Hazugságnak nevezte Rubio az ukrán elnök állítását

Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint hazugság Volodimir Zelenszkij ukrán elnök állítása az amerikai biztonsági garanciát illető feltétellel kapcsolatban.

A tárcavezető a G7-csoport franciaországi miniszteri találkozóját követően újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy látta az ukrán államfő nyilatkozatát, és azt "szerencsétlennek" tartja, mert Volodimir Zelenszkijnek is tudnia kellett, hogy nem igaz.

Marco Rubio az ukrán elnök azon állítására reagált, amely szerint az Egyesült Államok az Ukrajnának ígért biztonsági garanciát a kivonuláshoz köti a kelet-ukrajnai Donbasz régióból.

"Amit elmondtunk neki, az világos: biztonsági garanciák nem léphetnek életbe, amíg a háború le nem zárul, ellenkező esetben ugyanis a garanciát viselő fél is belépne a háborúba"

- hangsúlyozta az amerikai külügyminiszter.

"Amit megmondtunk neki - és meg kellett volna értenie -, az az, hogy a biztonsági garancia csak azt követően jöhet, hogy véget ér a háború, de ez nem volt hozzákapcsolva terület feladásához" - jelentette ki Marco Rubio, hozzáfűzve: "nem tudom, hogy miért mond ilyen dolgokat, amelyek egyszerűen nem igazak".

Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok a béke elérése érdekében közvetít. Hozzátette, azt mondták el az ukrán félnek, hogy mi az, amihez az oroszok ragaszkodnak.

"Nem vagyunk szószólók, elmagyaráztuk nekik, és az ő választásukon múlik, nem a mi feladatunk azt meghozni helyettük" - fogalmazott.

Arról is beszámolt, hogy legutóbb múlt hétvégén volt egyeztetés az amerikai és az ukrán tárgyalók között.

"A mi szerepünk, hogy megpróbáljuk feltérképezni, mit akar a két oldal, és meglátni, hogy áthidalhatóak-e az elképzelések közötti különbségek" - hangoztatta.

Marco Rubio kijelentette, hogy az Egyesült Államok eddig nem irányított át Ukrajnának eladásra szánt fegyverzetet saját felhasználásra az iráni műveletben, de ennek lehetősége fennáll.

"Ha az Egyesült Államoknak van egy katonai szükséglete, legyen az a készletek feltöltése, vagy a nemzeti érdekeket szolgáló felhasználás, akkor mindig saját magunk élvezünk elsőbbséget" - fogalmazott.

Az iráni konfliktussal kapcsolatban kijelentette, hogy annak lezárása "hetek, és nem hónapok" kérdése. Hozzátette, hogy a küszöbön álló közel-keleti csapaterősítés döntési mozgásteret és rugalmasságot biztosít Donald Trump elnök számára, ha a feltételek megváltoznak.

Az ukrajnai nem Amerika háborúja, mégis segítséget nyújtott - jelentette ki Marco Rubio, az Egyesül Államok külügyminisztere csütörtökön, mielőtt elutazott a G7-csoport külügyminisztereinek franciaországi találkozójára.

A külügyminiszter megismételte, hogy az Egyesült Államok nem kapott pozitív válaszokat azoktól a NATO-szövetségesektől, akik az Egyesült Államok segítségét elvárják. Állandóan segítséget kérnek egy háborúhoz, és többet segítettünk bármely más országnál a világon. Egy háborúban, ami egy másik földrészen zajlik - fogalmazott újságírók kérdéseire válaszolva.

Donald Trump elnök korábbi szavaira utalva, a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy több olyan vezető volt Európában, aki úgy nyilatkozott, hogy az iráni konfliktus "nem Európa háborúja". "Az ukrajnai pedig nem Amerika háborúja, és mégis többel járultunk hozzá ahhoz a harchoz, mint bármely más ország a világon" - húzta alá Marco Rubio.

A külügyminiszter úgy vélte, hogy az Iránnal zajló kommunikáció előrelépést hozott, amit jelez az, hogy az elmúlt napokban növekvő mennyiségű energiahordozó jutott át a Hormuzi-szoroson. Egyben beszámolt arról, hogy Irán képviselőivel nem zajlanak közvetlen tárgyalások, hanem közvetítő országokon keresztül zajlik a kapcsolattartás.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok milyen segítségre számít a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának helyreállításához, Marco Rubio kijelentette, hogy nem az Egyesült Államoknak van szüksége segítségre az útvonal megnyitásához, ugyanis a Hormuzi-szoroson keresztül szállított energiahordozók nagyon csekély hányada jut az Egyesült Államokba. Az érintetteknek kell fellépniük és kezelniük a helyzetet - hangoztatta.

Volodimir Zelenszkij reméli, hogy az Egyesült Államok nem feledkezik meg Ukrajna háborújáról, miközben az iráni konfliktus köti le - az ukrán elnök erről a Fox News hírtelevíziónak Dubajban adott interjúban beszélt.

A pénteken adott interjú szombaton bemutatott részletei szerint az ukrán államfő azt hangoztatta, hogy Ukrajnának szüksége van az Oroszországgal vívott háborúhoz ballisztikus rakétákra.

Elmondta, hogy Dubajban tett látogatása alkalmat adott, hogy a háború idején kifejlesztett ukrán drónelhárító rendszereket bemutassa az iráni támadások alatt álló Öböl-menti arab államoknak, és a számukra nyújtott segítségért cserében rakétákat kér. Hozzátette, hogy szüksége van amerikai rakétákra is a harc folytatásához.

"Remélem, hogy Trump elnök és csapata talál módot a háború lezárására az iráni rezsimre gyakorolt nyomás által, és remélem, arról sem feledkeznek meg, hogy az elmúlt 80 év legnagyobb szárazföldi háborúja zajlik Ukrajnában"

– fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az ukrán hírszerzésre hivatkozva azt mondta, hogy Oroszország rakétákat nem ad át Iránnak, de "kamikaze" drónokkal és hírszerzési információkkal segíti Iránt annak érdekében, hogy minél tovább elhúzódjon az Egyesült Államokkal zajló konfliktus.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy az Egyesült Államok eddig nem irányított át Ukrajnának eladásra szánt fegyverzetet saját felhasználásra az iráni műveletben, de ennek lehetősége fennáll. "Ha az Egyesült Államoknak van egy katonai szükséglete, legyen az a készletek feltöltése, vagy a nemzeti érdekeket szolgáló felhasználás, akkor mindig saját magunk élvezünk elsőbbséget" – fogalmazott.

A külügyminiszter "hazugságnak" minősítette Volodimir Zelenszkij héten tett állítását az amerikai biztonsági garanciát illető feltétellel kapcsolatban.

Marco Rubio a G7-csoport franciaországi miniszteri találkozóját követően újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy látta az ukrán államfő eheti nyilatkozatát, amit "szerencsétlennek" tart, mert Volodimir Zelenszkijnek is tudnia kellett, hogy nem igaz.

Az amerikai külügyminiszter az ukrán elnök azon állítására reagált miszerint a háború lezárásáról szóló egyeztetéseken Egyesült Államok az Ukrajnának ígért biztonsági garanciát a kelet-ukrajnai Donbasz régióból való kivonuláshoz kötötte.

A Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) létesítményei elleni dróntámadásaival Ukrajna folytatja az energetikai zsarolást a nemzetközi vállalkozás orosz, amerikai és kazah tulajdonosai ellen - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken Moszkvában.

"Kijev folytatja az energetikai zsarolást. Ez sérti mind a mi vállalatunk, mind az amerikai vállalatok, mind a kazahsztáni vállalatok érdekeit" - mondta, rámutatva: az ukrán fél nem adta fel törekvését, hogy működésképtelenné tegye a CPC-t.

Peszkov nyilvánvalónak nevezte, hogy Egyesült Államok arra törekszik, hogy ellenőrzése alá vonja a nemzetközi energiainfrastruktúrát. Ugyanakkor visszautasította azt a feltevést, miszerint Oroszország a nyomásgyakorlás eszközeként használhatná fel az novorosszijszki orosz kikötőn át a tengizi kazah olajat exportáló CPC-t az Egyesült Államokkal szemben.

"Oroszország továbbra is az energiaellátás biztonságának megbízható garanciája az egész világon, bármi is történjék"

- hangoztatta.

A balti-tengeri Északi Áramlat gázvezetékek jelenlegi jogállásáról szólva azt mondta, hogy az a szankciók miatt bonyolult, de a tulajdonjog a Gazpromé, miután az eredeti tulajdonos nemzetközi konzorciumból több külföldi cég kilépett.

Az áramlatok négy csöve közül egy 2022 szeptemberében elkövetett robbantásos támadás miatt három üzemképtelenné vált.

Az orosz-amerikai gazdasági együttműködés kilátásairól szólva Peszkov kijelentette, hogy ezeket az Egyesült Államok az ukrajnai rendezéstől teszi függővé. Ezt helytelennek nevezte, rámutatva, hogy az idő és a potenciális haszon elfecsérlésével mindkét fél érdekei csorbulnak.

Valótlannak nevezte azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Igor Szecsin, a Rosznyefty olajvállalat vezérigazgatója a Gyáriparosok és Vállalkozók Oroszországi Szövetségének Vlagyimir Putyinnal megtartott csütörtöki zártkörű találkozóján arra szólította fel a nagyvállalatokat, hogy adományozzanak a "különleges hadművelet" céljaira, vagy hogy maga az elnök fordult volna ilyen kezdeményezéssel hozzájuk. Peszkov szerint a találkozó egyik résztvevője - akit nem nevezett meg - személyesen kívánt jelentős összeget felajánlani az orosz államnak. Ezt, mint mondta, Putyin üdvözölte.

A szóvivő azt hangoztatta, hogy sok orosz üzletember, aki az 1990-es években állami kapcsolatok révén szerezte meg vagyonát, kötelességének tartja, hogy most segítse az országot.

Peszkov azt mondta, a találkozón nem esett szó arról, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közös ritkaföldfém-kitermelést folytasson a Donyec-medencében és alumíniumgyártást Szibériában.