A Barátság kőolajvezeték helyreállításához kötné a 90 milliárd eurós hitelcsomag folyósítását Ukrajna számára az Európai Unió – számolt be a Bloomberg.

Czepek Gábor vezetésével hivatalosan bejelentett magyar delegáció érkezett szerda este Kijevbe, hogy a végére járjon annak a kérdésnek, hogy január 27-e óta miért nem érkezik kőolaj a Barátság vezetéken keresztül. A Naftogaz nevű ukrán céggel való egyeztetésén az összes nagykövetségi képviselő részt vett, Magyarországot Heizer Antal nagykövet képviselte- idézte fel a hirado.hu.

„Tehetetlennek érzem magam, ebben a kérdésekben, ha olyan feltételeket szabnak, hogy Ukrajna nem kap fegyvereket. Meg is mondtam az európai barátainknak, hogy ezt zsarolásnak hívják”

– hangsúlyozta Zelenszkij egy kijevi sajtótájékoztatón.

A tengerparttal nem rendelkező Szlovákiát és Magyarországot látja el kőolajjal az Ukrajnai területen áthaladó Barátság vezeték. Az ukrán elnök azt állítja, hogy súlyosan megrongálódott a legnagyobb olajtárolója és a szivattyúállomások a január végi orosz dróntámadás következtében, a helyreállítás pedig időigényes.

Az uniós nagykövetekkel tartott rendkívüli egyeztetésen ismertette a helyzet összetettségét az ukrán állami Naftogaz vállalatcsoport szombaton. A tárgyaláson Magyarország és Szlovákia küldöttei mellett az összes uniós tagállam képviselője jelen volt.

„Az Európai Uniónak felhatalmazást kellene adnia a tagállamoknak, hogy tárgyalásokat kezdjenek Oroszországgal az ukrajnai háború lezárásáról” – mondta Bart De Wever belga miniszterelnök egy friss interjúban. A kormányfő szerint a jelenlegi nyomásgyakorlási eszközök nem működnek, ezért Európának pragmatikus megoldásokat kell keresnie, beleértve az orosz kapcsolatok rendezését és az olcsó energiaforrásokhoz való hozzáférés visszaszerzését.

Bart De Wever a belga L’Echo című lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott: az Európai Uniónak hivatalos mandátumot kellene kapnia a tagállamoktól, hogy tárgyalásokat kezdjen Moszkvával. Szerinte a jelenlegi stratégia nem hoz áttörést a konfliktusban.

„Mivel nem tudjuk fenyegetni Vlagyimir Putyint pusztán azzal, hogy fegyvereket küldünk Ukrajnának, és az Egyesült Államok támogatása nélkül gazdaságilag sem tudjuk megfojtani Oroszországot, egyetlen lehetőség marad: megállapodást kötni” – mondta a belga miniszterelnök.

Az amerikai támogatás kulcsfontosságú

A kormányfő szerint Oroszországot csak teljes amerikai támogatással lehetne térdre kényszeríteni, ilyen szintű elköteleződés azonban jelenleg nincs. De Wever azt is megjegyezte, hogy időnként úgy érzi, Washington inkább közeledik Moszkvához, mint Kijevhez.

Úgy véli, ha az EU nem kap hivatalos felhatalmazást a tárgyalásokra, akkor a jelenlegi amerikai–orosz–ukrán egyeztetések végül olyan megállapodáshoz vezethetnek, amely Európa számára kedvezőtlen.

A miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Európának nem szabad naivnak lennie.

Szerinte a kontinensnek egyszerre kell erősítenie katonai jelenlétét a határokon, miközben pragmatikus módon rendeznie kell kapcsolatait Oroszországgal.

„Újra kell fegyverkezni, meg kell erősíteni a katonai jelenlétet a határokon. Ugyanakkor normalizálni kell a kapcsolatokat Oroszországgal, és vissza kell szerezni a hozzáférést az olcsó energiához. Ez a józanész kérdése”

– fogalmazott.

De Wever szerint sok európai vezető egyetért ezzel az állásponttal, ám nyilvánosan kevesen merik kimondani.

„Magánbeszélgetésekben az európai vezetők egyetértenek velem, de senki sem meri ezt hangosan felvállalni”

– mondta.

Korábbi vita az orosz vagyonról

A belga miniszterelnökkel körül már korábban is komoly vita bontakozott váltott ki az ukrajnai háború finanszírozásával kapcsolatos európai terveket illetően. Tavaly december elején a belga parlamentben nagy tapsot kapott, amikor visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint kevésbé lenne EU- vagy Ukrajna-párti amiatt, hogy kritikusan viszonyul az Európai Bizottság egyik javaslatához.

A terv szerint az Európában befagyasztott, mintegy 140 milliárd eurónyi orosz vagyont használnák fel fedezetként egy Ukrajnának szánt hitelhez. De Wever hangsúlyozta: Belgium továbbra is kiáll Európa és Ukrajna mellett, ugyanakkor „lehetetlent nem lehet kérni” az országtól, mivel az orosz vagyon döntő része a Brüsszel melletti Euroclear elszámolóházban található, így az esetleges jogi és pénzügyi kockázatok elsősorban Belgiumot érintenék.

A vita során az EU részéről komoly nyomás is nehezedett a belga kormányra:

uniós körökben még azt is felvetették, hogy Belgium „Magyarország sorsára juthat”, vagyis politikai elszigetelődéssel szembesülhet, ha továbbra is blokkolja a befagyasztott orosz vagyon felhasználására vonatkozó terveket.

Az EU-ban jelenleg több mint 200 milliárd eurónyi orosz eszköz van befagyasztva, nagyrészt az Euroclear számláin.

Egy tömeges és hat csoportos csapást mért az orosz hadsereg egy hét alatt ukrán hadiüzemekre, katonai célokra használt üzemanyag- és energiaellátási, közlekedési és repülőtéri infrastrukturális létesítményekre, nagy hatótávolságú csapásmérő drónok gyártásának, tárolásának és indításra való előkészítésének helyszíneire, valamint az ukrán fegyveres alakulatok és a külföldi "zsoldosok" ideiglenes állomáshelyeire - közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca a támadásokat az oroszországi orosz polgári célpontok elleni "terrortámadásokra" adott válasznak nevezte.

A heti hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők mind a hat ukrajnai frontszakaszon előre tudtak nyomulni, két települést elfoglalva, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 9145 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a március 7. és 13. közötti időszakban megsemmisített vagy eltalált haditechnikai eszközök között sorolt fel még kilenc harckocsit és 147 egyéb páncélozott harcjárművet, egy Szu-27-es harci repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, két Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, hét sorozatvetőt - köztük egy-egy amerikai HIMARS és MLRS, valamint két cseh Vampire típusút -, 30 irányított légibombát, 33 HIMARS-rakétát, továbbá 2650 repülőgéptípusú drónt és egy legénység nélküli motorcsónakot.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és oroszországi régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást, valamint sebesülteket. Egyebek között tűz alá került Enerhodar is. Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács állandó tagjaival megvitatta a kritikus fontosságú létesítmények védelmét.

A Kommerszant című lap távközlési piaci forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Moszkvában a szolgáltatók elkezdtek mobilinternetes "fehér listákat" üzemeltetni. Ezek olyan állami, szociális, egészségügyi és közlekedési intézmények felsorolását tartalmazzák, amelyek a mobil online szolgáltatások biztonsági okokból való letiltása idején is elérhetők.

Az orosz főváros egyes kerületeiben március 6. óta fennakadások tapasztalhatók a mobilinternet és a távközlés terén. A szakértők szerint a moszkvai üzleti szféra öt nap alatt felhalmozódott összkárát 3-5 milliárd rubelre (8,6-21,5 milliárd forintra) becsülik, a leállások leginkább a futárszolgálatokat, a taxivállalatokat, a carsharing-szolgáltatókat és a kiskereskedelmi vállalkozásokat sújtják.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ hírügynökség szerint kijelentette, hogy az orosz elnöki hivatal vezetékes kapcsolatot használ a munkavégzéshez. Az államfő sajtótitkára így válaszolt arra a kérdésre, hogy a moszkvai belvárosban bevezetett kommunikációs korlátozások hatással voltak-e Kreml és az elnök tevékenységére.

Zsarolással vádolja Zelenszkij már az Európai Uniót is