 

Aki nem tudja fizetni a havidíjat, rosszabb ellátásban részesülhet, de akár el is utasíthatják a kórházakból, vagy teljes árat számolnak fel neki, amit ki kell fizetnie. Ráadásul a gyerekek ellátása is veszélybe kerülne.

A jelenlegi gyakorlat szerint minden 18 év alatti gyerek automatikusan kap TAJ-kártyát, ha a szülőknek érvényes társadalombiztosítása van – így a gyerekek ingyen jutnak ellátáshoz.

A Tisza terve a legsérülékenyebb társadalmi csoportoknak: az időseknek, a gyerekeknek és a krónikus betegeknek lenne a legveszélyesebb. A jelenlegi tb-rendszer éppen ezt a kitettséget gátolja: vagyis, a tb-alapú ellátás nem a piaci nyereség, hanem a rászorultság alapján dönt.

Korábban a Tisza Párt egészségügyi tanácsadói kórházbezárásokról beszéltek

Magyar Péter mellett januárban új egészségügyi tanácsadó bukkant fel, Rékassy Balázs, aki az egyik nyilatkozatában arról beszélt, hogy úgy akarná „modernizálni” az egészségügyet, hogy kórházakat zárna be. 

A Magyar Nemzetnek pedig azt nyilatkozta, hogy jónak tartja a Tisza megszorító csomagját. Rékassy évtizedek óta a fizetős egészségügy mellett kampányol, ahogyan a Tisza környékén feltűnő Kóka János és Kincses Gyula is.

A Gyurcsány-kormány egykori gazdasági minisztere, Kóka János, aki aktívan bekapcsolódott a Tisza Pártot segítő érdekcsoportok munkájába, már jóval korábban is az egészségügyi megszorítások mellett kampányolt. Több interjúban úgy fogalmazott, hogy a magyar embereknek az lenne a jó, ha a kórházak legalább felét bezárnák, a vállalatoktól pedig pluszforrásokat vonnának be. Más alkalommal pedig arról beszélt, hogy már 30 százalékkal kevesebb kórházzal is beérné. 

Támogatja az LMBTQ-lobbit és Ukrajnát, lelkes Free SZFE-rajongó, a tanárhiányt úgy szüntetné meg, hogy iskolákat zárna be Magyar Péter oktatási minisztere, Lannert Judit. Az új miniszter cége százmilliókat kapott a Gyurcsány és Bajnai-kormányoktól, például azért, hogy megmagyarázza, hogy Gyurcsány őszödi beszéde tisztességes volt, a rendőri visszaélések pedig a Gyurcsány ellen tüntetőkkel szemben meg sem történtek. Magyar Péter láthatóan meghátrált, mégsem mert kinevezni jobboldalhoz kicsit is köthető oktatási minisztert, bár a Tisza Párthoz meglehetősen közeli Telex korábban erről írt. Éppen ellenkezőleg: ultraliberális baloldali oktatási minisztert választott.

Pénteken újabb neveket jelentett be Magyar Péter. Kiderült, hogy az újonnan létrejövő oktatási minisztériumot Lannert Judit, a T-TUDOK Zrt. egykori vezérigazgatója fogja vezetni. A Tisza Párt sajtóosztályának számító Telex korábban megírta, hogy Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lesz a tárcavezető, de Magyar Péter megfutamodott a baloldali Facebook-influenszerek (például Mérő Vera és Pankotai Lili) támadásaitól,1 és végül egy baloldali minisztert jelölt.

Lannert a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egyik fő kedvezményezettjének, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. leányvállalatának lett az alapítója. 

A Tárki számtalan közvélemény-kutatással támogatta a baloldali kormányokat, a nevük szerepelt a kormányzati megbízások mértékét összegző TOP 10-es listában is.2 

Hogy mennyire közel álltak Gyurcsányékhoz, azt jól mutatja, hogy a korabeli Origo arról számolt be, hogy a legtöbb tanulmányt épp a Tárki Társadalomkutató Intézet készítette abban az időben a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából: öt dolgozatot, csaknem 45 millió forintért.3 

A szervezet élen járt abban, hogy közvélemény-kutatásaival tisztára mossa Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd utáni politikai válságból. Ilyen kérdést tettek fel például a választóknak: a válaszadó melyik értelmezést tartja találónak, hogy Gyurcsány „reformokra” vagy a helyzettel való szembenézésre biztatatta a hallgatóságot, amikor többek közt K*rva országnak nevezte a hazáját. 4

De a Tárki igyekezett a polgárháborús hangulatot is felmérni, ami a beszéd nyomán kialakult, és egy másik közvélemény-kutatásában a Gyurcsány-kormányzat megbízásából erre is rákérdeztek.

Lannert tehát a baloldali kormányokat kiszolgáló cégnek volt a vezérigazgatója. 2008-ban, még bőven a Gyurcsány-kormány idején nevezték ki a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. élére, és végeztek kutatásokat, tanulmányokat a baloldali kormány Oktatási Minisztériumának. 

A pedagógus időmérlegére vonatkozó megbízást például a Bajnai-kormány idején rendelték meg az általa vezetett intézettől 2009-ben. A kutatást maga Lannert Judit vezette.

Az orbáni oktatáspolitikai vad ellensége

2010 után, nyilvánvalóan a baloldali háttere miatt, a cégnél háttérbe szorult, és most már csak senior kutatóként szerepel a vállalkozás jogutódjánál.5 

Ezután az Orbán-kormányok oktatáspolitikájának vad ellenfele lett. 2023-ban például arról beszélt a Magyar Hangnak, hogy szerinte a pedagógushiányt nem azzal kell csökkenteni, hogy több tanárt képeznek, vagy fizetésemeléssel megakadályozzák az elvándorlást, hanem úgy, hogy iskolákat zárnak be.

a "politikai döntéshozók felvállalják a konfliktust, ami a kis iskolák bezárásával jár."6

Mint ismert, a kormány ehelyett a megoldás helyett a béremelést választotta. 

Soros György és LMBTQ

Azt is érdemes feleleveníteni vele kapcsolatban, hogy Lannert vezette az "Alattvalók, vagy polgárok lesznek?" elnevezésű kutatást. 

A projektet Soros György intézete, a Nyílt Társadalom Intézet finanszírozta.

személyében egy elkötelezett LMBTQ-párti, Ukrajna-tomogató politikus jutott a tárca élére, a profilképével is kifejezte szimpátiáját mindkét ügy mellett. Ez egyébként Bohár Dániel posztjából derült ki. 

A Tisza Párt szerint mindez nem igaz – ők mást ígérnek

Magyar Péterék később egy másik programban egészen más terveket hoztak nyilvánosságra az egészségügyi rendszer átalakításával kapcsolatban. 

1. Eszerint az állami egészségügyre fordított kiadásokat felviszik a GDP 7 százalékára, minden évben a megelőző évhez képest legalább 500 milliárd forint többletforrást biztosítanak, ameddig ezt a szintet el nem érik. 
2. Minden régióban fejlesztenek egy szuperkórházat, és fejlesztik a vidéki, kisebb kórházakat. 
3. Garantálják, hogy az egészségügy állami finanszírozása fedezze az ellátás valós önköltségét és értékét, ezzel megelőzik a kórházak eladósodását. 
4. Minden nagy kormányzati döntést egészséghatás-értékelés előz majd meg.
5. Az egészségügyi miniszternek vétójoga lesz a kormányzati döntéshozatalban. 
6. Mindenkinek elérhetővé teszik az ingyenes, jó minőségű állami egészségügyet. Felülvizsgálják a teljesítményvolumen-korlátot, és prioritásként kezelik a szakorvos- és ápolóhiány azonnali csökkentését. 
7. A várólistákat a fekvőbeteg-ellátásban legfeljebb 6, a járóbeteg-ellátásban 2 hónapra csökkentik. 
8. Újjászervezik a népegészségügyet és a szűrőprogramokat, hogy a ciklus végére a részvételi arányok elérjék az uniós átlagot, és a daganatos megbetegedések száma legalább 10 százalékkal csökkenjen. 
9. Csökkentik az orvos- és szakdolgozóhiányt. A nővér-orvos arányt 1,6-ról 2,5-re emelik. Bérrendezést hajtanak végre a nem orvosi munkakörökben – biztosítják a bérek értékállóságát. 
10. Minden régióban biztosítják, hogy a mentő 15 percen belül a helyszínre érkezzen. 
11. Minden vidéki kórházat megtartanak és fejlesztenek. 

A magyar választók ezeket kérhetik majd számon a Tisza Párton.