POLITIK
Katar bejelntése nyomán.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
A QatarEnergy leállította a cseppfolyósított földgáz és az LNG-származékok előállítását a Rász-Laffán és a Meszajíd ipari parkban levő létesítményeiben az azokat ért iráni támadások miatt – közölte a vállalat.
A katari bejelentés hírére a holland és brit nagykereskedelmi gázárak hétfőn csaknem 50%-kal emelkedtek.
A katari védelmi minisztérium tájékoztatása szerint dróncsapás érte a fővárostól 80 kilométerre északra Rász-Laffánban Katar legnagyobb LNG-előállító létesítményét. Szintén drón csapódott be az LNG-előállításban ugyancsak kulcsfontosságú Meszajídban egy erőmű víztározójába, Dohától 40 kilométerre délre. A támadásokban nem sebesült meg senki.
Az európai földgázárak 25 százalékkal ugrottak meg hétfőn a gáztőzsdén, miután a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus és a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása globális ellátási zavaroktól való félelmet váltott ki. Elemzők szerint egy tartós fennakadás akár meg is duplázhatja az árakat, ami az alacsony készletszint és a növekvő LNG-függőség miatt különösen érzékenyen érintené Európát.
Az európai földgázárak meredek emelkedésbe kezdtek, miután a Közel-Keleten kiéleződő katonai konfliktusok miatt a piacok a globális energiaellátás súlyos zavaraitól tartanak – számolt be róla a Bloomberg.
Az irányadó holland TTF gáztőzsdén jegyzett európai gázár már hétfő reggel mintegy 25 százalékkal emelkedett, ami 2023 augusztusa óta a legnagyobb napi drágulás. A stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoroson a hétvégén nagyrészt leállt a tartályhajó-forgalom, miután az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásaira Teherán válaszcsapásokkal reagált. A térségben kialakult katonai helyzet komoly kockázatot jelent a kőolaj- és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokra, amelyek jelentős része ezen a szűk átjárón halad keresztül.
A Hormuzi-szoros kulcsszerepet játszik a globális energiakereskedelemben, ugyanis a világ LNG-forgalmának mintegy 20 százaléka itt halad át, jelentős részben Katarból indulva.
Egy tartós fennakadás ezért nem csupán regionális, hanem globális ellátási sokkot okozhatna. Elemzők szerint egy hónapos teljes leállás esetén az európai és ázsiai LNG-árak akár 130 százalékkal is megugorhatnának.
A kialakult helyzet a gázpiacok legsúlyosabb megrázkódtatása lehet azóta, hogy Oroszország négy évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát, és ezzel alapjaiban rajzolta át a globális energiakereskedelmi útvonalakat. Az akkori sokk után Európa fokozatosan levált az orosz vezetéki gázról, és egyre nagyobb arányban támaszkodik LNG-importra, ami most különösen sérülékennyé teszi.
Kép forrása: TradingView
Habár a Közel-Keletről érkező LNG legnagyobb felvevőpiaca Ázsia, bármilyen szállítási zavar az alternatív forrásokért folyó versenyt is kiélezi. Ez világszerte, így Európában is árfelhajtó hatással járna. A kontinens ráadásul kedvezőtlen helyzetből indul, a gáztárolók töltöttsége március elején 31 százalék alatt volt, ami szokatlanul alacsony szintnek számít az év ezen időszakában. A régiónak ezért a nyár folyamán jelentős mennyiségű LNG-t kellene beszereznie ahhoz, hogy a következő fűtési szezon előtt biztonságos szintre töltse fel készleteit.
A Goldman Sachs elemzése szerint, ha a Hormuzi-szoroson keresztüli forgalom tartósan akadozna, az európai gázárak akár meg is duplázódhatnának.
A piaci bizonytalanságot tovább növeli, hogy több, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben rakodni tervezett LNG-tartályhajó elhalasztotta vagy átirányította útvonalát.
Izrael emellett több gázmezőt is ideiglenesen bezárt, ami arra kényszerítette a jelentős importőrnek számító Egyiptomot, hogy további LNG-szállítmányok után nézzen a nemzetközi piacon. A befektetők és az európai döntéshozók így ismét egy olyan helyzettel szembesülnek, ahol a geopolitikai kockázatok közvetlenül formálják az energiaárakat, és ezzel együtt a gazdasági kilátásokat is.
Újabb, a teheráni rezsimhez köthető célpontokra mért csapást az izraeli légierő Teheránban hétfőn – közölte az izraeli hadsereg szóvivője.
A hadművelet szombati kezdete óta a hatodik hullámban végrehajtott katonai műveletben a légierő a rendszer célpontjait támadta Teherán szívében.
A légierő a katonai hírszerzés irányításával indította el a csapások újabb hullámát.
A szóvivő azt is közölte, hogy az „Üvöltő oroszlán” hadművelet nyitótámadásában
likvidálták az iráni hírszerzési minisztérium felső vezetését.
Velük együtt több olyan magas rangú tisztségviselőt is megöltek, akik világszerte terrortevékenységek előmozdításával, valamint az iráni nép elnyomásával foglalkoztak, köztük azokat is, akik a legutóbbi tüntetések leverésért feleltek.
Életét vesztette Szajjed Jahíja Hamidi, az izraeli iráni hírszerzést felügyelő miniszterhelyettes, a minisztérium egyik vezető alakja, aki az évek során zsidók, nyugati közszereplők és az iráni ellenzék elleni terrortervezeteket irányította Iránon belül és kívül. Szintén megölték Dzsalál Pur Huszeint, a hírszerzési minisztérium kémelhárítási és hírszerzési részlegének vezetőjét.
A Hamász elleni háborúban az izraeli hadsereg a Gázai övezetben olyan dokumentumokat talált, amelyek ismételt kísérleteket tártak fel egy közös hírszerzési központ létrehozására, melyben a libanoni síita Hezbollah, a Hamász és az iráni hadsereg vett részt az iráni hírszerzési minisztérium embereinek vezetésével.
A hírszerzési minisztérium az iráni állam egyik legfőbb eszköze az iráni állampolgárok megfigyelésére,
olyan információkat is szolgáltattak, amelyek lehetővé tették a tüntetések erőszakos leverését az évek során. „A minisztérium felső vezetésének kiiktatása súlyos csapást mért a rezsim azon képességére, hogy terrortevékenységeket mozdítson elő, illetve hogy a rendszer iráni ellenzőit bántalmazza” – közölte az izraeli hadsereg, amely a vezetőkön kívül a minisztérium teheráni központját is támadta.
„Azért jöttem a légierő központjába, hogy közvetlenül lássam azt a helyet, ahonnan az iráni fenyegetéseket felszámoló fő erőfeszítést irányítják egyrészt az Izrael elleni rakétatámadások elhárításával, másrészt az iráni rezsim infrastruktúrájának megsemmisítésével, annak érdekében, hogy az iráni nép saját kezébe vehesse sorsát, eltávolíthassa, és a nép javára lecserélhesse ezt a rendszert”- mondta Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter a légierő műveleti központjában.
„Példátlan az együttműködés az amerikai partnerrel. Úgy gondolom, a világ két legjobb légiereje közösen dolgozik együtt más erőkkel is, és rendkívüli eredményeket érnek el. Arra számítok, hogy ez addig folytatódik, amíg minden kitűzött célt el nem érünk” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni csapásai, valamint Teherán válaszlépései súlyos bizonytalanságot okoztak a globális energiapiacokon. A Közel-Kelet legfontosabb kitermelő régiójából érkező olajszállítások már a konfliktus elhúzódásának lehetősége miatt is nyomás alá kerültek. A piaci szereplők az olajárak meredek emelkedésére számítanak.
A globális energiapiacok az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb megrázkódtatásával néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael közös csapásokat mértek Iránra, Teherán pedig válaszul rakétatámadásokat hajtott végre az Öböl térségében, ami megzavarta a világ legfontosabb kitermelő régiójából származó olajexportot – közölte a Magyar Nemzet.
A zavar mértékét valószínűleg a konfliktus időtartama határozza meg, de már maga a fenyegetés és a bizonytalanság is elegendő ahhoz, hogy súlyosan befolyásolja azokat a szállításokat, amelyek a globális olajkínálat mintegy 20 százalékát biztosító térségből érkeznek.
Gyors rendezés hiányában az olajárak várhatóan meredeken emelkednek, amikor hétfő reggel megkezdődik a kereskedés. Az irányadó Brent nyersolaj ára az elmúlt hetekben hordónként mintegy 70 dollárra emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb szint, mivel a befektetők a közel-keleti katonai konfrontációra készültek.
Az Egyesült Államok és Izrael szombaton katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen, magas rangú vezetőket célozva. Donald Trump szerint a támadások megszüntetik az Egyesült Államokat fenyegető biztonsági kockázatot, és lehetőséget adnak az irániaknak arra, hogy megdöntsék vezetőiket. Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy az iráni megtorló csapások kárt okoztak volna az olaj- és gázinfrastruktúrában.
Robbanásokról számoltak be az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban, miközben Katar közölte, hogy elfogott az ország ellen irányított rakétákat. Bahreinben és Irán Kharg-szigetének közelében is detonációkat jelentettek, ugyanakkor eddig nem érkezett jelentés a Hormuzi-szoroson – az Irán és Omán közötti keskeny vízi úton – áthaladó hajóforgalom zavaráról.
Kritikus a helyzet a Hormuzi-szorosnál
A fizikai károk eddigi elkerülése még nem ok a megnyugvásra. Már annak a kockázata is elegendő lehet, hogy a tankerhajók az Öbölben rekedhetnek, vagy támadás érheti őket, ahhoz, hogy a termelők és kereskedők újragondolják az olaj- és LNG-szállítások útvonalát. Egyes nagy olajvállalatok több napra fel is függesztették a szállításokat a szoroson keresztül.
A tartályhajók fuvardíjai várhatóan tovább nőnek, miközben a Közel-Keletről Kínába közlekedő nagyon nagy nyersolajszállító hajók díjai az év eleje óta több mint háromszorosukra emelkedtek.
A kulcskérdés az, hogy az energetikai infrastruktúrát közvetlenül célba veszik-e, illetve hogy az amerikai hadsereg milyen gyorsan tudja biztosítani a hajózási útvonalakat az Öbölben és a Hormuzi-szorosban, amelyet még soha nem zártak le teljesen.
Bár Irán valószínűleg nem tudna tartós blokádot fenntartani, ideiglenesen képes lehet megzavarni a forgalmat. Az amerikai haditengerészet gyors reakciója várható, de már rövid ideig tartó támadások is jelentős hatással lehetnek az árakra és a kínálatra.
A kínálatban egyelőre nincs ok pánikra
A globális olajpiac jelenleg viszonylag jól ellátott, mivel az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és más országok termelése növekedett az elmúlt években.
Szaúd-Arábia növelte exportját, februárban várhatóan meghaladja a napi hétmillió hordót, ami 2023 áprilisa óta a legmagasabb szint. Az OPEC+ várhatóan a kitermelés növeléséről tárgyal, ugyanakkor a közel-keleti exportútvonalak zavarai jelentősen befolyásolhatják a globális ellátást, még akkor is, ha egyes országok alternatív útvonalakkal rendelkeznek.
Ripost hírek
