Trump: Irán értékes ajándékot adott Amerikának

Donald Trump szerint Irán egy kőolajra és földgázra vonatkozó értékes "ajándékot" adott az Egyesült Államoknak - az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden.

Az elnök részleteket nem említve annyit mondott, hogy egy "nagyon nagy ajándék, ami rendkívüli sok pénzt ér", de hozzátette, hogy pontosan nem mondhatja el, miről van szó, de annak ténye azt mutatja, hogy az amerikai diplomácia a megfelelő emberekkel beszél.

Trump megismételte, hogy

tárgyalások zajlanak a teheráni vezetéssel, azokat amerikai részről Steve Witkoff a békemissziókért felelős elnöki különleges megbízott, valamint Jared Kushner üzletember, diplomata, az elnök veje vezeti, és bekapcsolódott J. D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is.

Az elnök közlése szerint Irán beleegyezett abba, hogy véglegesen lemond nukleáris fegyver birtoklására vonatkozó törekvéséről.

Hozzátette, hogy az amerikai katonai művelet sikeres, ennek során Irán elvesztette katonai infrastruktúráját és korábbi vezetőit.

A Központi Parancsnokság kedden közölte, hogy a február 28-án kezdett katonai támadássorozat eredményeként eddig 9 ezret meghaladó célpontot találtak el az amerikai haderő eszközeivel Irán területén, amivel jelentős mértékben csökkentették az iráni haderő bevetési képességeit.

Donald Trump szerint folytatódtak az egyeztetések vezető iráni tisztségviselőkkel a vasárnapi "konstruktív" első tárgyalásokat követően - az amerikai elnök erről Floridában beszélt újságírók előtt.

Trump jelezte, hogy amennyiben a következő öt napban a tárgyalásokon előrehaladást sikerül elérni, akkor az a katonai konfliktus lezárásához vezet. Elmondta, hogy az iráni vezetéssel tartott megbeszéléseken rész vett Jared Kushner üzletember, diplomata, aki egyben az elnök veje.

Az izraeli légierő újabb támadást indított az iráni rezsim infrastruktúrája ellen Teherán-szerte hétfőn - jelentette a hadsereg.

Az iráni légicsapások mellett az izraeli légierő újabb hidat rombolt le hétfőn a Litáni folyón Dél-Libanonban. Az Al-Majadín hírcsatorna jelentése szerint a libanoni áramszolgáltató szakemberei megpróbálják helyreállítani az áramellátást Dél-Libanonban, amely a híd elleni támadás következtében megszakadt. Egy másik hidat is kétszer támadtak az izraeli erők.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek Irán és az Egyesült Államok között.

A Trump-bejelentés után Izraelben szerda este kilencre halasztották a biztonságpolitikai kabinet hétfőre tervezett ülését. Izraelben egyelőre nem tudják felmérni a tűzszüneti kezdeményezés sikerének esélyeit, és felkészülnek annak kudarcára is.

"Ha nem lesz megállapodás, hónapokig tartó eszkaláció következik"

– közölte egy magas rangú izraeli tisztviselő a ynet hírportállal.

Az elnök értékelése szerint Irán "nagyon akarja" a megállapodást, és az Egyesült Államoknak is az egyezség a célja. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben nem sikerül egyezségre jutni, akkor folytatódnak a bombatámadások Irán ellen.

A tárgyalások tényéről szóló iráni cáfolatra reagálva az elnök megjegyezte, hogy az csak jele az Irán vezetésén belüli kommunikáció hiányának, ami a kommunikációs rendszerekben okozott károknak köszönhető.

Elmondása szerint az eredeti amerikai katonai tervekben az szerepelt, hogy kedden légicsapást intéznek Irán legnagyobb, elektromos áramot előállító erőműve ellen, ez került le a napirendről a katonai csapások részleges felfüggesztésével.

Trump hangsúlyozta, az Egyesült Államoknak továbbra is az a legfőbb célja, hogy Iránt megfossza az atomfegyver birtoklásának lehetőségétől, valamint hozzátette, az amerikai követelések közé tartozik, hogy az iráni vezetés átadja az ország birtokában lévő állítólag mintegy több száz kilogram magas fokon dúsított uránt.

Az elnök annyit közölt, hogy egy magas szintű iráni vezető vesz részt az egyeztetéseken, aki nem az ajatollah, de képviseli Iránt. Megjegyezte, hogy az apja halála után frissen hivatalba került Modzstaba Hamenei ajatollah eddig nem mutatkozott, és nem tudni, hogy egyáltalán életben van-e.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn öt napra felfüggesztette az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló konstruktív egyeztetésekre hivatkozva.

Az elnök Truth Social közösségi oldalán megjelent bejegyzése szerint az elmúlt két napban "nagyon jó, termékeny" párbeszéd zajlott az Amerikai Egyesült Államok és Irán között a közel-keleti ellenségeskedés teljes megoldásáról.

Donald Trump szavai szerint "mély, részletes és konstruktív" egyeztetéseket tartottak a két ország képviselői között, amelyek hangnemére hivatkozva adott utasítást a támadások halasztására.

"Arra utasítottam a hadügyminisztériumot, hogy halasszon el minden lehetséges csapást iráni erőművek és az energiainfrastruktúra ellen öt napos időtartamra a jelenleg is zajló találkozók és megbeszélések sikere érdekében"

- írta az amerikai elnök.

Donald Trump szombaton 48 órás ultitmátumot szabott Iránnak a Hormuzi-szoros újranyitására, és közölte, hogy amennyiben a hajózási útvonal szabaddá tétele nem történik meg, akkor a katonai csapások kiszélesednek és Irán erőművei is célponttá válnak.

Válaszul az iráni Forradalmi Gárda közölte, hogy ha az Egyesült Államok megsemmisíti az iráni villamosenergia-ellátó rendszert, az iráni fegyveres szervezet az izraeli erőművek és a térségben működő amerikai támaszpontok áramellátását is célba veheti.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az iráni háború haditechnikai, mindenekelőtt légvédelmi erőforrásokat von el Ukrajnától.

Zelenszkij a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában úgy fogalmazott: nagyon rossz érzései vannak azzal kapcsolatban, hogy az iráni háborúnak milyen hatásai lesznek az ukrajnai helyzetre, mivel az Egyesült Államok jelenleg nagyobb figyelmet fordít a Közel-Keletre, mint Ukrajnára.

Az ukrán elnök szerint az iráni háború az oka annak is, hogy bár az amerikaiak folyamatosan tárgyalnak külön az oroszokkal és külön az ukrán féllel, az ukrajnai helyzetről folyó háromoldalú találkozókat folyamatosan halasztgatják.

Zelenszkij szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök azt szeretné, hogy az iráni háború minél tovább elhúzódjon, mivel a hosszan tartó háború az energiahordozók árainak emelkedése mellett apasztja az Egyesült Államok fegyverkészleteit, elvonja a légvédelmi rendszereket gyártó amerikai vállalatok által gyártott eszközöket is, így Ukrajnának kevesebb védelmi erőforrás jut, ami nyilvánvalóan előnyös Putyin számára.

"Putyin gyengíteni akar bennünket, és ennek egyik módja a Közel-Kelet" - fogalmazott az ukrán elnök a vasárnapi BBC-interjúban.

Zelenszkij szerint az amerikai hadiipar jelenleg havonta 60-65, vagyis évente mintegy 700-800 Patriot légvédelmi rakétát gyárt, és csak a közel-keleti háború első napján 803 ilyen légvédelmi eszközt vetettek be.

Volodimir Zelenszkij ugyanakkor a brit parlamentben e héten - még a vasárnap műsorra tűzött BBC-interjú elkészítése előtt - elmondott beszédében közölte: Ukrajna is segíti a Perzsa-öböl térségének nem hadviselő országait, amelyeket iráni drón- és rakétatámadások érnek.

Az ukrán elnök szerint jelenleg 201 ukrán katonai szakértő tartózkodik a Közel-Keleten és a Perzsa-öböl térségében, és további 44 áll készen arra, hogy az iráni konfliktustól sújtott országokba utazzon.

Zelenszkij szerint az ukrán kontingens olyan szakemberekből áll, akik hadszíntéri tapasztalatok alapján tudják, hogy miként lehet elhárítani a Sahíd típusú iráni drónokkal végrehajtott támadásokat.

Az ukrán katonai szakértők jelenleg az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban és Szaúd-Arábiában tevékenykednek, és úton vannak Kuvaitba is

- mondta londoni parlamenti beszédében Volodimir Zelenszkij.

Hozzátette: az ukrán kormánynak egyértelmű bizonyítékai vannak arra, hogy az Irán által a Perzsa-öböl térségében bevetett Sahíd drónokban orosz gyártmányú részegységek is vannak.