Hirtelen nagyon sok pénz érkezett a Tiszához! De honnan?

A Tiszához hirtelen érkező nagy összegek körül is sok a kérdés, miközben a romák tömegesen hagyják el a Tisza Pártot, akár önkéntesként, akár támogatóként vagy szavazóként, erről beszélt a Tisza Pártból kilépett egyházügyi vezető, Csercsa Balázs a Kossuth Rádióban.

Január 20-án jelentette be Csercsa Balázs, a Tisza Párt egyházpolitikai munkacsoportjának korábbi vezetője, hogy kilép a Magyar Péter vezette szervezetből, mivel nem képes azonosulni a párton belüli körülményekkel és változásokkal, amelyeket megtapasztalt. Csercsa Balázs azóta több alkalommal is kritizálta korábbi politikai közösségét, valamint Magyar Pétert is személyesen.

„Magyar Péter személyisége is olyan, akivel nagyon nehezen lehet együttműködni. Amikor valódi arcát mutatja, akkor autokratikus, lekezelő és agresszív”

– jelentette ki a közmédiának Csercsa Balázs.

„Szembetűnő volt az a kapkodás, amely az elhíresült 600 oldalas dokumentum megjelenését követte (…) A Fidesz a kiszivárgott dokumentumot kormányprogramnak címkézte, de nálunk mindenki tudta, hogy ez valójában konvergenciaprogram (ez még a dokumentum nevében is szerepel), amely mögött rendszerint az Európai Néppárttól érkező elvárások húzódnak és amely mentén meg akarnak majd állapodni Brüsszellel” – fogalmazott Csercsa Balázs a Tisza Párt tavaly kiszivárgott, több mint 600 oldalas programjával kapcsolatban.

A korábbi tiszás vezető most a párt roma szavazóival kapcsolatban nyilvánult meg, mint mondta, roma és nem roma ismerősei közül is sokan úgy látják, hogy

a Tisza Párt elsősorban a szavazataikra tart igényt, de az ígéretek teljesítése már kérdéses.

Csercsa Balázs szerint ennek jelei már akkor is láthatók voltak, amikor még a pártban dolgozott. Felidézte: a nyíregyházi kongresszuson rákérdezett a Tisza oktatáspolitikájára és az esélyegyenlőség kérdésére Szűcs Dóránál, az oktatási kabinet vezetőjénél – írja a Magyar Nemzet. Elmondása szerint, mint írták, azt a választ kapta, hogy

az esélyegyenlőség nem oktatási kérdés, ami szerinte azt jelzi, hogy a szociokulturálisan hátrányos helyzetű rétegek problémái nem kapnak megfelelő hangsúlyt a párt politikájában.

A volt munkacsoport-vezető egy Radnai Márkot is érintő esetet is felidézett, Csercsa Balázs arról beszélt,

Radnai Márk szerint romákkal nem érdemes külön foglalkozni, mert megvan a vajdájuk, akiket meg lehet venni, és a közösség majd oda szavaz, ahová ők mondják.

Csercsa Balázs ezt lenéző hozzáállásnak nevezte, és úgy fogalmazott:

„ez egy régi szemléletet tükröz, amely szerint az a jó cigány, aki az urak asztala mellett muzsikál, de az már nem, aki helyet követel magának az asztalnál”.

Szóba került a Tisza Párt finanszírozása is, ezzel kapcsolatban Csercsa Balázs felidézte: korábban Magyar Péter arról beszélt, hogy egy kampányhoz akár tíz–húsz milliárd forint is szükséges lehet, miközben a párt beszámolóiban jóval kisebb összeg szerepel. Elmondása szerint a párton belül

gyakran azt hallották, hogy kevés pénz áll rendelkezésre, ennek ellenére végül minden kampánytevékenységre jutott forrás.

Csercsa Balázs az interjú végén arról is beszélt: szerinte Magyar Péter politikája várhatóan nyíltan Ukrajna támogatása felé mozdulna el, részben az Európai Unióhoz való igazodás miatt. Úgy fogalmazott, a választások tétje ezért az is, hogy milyen kormány vezeti majd az országot – írja a Magyar Nemzet.

Csercsa Balázs a kezdetektől támogatta a Tisza közösségét, az önkéntességből később szakpolitikai feladat, sőt az egyházügyi munkacsoport irányítása lett. A volt szakpolitikai vezető egy hónapja bejelentette, hogy elhagyja a Tisza Pártot, később egy interjúban mesélt részletesen az okokról.

Csercsa Balázs január 20-án, a Facebook-oldalán közölte: „Hosszas vívódás után született bennem egy elhatározás. Ti jól tudjátok, hogy a kezdetek óta támogattam Magyar Pétert és a Tiszát önkéntesként és a szakmai munkában. Mostanra viszont megláttam, hogy nem tudok többé közösséget vállalni azokkal a körülményekkel és változásokkal, amelyeket megtapasztaltam. A kultúra és közélet, különösen az egyházi ügyek, továbbra is érdekelnek, de úgy tűnik, a politikában a nevek változhatnak, de a célok és módszerek nem.”

„Ezért a jövőben nem vállalhatom tovább a szakpolitikai munkacsoport irányítását, sem a többi feladatot, amit a központban a pártvezetés számára végeztem, vagy önkéntességet és tisztséget a Tisza Pártban. Remélem, barátaim, mindannyian ezentúl is azzal a szeretettel gondoltok majd rám, ahogyan én is eddig és a jövőben rátok gondolok”

– fogalmazott akkor a Tisza Pártból kiugrott egyházi szakpolitikus.

Csercsa Balázs korábban az Indexnek adott interjúban mesélt részletesebben az okokról. Mint mondta, vidéki, keresztény közegből származik, ennek a társadalmi igazságosságra vonatkozó része fogta meg igazán a pártban. „Gimnazista koromtól mostanáig tevékenykedtem különböző civil szervezetekben mint önkéntes vagy vezető. Történészi érdeklődésem is vonzott a közügyek felé, jelenleg pedig doktorandusz bibliakutató vagyok. Dolgoztam szenvedélybetegekkel, hajléktalanokkal, oktatási területen és ifjúságsegítésben, mindvégig keresztény-szociális szempontból és indíttatásból” – sorolta.

Magyar Péter volt számára a „friss szellő” – aztán rájött, hogy nem adhatja a nevét a Tisza Párthoz

Beszélt arról is, hogy már a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki összefogás kampányában is aktív volt. „Amikor – a Tisza vezetőinél jóval korábban – megláttam a Fidesz–KDNP-állampárt vezetésének súlyos visszásságait és visszaéléseit, már a 2021–2022-es kampányban Márki-Zay Péter ellenzéki erejéhez csatlakoztam, és kampánykoordinátor voltam Komárom-Esztergom megyében.”

„Akkor mindenkit hideg zuhanyként ért a választási eredmény, és emiatt Magyar Péter feltűnését friss szellőnek, új reménynek láttam”

– fogalmazott.

A bibliakutató úgy gondolta, hogy a Tisza közösségében „végre lehetőség nyílik a valódi rendszerváltásra, egy mindenki számára igazságos társadalom megalkotására, vélemények, gondolatok és értékek szabad ütköztetésére. Ezért a legkorábbi időktől kezdve szerény anyagi támogatással és minden más módon önkéntességgel támogattam a Tisza közösségét. Több Tisza-szigetnek is tagja voltam”. Elmondása szerint később, „amikor lehetőség nyílt a szakpolitikai munkacsoportokhoz való csatlakozásra, az első adandó alkalommal jelentkeztem. Az egyházügyi munkacsoportba választottak, amelynek akkor én voltam az egyetlen tagja. Ilyen feladatkörömben ismerkedtem meg a közösség szinte valamennyi prominens személyiségével, belső és külső tanácsadóival”.

Egymagam alkottam meg a Tisza egyházügyi programtervét, és vezettem végig azt a különféle egyéb munkacsoportokkal és pártvezetőkkel való egyeztetéseken, finomításokon. Ezenkívül is, a pártvezetés kérésére, különféle ad hoc feladatokat végeztem, például állásfoglalásokat, háttéranyagokat, külső megkeresésekre választervezeteket készítettem, illetve kapcsolatba léptem külső szervezetek és egyházak vezetőivel társadalmi egyeztetés céljából”

– mondta az interjúban.

Arra a kérdésre, hogy miért döntött mégis a Tisza Párttól való távozás mellett, Csercsa Balázs kifejtette: „A döntésem nehéz és gyásszal terhes folyamat eredménye volt. Visszajelzések alapján is joggal gondolhattam, hogy a Tisza győzelme esetén valamilyen fontos feladat várt volna rám.”

„Ugyanakkor arra jutottam, ha komolyan gondolom az erkölcsi elveket, amelyekről több helyen írtam, és amelyeket az életemben megvalósítani igyekszem, akkor nem adhatom a nevem a Tiszához”

– mondta.

Amikor Magyar Péter  a „valódi arcát mutatja, akkor autokratikus, lekezelő és agresszív”

A volt egyházügyi vezető leszögezte azt is, fontos különbséget tenni a Tisza Párt és a Tisza közössége között: „A Tisza közössége sok ezer lelkes, őszinte, becsületes, hazáját szerető emberből áll, akikre még mindig szeretettel gondolok, akkor is, ha közülük jelenleg sokan nem így gondolnak rám. Ugyanakkor számomra is meglepő volt, hogy a posztom után mennyire sok támogató és megerősítő üzenetet kaptam tiszásoktól. Az ő hangjukat is szeretném felhangosítani.”

Hozzáfűzte azonban: „Van ugyanakkor a Tisza Párt, amelynek – Magyar Péter ígéreteivel ellentétben – még jelenleg is csak húsz-harminc tagja van, és nagyrészt nem lehet tudni, hogy kik azok.”

„Jelenleg azt látom, hogy ez a szűk pártelit, amelybe nem véletlenül nem engednek be senki mást, a saját érdekeiért és meggazdagodásáért dolgozik, amihez csupán felhasználják és kihasználják a Tisza-közösség lelkes jóindulatát. Azt vettem észre, hogy Magyar Péter eddig bármit is ígért, az sosem teljesült úgy, ahogy megígérte. Mindig »másképp alakult«, amit éppen akkor mindig nagyon meg kellett érteni

– fogalmazott Csercsa Balázs, hozzátéve: „Ilyen volt például, hogy a Tisza közössége alulról szerveződő, szabad, helyi közösségek hálózata lesz. Ezzel szemben ma az a helyzet, hogy a Tisza-szigeteknek és önkénteseknek szigorú rend szerint, pártutasításra kell működniük. Kihasználják őket feladatokra, de segítséget vagy válaszokat a kérdéseikre nem kapnak.”

A volt szakpolitikus emellett arról is beszélt:

„Magyar Péter személyisége is olyan, akivel nagyon nehezen lehet együttműködni. Amikor valódi arcát mutatja, akkor autokratikus, lekezelő és agresszív.”

„Jelenleg egyetlen vélemény van, amit a közösségben harsogni kötelező: az övé. A jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték. A be nem teljesült ígéretek sorát pedig napestig lehetne sorolni. Ehhez kapcsolódik a programalkotás és a párt viszonya az EU-hoz és az EPP-hez. Ezekkel kapcsolatban a párt mindig azt teszi ki az ablakba, amiről tudja, hogy népszerű lesz, de a valódi irányelvek gyakran egészen mások, mint a nyilvános kommunikáció” – mondta még Csercsa Balázs.

Állítása szerint eltér az, amit a Tisza Párt kifelé kommunikál, és az, amit valójában akar

A volt szakpolitikai vezető példaként említette a saját területét: „Olyan egyházpolitikai programot tettem le az asztalra, amely az egész társadalom számára igazságos, egyaránt képviseli a hívő és nem hívő polgárokat, biztosítja a lelkiismereti szabadságot, és ebben a keretben az egyházak javát is szolgálja, hozzájuk megbecsüléssel fordul. Nem véletlen, hogy a kifelé eddig kommunikált programelemekben az én elképzeléseim jelennek meg, gyakran szóról szóra. Ugyanakkor a legutóbbi egyeztetéseken és a belső kommunikációban azt vettem észre, hogy a Tisza Párt szándékai az egyházpolitikában eltérnek attól, amelyet kifelé kommunikálnak. Ez pedig igaz minden más, általam megismert kérdésre is, mint gazdaság, oktatás, európai ügyek. Létezik egy kifelé kommunikált, kampányszerű program, de a valós szándékok ettől túl sok esetben eltérnek. Ezzel pedig már nem vállalhatok közösséget. Erre utasít a szociális igazság, az értelmiségi felelősség és a Krisztust követni szándékozó alapelvek is.”

Csercsa Balázs emellett a kifelé kommunikált program, valamint a valós szándékok közötti ellentmondással kapcsolatban más konkrét területeket is megemlített.

„Az egyházpolitikán kívül nem érthetek egyet azokkal az irányelvekkel, amelyeket a párt belső körei az esélyegyenlőség és oktatás viszonyáról gondolnak. Számomra ez nagyon fontos ügy, de úgy tűnik, mintha az oktatási vezetés számára nem is létezne.

Aztán ott van a gazdaság. Szembetűnő volt az a kapkodás, amely az elhíresült 600 oldalas dokumentum megjelenését követte. Én más területen dolgoztam, ezért csak a témát mélyebben ismerőkkel folytatott beszélgetésekből vannak információim a dokumentumot illetően. A Tisza Párton belül is folyamatosak voltak a találgatások, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben, azonban abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy tartalmilag egyezik azokkal a gondolatokkal, amelyeket a párt gazdasági területétől már korábban is hallottunk. Ilyen volt például a többkulcsos adó, a vagyonadó vagy a cégek adójának megemelése”

– mondta, hozzátéve: „A konkrét dokumentum készítésében – mint minden más dokumentum esetében – sok neves közgazdász és szakértő vett részt, és mindenki a saját területéről tett hozzá gondolatokat. A Fidesz a kiszivárgott dokumentumot kormányprogramnak címkézte, de nálunk mindenki tudta, hogy ez valójában konvergenciaprogram (ez még a dokumentum nevében is szerepel), amely mögött rendszerint az Európai Néppárttól érkező elvárások húzódnak és amely mentén meg akarnak majd állapodni Brüsszellel. Emellett a nyilvánosság számára készül választási gazdasági program, kifelé csak ezt kommunikálják.”

„Végül, köztudott az is, hogy a párt hozzáállása az EU és az EPP irányvonalához több elemben eltér attól, mint amit kifelé kommunikálnak. Ilyen egyébként a mezőgazdasági termények kérdése is, jöjjenek akár Ukrajnából vagy Dél-Amerikából”

– fűzte még hozzá.

A tiszás jelöltállítás és a szavazás szerinte csak színház volt

Állítása szerint a problémáit jelezte a párt vezetése felé is korábban. „Aggályaimat többször jeleztem szóban és e-mailen is, de ezekre választ nem kaptam. Koordinátoroktól és munkacsoportok vezetőitől tudom, hogy ez a probléma általános. Amikor feladat van, a parancs gyorsan érkezik a központból, de elismerést vagy akár csak választ a kérdéseikre, problémáikra csak nagysokára vagy egyáltalán nem kapnak” – mondta a volt szakpolitikai vezető.

Csercsa Balázs arra a kérdésre, hogy konkrétan mit értett a jelöltállítás sem úgy zajlott, ahogy előre megígérték, kijelentése alatt, röviden közölte: „A jelöltek személye a legtöbb választókörzetben előre eldöntött volt, akik mellé csak kirakatembereket kerestek, és a választást eljátszották. A jelölti kiválasztás során többünket méltatlan, megalázó helyzetbe hozták.”