Donald Trump: a "pokol fog Iránra szabadulni"

Donald Trump szerint a "pokol fog Iránra szabadulni", amennyiben két napon belül nem köt megállapodást - az amerikai elnök internetes bejegyzésben szombaton adott ismételt ultimátumot a teheráni vezetésnek.

Az elnök Truth Social közösségi oldalán arra emlékeztetett, hogy két nap múlva jár le az egyszer meghosszabbított, 10 napos ultimátum az Egyesült Államokkal való megállapodásra és a Hormuzi-szoros megnyitására, amit követően minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.

"Az idő telik - 48 óra van még, mielőtt a teljes pokol szabadul rájuk" - fogalmazott Donald Trump.

Az amerikai elnök pénteken egy hasonló internetes bejegyzésben kifejtette, hogy az amerikai haderő "még csak meg sem kezdte lerombolni azt, ami Iránban megmaradt", amihez hozzáfűzte, hogy először a hidak, majd az elektromos áramot előállító erőművek jönnek.

A teheráni kormányzatot egyezségre sürgetve azt írta, hogy "az új rezsim tudja, mit kell tenni, és azt gyorsan meg kell tennie".

Az amerikai elnök szerint az Iránban lezuhant amerikai vadászrepülőgéppel történtek nem befolyásolják az Egyesült Államok egyeztetéseit Iránnal.

Donald Trump pénteken az NBC News televíziónak adott telefonos interjúban annyit mondott, hogy "háború van".

Az elnök szintén pénteken a The Independent brit napilapnak úgy nyilatkozott: reméli, hogy a lezuhant vadászrepülőgép még meg nem talált pilótája nem kerül iráni kézre.

További kommentárt nem fűzött az esethez, amelynek részleteit az amerikai kormányzat egyelőre nem közölte. Nem hivatalosan annyi derült ki, hogy egy vadászrepülő két pilótával a fedélzetén zuhant le Irán területén. Egyiküket kimentették, másikuk után intenzív kutatás zajlik Irán nyugati hegyvidéki térségében.

Washingtonban hivatalosan azt az iráni közlést sem erősítették meg, hogy egy második amerikai gép is lezuhant volna pénteken az iráni légvédelem beavatkozása nyomán.

Nem hivatalosan az amerikai kormányzat azt közölte, hogy bár a szóban forgó A-10 Warthogra rálőttek, a katonai repülő nem zuhant le.

Tűzszünet mielőbbi megteremtése és az összes fél érdekeit figyelembe vevő megállapodások kidolgozása mellett szállt síkra Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök a közel-keleti konfliktussal kapcsolatban - közölte a két vezető pénteki telefonbeszélgetéséről a Kreml sajtószolgálata.

A felek a moszkvai tájékoztatás szerint megállapították, hogy az intenzív harci cselekmények nemcsak regionális, hanem globális szinten is súlyos negatív következményekkel járnak, egyebek között az energetika, a kereskedelem és a logisztika területén.

Putyin és Erdogan emellett hangsúlyozta az összehangolt intézkedések fontosságát a Fekete-tenger biztonságossága érdekében, tekintettel a gázszállító infrastruktúra és kereskedelmi hajók elleni ukrán támadásokra.

Az orosz elnök megköszönte hivatali partnerének, hogy támogatja az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások lefolytatását.

A megbeszélésen szóba kerültek a két ország közös energetikai stratégiai projektjeinek megvalósításával kapcsolatos kérdések is.

A világ nyersolajellátásában kulcsszerepet betöltő Hormuzi-szoros megnyitásának lehetséges módozatairól egyeztetett csütörtökön számos ország a brit kormány kezdeményezésére.

Az online értekezletet összehívó brit külügyminiszter, Yvette Cooper úgy fogalmazott a megbeszélésen, hogy Irán a szoros lezárásával "a világgazdaság túszul ejtésére tesz kísérletet".

A Hormuzi-szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.

A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete óta a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt a korábbi 73 dollár körüli szintekről jóval 100 dollár fölé emelkedett a globális alaptípusnak tekintett Brent nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

A brit külügyminisztérium csütörtökre virtuális tanácskozást hívott össze a helyzet megoldási lehetőségeinek áttekintésére.

A tárca nem részletezte, hogy az értekezleten kik vettek részt, csak annyit közölt, hogy az egyeztetésbe "negyvennél több" ország kapcsolódott be "minden földrészről", emellett jelen voltak az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) és az Európai Unió szakértői is.

Kormányzati források szerint viszont az Egyesült Államok nem képviseltette magát az online találkozón.

A tárgyalásról szóló csütörtök esti tájékoztatásában a brit külügyminisztérium kiemelte: a résztvevők számos olyan kollektív, összehangolt akció lehetőségét tekintették át, amelyekkel elérhető a Hormuzi-szoros megnyitása.

Ezek közé tartozott az Iránnal szembeni gazdasági és politikai intézkedések, köztük új szankciók együttes érvénybe léptetése, valamint a nemzetközi diplomáciai nyomás fokozása, annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség "egyértelmű és összehangolt üzenetekkel" követelje Irántól a Hormuzi-szoros akadálytalan forgalmának biztosítását.

A londoni külügyminisztérium tájékoztatásában nem szerepel, hogy ez a megfogalmazás egy esetleges katonai akció kilátásba helyezését jelenti-e, de a tárca ismertetése szerint a résztvevők megállapodtak abban, hogy "szakértők bevonásával" további tanácskozásokat tartanak a hajózás szabadságának érvényesítése érdekében.

A minisztérium hozzátette: a találkozó egyértelműen demonstrálta, hogy a nemzetközi közösség "elszántan törekszik" a Hormuzi-szoros újbóli megnyitására.

A csütörtöki virtuális találkozón határozottan elutasították azt az iráni követelést, hogy a Hormuzi-szoroson átkelő kereskedelmi hajók fizessenek a víziút használatáért.

Kína felszólítja az iráni háborúban érintett feleket, hogy haladéktalanul szüntessék be a katonai műveleteket, mielőbb kezdjék meg a béketárgyalásokat, és párbeszéd útján rendezzék a konfliktust, elkerülve a világgazdaságot és a globális energiaellátás biztonságát fenyegető súlyos következményeket - mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.

Mao Ning azt követően szólalt meg, hogy Donald Trump amerikai elnök egy nappal korábban kijelentette: az Egyesült Államok két-három héten belül lezárja az Irán elleni katonai műveleteket. Hozzátette: amennyiben Irán nem hajlandó tárgyalni, az Egyesült Államok az iráni energiaipari infrastruktúrát veszi célba.

Mao szerint a katonai eszközök nem kínálnak tartós megoldást, a konfliktus eszkalációja pedig egyik fél érdekét sem szolgálja. A kínai külügyi szóvivő reagált Donald Trump azon kijelentésére is, miszerint nem az amerikai haderő feladata a Hormuzi-szoros biztonságának biztosítása.

A Hormuzi-szoros hajózásának akadályozottságát az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni jogellenes katonai akciói idézték elő. Csak a harcok beszüntetése és a Perzsa-öböl térségének békéje és stabilitása biztosíthatja a nemzetközi hajózási útvonalak biztonságát és zavartalan működését. Minden érintett félnek közösen kell fellépnie a helyzet enyhítéséért, és meg kell akadályoznia, hogy a térség instabilitása súlyosabb hatást gyakoroljon a világgazdaságra és az energiabiztonságra - fogalmazott.

Az Egyesült Államok közel áll az Iránnal kapcsolatban kitűzött stratégiai céljának eléréséhez - közölte Donald Trump elnök szerdán rendkívüli tájékoztatójában.

Az amerikai elnök Fehér házi dolgozószobájában élő közvetítésben elmondott helyzetértékelésében úgy fogalmazott, hogy "nagyon gyorsan befejezzük a munkát".

Megerősítette, hogy tárgyalások zajlanak Iránnal. Hozzátette, hogy amennyiben nincs egyezség, Irán további keményebb katonai csapásokkal kell, hogy szembenézzen, eddig nem támadott energialétesítmények is célponttá válhatnak.

Donald Trump védelmet ígért az Egyesült Államok szövetségeseinek az Arab-öböl térségében, ugyanakkor megismételte, hogy a Hormuzi-szorost azoknak az országokban kell megvédeniük, akik használják, és ehhez az Egyesült Államok segítséget nyújt.

Az amerikai elnök az üzemanyagárak Egyesült Államokban is tapasztalt emelkedését rövid távúnak nevezte, amiért Iránt okolta.