Súlyos kérdéseket vet fel az ukrán aranykonvoj ügye

A Magyar Nemzet 9 pontba foglalta össze a leggyanúsabb körülményeket. 9 kérdés, de lesznek-e válaszok?

Kié a pénz? Miért kísérte a harmincmilliárd forintnyi vagyont egy ukrán volt titkosszolga? Miért szárazföldön utaztatta a summát a két bank, miért nem utaltak? Ki a címzett: az ukrán emberek nyilván hrivnyát kérnek, a nyugati beszállítóknak pedig nem készpénz kell? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek az elmúlt egy hétben megfogalmazódtak a március 5-én Magyarországon feltartóztatott két ukrán páncélautó és rakománya ügyében.Alig több mint egy hete, március 5-én állította meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idehaza a terrorelhárítók közreműködésével az ukrán aranykonvojt. 

 Vagyis nagyjából harmincmilliárd forintnyi vagyonnal. A rakományt hét, taktikai-katonai ruházatú ukrán állampolgár kísérte: a pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek.

A rajtaütésről videó is nyilvánosságra került, az pedig a NAV hivatalos közléséből tudható, hogy pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárás zajlik. A hét ukrán pénzkísérőt tanúként kihallgatták, majd kiutasították az országból és Záhonynál át is adták őket az ukrán hatóságoknak. Eközben a parlament törvényt módosított, amelynek célja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson, miközben tisztázzák annak eredetét és a felhasználás tervezett célját. 

Több, részben külföldről finanszírozott baloldali sajtótermék és a Tisza házi propagandaoldala is hozzáfogott az ügy megmagyarázásához, arra utalva vagy egyenesen állítva, hogy a pénzszállítás rendszeres és szabályos volt, a körülmények semmilyen kétséget nem ébresztenek. Sőt, a magyar állam követett el jogsértést a szállítmány megállításával. Érdekes módon pontosan ezt állítják az ukránok is.

Túl sok azonban a gyanúra okot adó körülmény. Ezeket össze is gyűjtöttük.

Kérdések a kormánytól

A szállítmány megállításáról március 6-án jelentek meg az első hírek, és a kormány nevében Szijjártó Péter szinte azonnal magyarázatot követelt az ukrán vezetéstől. 

1. Az osztrák Raiffeisen miért nem utalta át az óriási összeget az ukrán Takarékbanknak? Két pénzintézet nyilván könnyen utal egymásnak.
2.  Miért van szükség arra, hogy az ukránok több tízmilliárd forintnyi összeget készpénzben és aranyban utaztassanak közúton, ráadásul Magyarországon keresztül?

3. Kié a pénz? Az ukrán háborús maffiáé?

Újabb adalékok az adóhivatal szakértőjétől

A Magyar Nemzet nem sokkal később megszólaltatta az adóhivatali egy neve mellőzését kérő szakértőjét. Cikkünkből számos addig nem ismert részlet derült ki és kiegészült a gyanút ébresztő pontok listája is:

4. Miként lehet, hogy a befektetési aranyat nem a háborús övezetből szállítják el, hanem éppen fordítva, oda viszik? Teljesen szokatlan.

5. Mire kell egy háborúban álló országnak két hónap alatt 480 milliárd forintnyi dollár, euró és aranytömb, amikor Ukrajna korlátozás nélkül hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez, tud utalni?

6. Az ukrán Takarékbank ügyfeleinek bizonyosan hrivnya, azaz az ukrán hivatalos pénz kell Ukrajnában, nem dollár, euró és különösen nem aranyrúd.

7. Ukrajnát zömében nyugati beszállítók látják el, ezek pedig szinte biztos, hogy nem készpénzt kérnek. De ha így is lenne, akkor sem indokolja semmi, hogy a pénzt, az aranyat előbb Ukrajnába vigyék és onnan szállítsák Nyugatra. Ausztriából sokkal egyszerűbb és kockázatmentesebb lenne a transzfer.

Súlyos állítás egy pénzszállítással foglalkozó hozzáértőtől

Az Origo kikérte egy, a pénzszállítási szakmában jártas szakember véleményét is. A hozzáértő azzal kezdte, hogy a lefoglalt – de azóta üresen visszaadott – ukrán két páncélautó valóban pénzszállító: megvastagították a szélvédőt, a teherautók golyóállók, és akár kisebb robbanásokat is problémamentesen átvészelnek. De egy kértséges körülményre ő is rávilágított, ami összességében már a nyolcadik gyanús mozzanat.

8. Szokatlan, hogy a rakományt, azaz a pénzt és az aranyat műanyag zsákokban tartották, rongyokkal takarták le és gumipókokkal rögzítették az autó belsejéhez. A hivatalos pénzszállításoknál ugyanis pénzkazettákat és széfeket használnak, hogy a rablók akkor se járjanak sikerrel, ha bejutnak a járművek belsejébe.

A trehány pénzkezelés a szakértő szerint arra is utalhat, hogy valakinek a magánvagyonát vitték Ausztriából Ukrajnába.

Fegyvereladás áll a háttérben?

Ezen a vonalon indult el Horváth József is. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója a Magyar Nemzetnek az ukrán aranykonvoj ügyében kifejtette: az ukránoknak adott fegyverek legalább harmada a feketepiacon köt ki. Szerinte elképzelhető, hogy valakik egy ilyen szállítmányért fizettek ekkora pénzt. Ez választ adhatna az ügy egyik legfontosabb kétséget ébresztő pontjára. Arra:

9. Miért utazott a konvojjal egy volt ukrán titkosszolgálati vezető?

Horváth József szerint azért, hogy testközelből felügyelje az pénzszállítást, így az ő személye egyfajta biztosíték lehetett valakik számára.

Szürkepénz, az biztos

– Nem így néz ki egy normál pénzszállítási akció – erről már a magát ellenzékinek valló Tarjányi Péter beszélt az ATV-ben az ukrán aranykonvojjal összefüggésben. A biztonságpolitikai szakértő szintén a pénz eredetét és szállítási módját vizsgálta és arra jutott: 

Szerinte ez egy „szürkezónába eső” pénz volt.

Visszakapják az ukránok a március elején lefoglalt két páncélautót, de a pénzt és az aranyat nem – erről írt a HVG alapján a Blikk. Eszerint a magyar hatóság csütörtökön 10 órakor adja ki az ukrán Takarékbank pénzszállító járműveit, a 40 millió dollár, a 35 millió euró és a kilenc kilogramm aranyat azonban Magyarországon marad. Az adóhivatal ugyanis még nyomoz az ukrán aranykonvoj ügyében pénzmosás gyanúja miatt.

A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakterükben negyvenmillió dollárral, harmincötmillió euróval és kilenc kilogramm arannyal. Ez nagyjából harmincmilliárd forintnyi vagyon. A pénzszállítást az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte, helyettese a légierőnél volt őrnagy, de a többiek is katonai múlttal rendelkező személyek. A hét ukránt kihallgatták, majd kiutasították Magyarországról, és átadták őket Záhonynál az ukrán hatóságoknak.

Az akciónak komoly utóélete lett. Egyrészt a parlament törvényt módosított, amelynek célja, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat végéig a hatóságoknál maradhasson, miközben tisztázzák annak eredetét és felhasználási célját. Az eljárás arra is kiterjed, hogy a pénz vagy az arany egy részét Magyarországra szánták-e, és juthatott-e volna abból, vagy a korábbi szállításokból bűnszervezethez, terrorcsoporthoz, esetleg politikai szerveződéshez. 

Másrészt az akció után a TEK főigazgatóját egy széles körben ismert ukrán szervezet halállistára tette.