Így kerestek sok milliót Magyar Péter emberei az olajválságon

A Tisza Párt csak 2026 elején jelentette be hivatalosan Kapitány István csatlakozását, annak ellenére, hogy Magyar Péter már 2025. októberének elején találkozott a Shell egykori vezetőjével, és az Ellenpont már akkor megírta, hogy ő Magyar Péter új embere, nyilvánvaló, hogy már ekkor együttműködtek. 

Most megtalálták, mi lehetett a késlekedés oka. Kapitány ugyanis 2025. december végéig a világ egyik legnagyobb tőkealapjának, a Stonepeaknek dolgozott tanácsadóként, feladata pedig az volt, hogy összehozza a brit Castrol olajcég felvásárlását. Ezen az egy üzleten Kapitány-a szokásos piaci árakból kiindulva-17,5 és 70 milliárd forint közötti összeget is kereshetett. Ráadásul Kapitány egyik internetes bejegyzése arra utal, hogy továbbra is kapcsolatban van a Stonepeakkel és segíti a tőkealapot üzleti érdekei teljesítésében. A Stonepeak tőkealap jelenlegi legnagyobb célja, hogy az Egyesült Államok vezető LNG exportőre legyen, vagyis közvetlenül érdekelt abban, hogy a világban visszaszoruljon az olcsó orosz kőolaj vásárlása. Kapitány István tehát már akkor megjelent Magyar Péter mellett, amikor még közvetlenül dolgozott egy olyan cégnek, amelynek üzleti érdeke, hogy Magyarország leváljon az olcsó orosz energiáról és felvásárolja a közműszolgáltatókat, amelyek az energiahordozók beszerzéséért és lakossági szétosztásáért felelősek. Emellett meg kell említeni, hogy a Stonepeak elsősorban nyugdíjalapokba fektet, vagyis érdeke az állami nyugdíjrendszerek magántőkének történő kijátszása. Ezek után nem tűnik véletlennek, hogy a kétarcú Magyar Péter és a Tisza Párt kiszivárgott programjában mind az orosz energiáról történő leválás, mind az állami nyugdíjrendszer felszámolása szerepel. A kettő azért is összefügg, mert ha Magyarország leválik az olcsó orosz energiáról, akkor rengeteg pénzre lesz szükség, ezért állami szolgáltatásokat kell eladni-például a nyugdíjrendszert és az állami közműszolgáltatókat.

A világ egyik legnagyobb alapkezelőjével állt munkakapcsolatban Kapitány István, miközben a Tisza Párt színeiben miniszteri posztra készült. Magyar Péter bár már októberben, az előválasztási színjátékot nem sokkal megelőzően1 tárgyalt Kapitánnyal, és arról is beszélt, hogy a Shell volt üzletági alelnökéhez hasonló emberekkel fognak dolgozni- tehát nyilvánvalóan utalt Kapitány csatlakozására, bár konkrét bejelentést ekkor még nem tett. Erre csak januárban került sor, ekkor mutatta be gazdaságfejlesztési és energiaügyekért felelős miniszter-jelöltként- az Ellenpont kutatása szerint nem véletlenül ennyivel később.2

Kapitány ekkor még a milliárdos üzletet készítette elő, de már készült a politikai belépőjére

A köztes időben ugyanis Kapitány István a világ egyik legnagyobb, közműszolgáltatások felvásárlásában és az LNG-szektorban érdekelt alapkezelőjének megbízásából tevékenykedett.  Kapitány ebben az időben éppen egy olyan cégnek dolgozott, amelyik vagyonát privatizált közműszolgáltatók felvásárlásából szerezte, legfrissebb projektje pedig az, hogy az Egyesült Államok legnagyobb LNG-exportőre akar lenni. Ez a tőkealap pedig nem más, mint a Stonepeak.

Rablóprivatizáció és LNG az olcsó orosz gáz helyett

Már meglehetett a csatlakozási megállapodás a Tisza Párttal, amikor Kapitány István bejelentette, a Stonepeak lezárta a Castrol nevű kenőanyaggyártó óriásvállalat többségi tulajdonrészének akvizícióját, amelynek felvásárlását saját bevallása szerint ő maga javasolta a Stonepeaknek, és amely üzletben a 

"kezdeti fázisoktól az átvilágításon át egészen az aláírásig" részt vett.3

A Stonepeak a 10,1 milliárd dolláros (mintegy 3500 milliárd forint) üzlet nyomán 65 százalékos többségi tulajdoni hányadot szerzett a Castrolban. Önmagában érdekes, hogy Kapitány magára tanácsadóként hivatkozik az ügyleten, amely köztudomásúlag díjazással jár, ekkora ügyleteknél jellemzően a vételár 0,5-2 százaléka a jutalék. Kapitány tehát - bármennyire is irreálisan magas összegnek tűnik ez - a piaci átlagot figyelembe véve akár 17,5-70 milliárd forintot is kereshetett ezen az egy ügyleten, mielőtt beugrott a politikába. 

A másik érdekesség pedig az időpont: Kapitány állítja, az aláírásig követte a folyamatot, arra pedig csupán tavaly év végén került sor, az erről szóló közlemény ugyanis 2025 december 24-én kelt.4 Vagyis Kapitány milliárdokat keresett egy nagy tőkealapon, miközben már a Tisza Párt gazdasági minisztereként számoltak vele. Mindez azért bír különös jelentőséggel, mert a Stonepeak nem csupán egy hétköznapi üzleti szereplő: elsősorban közszolgáltatások felvásárlásában és az LNG-szektorban érdekeltek. Ráadásul Kapitány azt is hozzátette saját bejegyzésében: 

Alig várom, hogy továbbra is támogassam a Stonepeaket ezen az úton, hogy a jövőben még erősebb helyet érjünk el globálisan ezzel a nagyszerű márkával!

Két olyan területen, ahol a Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzelései éppen egybevágnak a Stonepeak gazdasági érdekeivel.

Köz(mű)szolgáltatók felvásárlásától az orosz gázt helyettesítő LNG-ig

A Stonepeak 80 milliárd dollárt5 (27000 milliárd forint, a magyar költségvetés bevételi oldalának kb. kétharmadának megfelelő összeg6 ) kezel jelenleg, igazgatója pedig Mike Dorrell, aki a világ 385. leggazdagabb embere 9,65 milliárd dolláros (kb. 3400 milliárd forintos) vagyonával a Bloomberg szerint.7 Dorrell ismert extravagáns életmódjáról, övé a floridai Miamiben található híres nyaralóövezet, Palm Beach egyik magánszigete, ahol saját rezidenciáját rendezte be.

A magánsziget értéke 150-200 millió dollár, hasonló ingatlan nem is található az egyébként igencsak extravagáns környéken.

Az igazán érdekes mindebben az, hogy miképpen szerezte a Stonepeak vezetője hatalmas vagyonát. Dorrell alapítótársa Trent Vichie, aki a BlackStone csoporttól érkezett, amely vállalat a mai napig a világ egyik legnagyobb alapkezelője, és létrehozója volt az ukrán háború első számú haszonélvezőjének, a BlackRocknak is.8

Az összefonódás azért is érdekes, mert a Tisza Párt három meghatározó arca is rendelkezik kapcsolatokkal a BlackRockhoz:

• Kármán András az Erste Banktól érkezett a Tiszába, amelynek kisebbségi tulajdonosa a BlackRock,
• Orbán Anita a Vodafone Global vezető beosztású alkalmazottja volt, amely szintén BlackRock érdekeltség,
• és ott van maga Kapitány István, aki a BlackRock egyik legfontosabb érdekeltségének, a Shellnek volt a globális alelnöke. 9

A Stonepeak- hasonlóan a BlackRockhoz- ismert kegyetlen módszereiről, ha a haszonszerzésről van szó. A Forbes például egyenesen arról írt 2025-ben, hogy hiába bukdácsol a kötvénypiac, "a Stonepeak elbüszkélkedhet azzal, hogy egyszer sem veszített pénzt a befektetésein". Bár egy gazdasági szaklapban ez akár dicséret is lehet, ha a mögöttes okokat vizsgáljuk meg, akkor erősen árnyalódik a kép.

Mike Dorrell, aki abból lett milliárdos, hogy saját hazájának nyomorúságát, a rablóprivatizációt honosította meg az Egyesült Államokban

Dorrell és Vichie nem amerikaiak, Ausztráliából származnak mindketten. Ez az adottság alapvetően meghatározta a két üzletember befektetési stratégiáját. A '90-es években ugyanis Ausztrália komoly fizetési nehézségekkel küzdött, amelyet a közvagyon- vasutak, repterek és közműszolgáltatók- kiárusításával igyekezett ellensúlyozni a kormányzat. Ennek költségeit természetesen rövid távon a lakosság, hosszabb távon pedig az államháztartás viseli:

• az oktatási piac egy része magánszolgáltatók kezébe került,
• az idősgondozás teljesen magánkézbe került, a profitorientált cégek pedig az állami ellátásnál alacsonyabb szakmai színvonalon nyújtanak fizetős szolgáltatást,
• a Sidney-i Repülőtér privatizációja után mind a szállítmányozási díjak, mind a polgári repülés árszabása elszabadult
• Új-Dél-Walesben az áramszolgáltatás privatizációját követő két évtizedben az árak 183%-kal emelkedtek, ami közel háromszorosa volt az általános inflációnak.10

A folyamatot fiatal szakemberként figyelemmel követő Dorrell ezt a befektetési modellt vitte magával az Egyesült Államokba, ahol az egyik első nagy üzletével az Atlantic Aviation nevű reptérüzemeltető vállalat privatizációjában vett részt. Ezt nem sokkal később húszszoros áron adta tovább akkori munkáltatója, a Macquarie alapkezelő.

Egyértelművé vált, hogy a rablóprivatizáció- vagy ahogy a Stonepeak hívja, "infrastruktúra beruházások"- az egyik legjövedelmezőbb befektetési forma.11 Az általuk kezelt portfólióban azóta megtalálhatók közszolgáltatók, reptérüzemeltetők és legújabban az energetikai infrastruktúrában terjeszkedik a Stonepeak.

Ennél is fontosabb azonban, hogy befektetéseiket az általuk kezelt nyugdíjalapokon keresztül végzik, vagyis első számú tőkeforrásuk a nyugdíjpiac. Mindez azt jelenti, hogy a vállalat fundamentális érdeke az állami nyugdíjrendszer felszámolása és magánosítása. Az állami nyugdíjak magánosítása ugyanis gyakorlatilag tőkebevonást jelent számukra, amelynek következtében újabb, nagyobb üzletek megkötésére nyílik lehetőségük. 

Ehhez a portfólióhoz megfelelő piaci perspektívát jelent a Tisza Párt valódi programja, amelynek éppen a cégcsoport tanácsadója, Kapitány István lenne a gazdasági minisztere.

A nagy tőkealapok embereit hozná pozícióba Magyar Péter

Az Ellenpont számolt be arról, hogy informátorunk jelen volt egy 2023 október 16-i eseményen a budapesti Haris Parkban, ahol Kapitány István egy új politikai projekt létrehozása mellett érvelt, amelynek célja egy úgynevezett "szakértői kormány" felállítása volt. A később Tisza Párt néven futó kísérlet zászlóbontásán Bod Péter Ákos beszélt arról, hogy a magyar államháztartás helyzete szerinte válságos, de a kiadások csökkentésével, és a külföldi tőke bevonásával ez javítható.

Magyarul Bod Péter Ákos megszorításokat, az orosz energiahordozókról való - a rezsicsökkentés megszűnését jelentő - leválást, valamint a közműszolgáltatások privatizációját javasolta- a jelenlévő tőkés körök igencsak komoly megelégedésére.

Azóta az is kiderült, hogy ezt pontosan milyen formában képzeli el a Tisza Párt. Magyar Péterék kiszivárgott 660 oldalas megszorító csomagjából, és a párt tanácsadóinak nyilatkozataiból ugyanis megtudtuk, hogy a számos adócsökkentés mellett:

• szinte teljesen megszűnne az állami egészségügy, az ingyenes ellátás helyébe magánbiztosítók által működtetett fizetős egészségügy lépne;
• felmenő rendszerben megszűnne az állami nyugdíjrendszer, helyette tisztán magán alapon működne az időskori ellátás, ami jelentős tőkebevonást jelentene a Stonpeakhez hasonló alapoknak;
• megszüntetnék a rezsicsökkentést, amely újból vonzó célponttá tenné a külföldi befektetők számára a magyar közműpiacot;
• Kapitány István pedig maga beszélt arról, hogy az államnak nem holmi repülőterek megvásárlására kellene pénzt költenie.12 Ez tehát a Ferihegy újbóli privatizációját jelenti.

A cél nyilvánvalóan a Brüsszelnek való megfelelés, az ukrán kormány és hadicélok támogatása.

A nyugdíjrendszer, a repülőtér és a közművek magánosítása egyértelműen a Stonpeak érdekeivel egyezik, hiszen ezeken a piacokon már kiépült hálózata van a tőkealapnak. Azonban a Tisza Párt egy új projektben is partnere lehet a tőkealapnak.

BlackRock és Stonepeak, nem véletlenül alapoz a BlackStone szimbolikájára: az úgynevezett karvajtőke három pillérét képvislei a három alap. Energia, bankszektor és közszolgáltatások: ezeket a területeket osztották fel maguk között. Ennek képviselőit hozza pozíióba Magyar Péter, hiszen a Tisza Párt ennek az érdekkörnek a projektje.

Olcsó orosz gáz helyett drága LNG

A Tisza Párt képviselői, és személy szerint Kapitány István is többször beszélt már az olcsó orosz energiahordozókról való leválásról.

"Magyarország technikailag képes lehet leválni az orosz energiahordozókról, ha megteremti a diverzifikált ellátás feltételeit"- mondta nem sokkal a Tisza Párthoz való csatlakozásáról szóló bejelentését követően Kapitány az ATV-ben.13

A diverzifikáció sajátos értelmezése, amiről a volt Shell alelnök beszélt, nem jelent mást, mint hogy a kieső orosz gázimportot korábbi munkáltatói által árusított LNG-re cseréli Magyarország- többszörös áron. A Shell az egyik legnagyobb európai LNG importőr14 , így az ő szerepük közismert az uniós ellátási láncban. Kapitány pedig személyesen is érdekelt a Shell növekedésében, hiszen több milliárd forint értékű részvénycsomaggal rendelkezik a vállalatban- ha a Shell piacot nyer, Kapitány profitot realizál.15

A Shell mellett azonban másik munkaadója, a Stonepeak is belépett az LNG-piacra. 2025 áprilisában jelentette be a cégcsoport, hogy 40 százalékos részesedést szerzett a louisianai Woodside Energy Group Ltd-ben, amely évenként 27,6 millió tonna LNG szállítását tervezi az amerikai exportpiacra, vagyis döntően Európába.16 Az üzlet egy 5,7 milliárd dolláros befektetést jelent.17

Az üzlet különösen nagy dobás lehet a Stonepeak számára, hiszen a gáz világpiaci ára az iráni háború kitörése után azonnal meredek emelkedésnek indult, amely az LNG-piacot is felhajtotta. Tekintve, hogy a konfliktus miatt a világ legnagyobb LNG-exportőre, Katar leállította a termelését, az Oroszország elleni szankciók miatt Európa pedig kifejezetten rá van utalva a cseppfolyós földgázra, a Stonepeak hatalmas profitot realizált. 18 19

Amennyiben pedig a szankciós rezsim fennmarad, és az orosz energiahordozókról való teljes európai leválás megtörténik, az egy monopol piaci helyzetet eredményez az LNG-exportőrök számára. Márpedig Kapitány István és a Tisza Párt kifejezetten ezt ígérte. Amennyiben meg is valósulnak Magyar Péterék tervei, az nemcsak a rezsicsökkentés végét jelenti, hanem azt is, hogy az élet minden terén jelentős drágulást tapasztalhatnak a magyar családok.

Szintén a Stonepeak portfóliójába tartozik a Venture Global LNG-exportőr, amely a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgázkereskedője. Befolyását tekintve árulkodó, hogy a vállalat székháza a washingtoni Arlingtonban található, nem messze a Pentagontól. Piaci értéke 110 milliárd dollár környékén mozog, amelynek köszönhetően a világ legnagyobb energetikai vállalatai közé tartozik. Teljes exportkapacitása meghaladja a 66 millió tonnát éves szinten, amely az EU egyik legfontosabb partnerévé teszi.20 

Röviden: kevés olyan cég létezik a világon, akinek szorosabb érdeke fűződik az orosz energiahordozókról való leváláshoz, mint a Venture Global, amelynek egyik résztulajdonosa Kapitány (aktuális?) munkáltatója.

Kapitány István tehát tagadhatatlanul a nagytőke embereként érkezett a politikába: már a Tisza Párt indulásánál a globális nagyvállalatok és a külföldi tőke kiszolgálása volt a cél, mára pedig arra is fényderült, hogy pontosan kiket, és hogyan akar szolgálni Magyar Péter csapata.