Brüsszel próbálja kierőszakolni , hogy támogassuk Ukrajnát

A fő kérdés az, hogyan lehet továbblépni azzal a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtandó támogatási hitellel, amelyben a vezetők már decemberben megállapodtak - jelenítette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve Kallas közölte: António Costa, az Európai Tanács elnöke "nagyon keményen dolgozik" a megoldás megtalálásán, többek között Orbán Viktorral is.

Hangsúlyozta: "valóban itt az ideje, hogy megmutassuk támogatásunkat Ukrajna felé", hozzátéve, hogy a közel-keleti háború összefügg az ukrajnai háborúval, és Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból.

Mint mondta, a háború lezárására olyan megoldásnak kell születnie, amely Ukrajna számára nem jelent teljes kapitulációt Oroszországgal szemben.

Kérdésre válaszolva elmondta: léteznek alternatívák a hitelre, de "meglátjuk, hogyan alakul", és ehhez "mindannyiunktól politikai bátorságra van szükség". A főképviselő reméli, ez segít abban, hogy Magyarország számára is elfogadható megoldás szülessen, amely lehetővé teszi a beleegyezést. Hozzátette: Magyarország már korábban beleegyezett a megállapodásba, most viszont visszavonja azt.

"A szerződéseinkben szerepel, hogy jóhiszeműen működünk együtt, és ez most határozottan nem ezt tükrözi" - mondta. Kiemelte: a kérdés az, miként lehet ténylegesen kikényszeríteni a decemberben megkötött megállapodás végrehajtását.

Elmondta: a hétfői külügyminiszteri ülésen határozottan igyekeztek rávenni Magyarországot a beleegyezésre, és megoldásokat is javasoltak. Példaként említette, hogy az olajellátással kapcsolatos aggályok esetén a szomszédos Horvátország is tudna szállítani.

"Ez konstruktív megközelítés volt" - mondta, ugyanakkor választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak.

Kaja Kallas közölte: Costa elnök tovább dolgozik a megoldásokon, és "meglátjuk, hogyan találunk kiutat a helyzetből".

Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta: Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása csak egy békés helyzetben lenne lehetséges. Mint mondta, Belgium továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és fenn kívánja tartani a nyomást Oroszországon, beleértve a 20. szankciós csomag támogatását is. Úgy fogalmazott, nem tartja normálisnak, hogy Európa finanszírozza a háborút, miközben nincs képviselve a tárgyalóasztalnál, ezért szerinte tárgyalásokra van szükség egy elfogadható és tartós béke eléréséhez.

A magyar miniszterelnök álláspontjával kapcsolatban De Wever azt mondta: a helyzet rendezése a magyarországi választások előtt bonyolult lehet, mivel szerinte a kérdés a kampány részét képezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós vezetők által meghozott döntéseket végre kell hajtani, és elfogadhatatlan, ha valaki utólag nem hajlandó teljesíteni azokat.

Rob Jetten holland kormányfő hangsúlyozta: az ukránok már az ötödik évébe léptek a háborúnak, ezért elengedhetetlen a nemzetközi támogatás fenntartása és erősítése. Kifogásolta, hogy a támogatás egy részét jelenleg Magyarország akadályozza.

"Ma világosan ki kell mondanunk: Magyarország vétója elfogadhatatlan" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "nem érdemes B tervről beszélni, mert az meghajlást jelentene Orbán zsarolása előtt". Hozzátette: Ukrajna további támogatásának mielőbb meg kell érkeznie.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország nemrég még egyetértett az Ukrajnának nyújtandó többlettámogatással, és hangsúlyozta: ezt a megállapodást fenn kell tartani.

Christian Stocker osztrák kancellár arra szólította fel Brüsszelt, hogy a megugró energiaárak kezelésében lépjen túl a nemzeti szintű megoldásokon, figyelmeztetve: az EU jelenlegi javaslatai nem nyújtanak kellő védelmet az iparnak. "Ez európai szinten nem elegendő - európai megoldásokra is szükség van" - mondta, hozzátéve, hogy az uniós villamosenergia-árképzési rendszer "nem elfogadható".

Stocker bírálta Orbán Viktort az Ukrajnának szánt hitel elakadásával kapcsolatban, figyelmeztetve: az energetikai aggályokat nem szabad és nem lehet belpolitikai megfontolások elfedésére felhasználni. A közelgő magyarországi választás "nem érvényes indok" az Ukrajnának nyújtandó hitel támogatásának elutasítására - mondta Stocker.

Petteri Orpo finn miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő energiaárak és a közel-keleti feszültségek egyenesen Moszkva malmára hajtják a vizet. "Ki profitál leginkább ebből a káoszból? Oroszország"

- mondta.

Bírálta Orbán Viktort, azzal vádolva, hogy Ukrajnát "fegyverként használja a választási kampányában", és hangsúlyozta: az uniós tagállamok megállapodtak Kijev támogatásáról, és ezt be kell tartani.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette: Horvátország képes biztosítani Magyarország és Szlovákia kőolajellátását akkor is, ha a Barátság vezetéken nem érkezik szállítás. A kormányfő közölte: Horvátország már jelenleg is szállít az Adria-vezetéken, a vezeték jelenleg teljes kapacitással működik.

Elmondta: a Mol 13 tartályhajóra adott le megrendelést, ezek közül négy már meg is érkezett Horvátországba. Az így érkező kőolajat tárolókba töltik, majd a vezetéken keresztül a százhalombattai finomítóba, illetve a szlovákiai finomítóba szállítják.

Plenkovic ismertette: a rendszer kapacitása eddig havi 1,5 millió tonna volt, ami éves szinten meghaladja a 13 millió tonnát. Ez több mint a százhalombattai és a pozsonyi finomítók együttes, mintegy 11 millió tonnás maximális éves feldolgozási kapacitása.

Hozzátette: Horvátország "barátként, szomszédként és hosszú történelmi kapcsolatokkal rendelkező partnerként" áll Magyarország és Szlovákia rendelkezésére, hogy biztosítsa számukra a szükséges kőolajat.

Közleményt adott ki a Gazprom orosz állami energetikai vállalat, amelyben arról tájékoztatott, hogy március 17. és 19. között ukrán támadások érték a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek infrastruktúráját – írja a Magyar Nemzet orosz sajtóértesülésekre hivatkozva. A támadásokat elhárították, a létesítményekben kár nem keletkezett. Múlt csütörtökön az ukránok már indítottak hasonló támadásokat a két vezeték infrastruktúrája ellen, ugyancsak sikertelenül.

A közlemény szerint az összehangolt katonai akcióknak köszönhetően sikerült megvédeni a létesítményeket.

„Az orosz védelmi minisztérium erőinek és a mobil operatív csoportoknak az összehangolt fellépésével a támadásokat visszavertük, a Gazprom létesítményeiben nem keletkezett kár”

– közölte a Gazprom.

Múlt héten hasonló támadást indítottak az ukránok a Török Áramlat Gaj-Kodzor melletti kompresszorállomása ellen. Közleményében az orosz védelmi minisztérium hangsúlyozta:

a létesítmény elleni támadás célja az európai fogyasztók ellátásának megszakítása volt.

A Gazprom orosz állami olajholding múlt csütörtökön arról számolt be, hogy Russzkaja mellett a Beregovaja kompresszorállomást is támadták, amely a Kék Áramlat gázvezetéken keresztül biztosítja a gázexportot. A támadást ott is visszaverték.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt arról beszélt, hogy szerinte Brüsszel az ukránokkal játszik össze, ezért tőlük nem remél semmit, az olajblokád problémáját a magyaroknak kell megoldaniuk. A kormányfő leszögezte: addig semmilyen Ukrajnát támogató döntést nem támogat, amíg Magyarország nem kapja meg a neki járó kőolajat.

A miniszterelnök a csütörtöki uniós csúcstalálkozót megelőzően rögtönzött, úgynevezett doorstep-sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Orbán Viktor a Facebook-oldalán élőben közvetített eseményen a megjelent újságírók kérdéseire válaszolva egyebek között világossá tette, hogy nem kíván spekulációkba bocsátkozni, ha ismét jön olaj az ukránok által elzárt Barátság-vezetéken, akkor megoldódik a helyzet, de addig nem.

A kormányfő hangsúlyozta: a csütörtöki tanácskozás arról szól, hogy fenyeget a világgazdaságban egy olajválság, ami legsúlyosabban Európát érintheti. Ma azt kell megmutatnunk, hogy ezt hogyan védjük ki,

„Magyarországnak megvannak a saját nemzeti eszközei, de nekünk európai megoldásra is szükségünk van”

– hangsúlyozta.

A miniszterelnök kiemelte, hogy nem remél semmit a brüsszeliektől, „az ukrán olajblokád problémáját nekünk magyaroknak kell megoldani”.

„Brüsszel valójában összejátszik az ukránokkal, Brüsszel az ukránok oldalán áll, akármi mást is mondanak az csak egy színjáték. Ezt az olajblokádot nekünk kell letörnünk saját erőből, de meg is van a haditervünk ”

– fogalmazott a kormányfő.

A tájékoztatón az egyik sajtómunkatársnak arra a felvetésére, hogy pártelnökként vizsgálja-e, hogy a Fidelitasnak esetleg köze lehetett-e a Tisza Párt március 15-i rendezvényén történt úgynevezett ukrán zászlós akcióhoz, Orbán Viktor azt mondta: nem folytat ilyen vizsgálatot, mert magát a kérdést is nevetségesnek tartja. A kormányfő hangsúlyozta: „a Tisza Párt európai parlamenti képviselői itt szoktak ülni ukrán mezben és ezt a mezt nem mi adtuk rájuk.”

„Tehát az, hogy ők ukrán pártiak ukrán mezt hordanak otthon vagy nyilvánosan ukrán zászlót lengetnek, az szerintem minden magyar számára nyilvánvaló nincs ezen mit vizsgálgatni” – szögezte le.

A miniszterelnök azt is újból egyértelművé tette, hogy nem kíván az egyik kereskedelmi televízió által szervezett kormányfő-jelölti vitán részt venni, mert – mint fogalmazott – „csak szuverén emberekkel vitatkozunk”.

A sajtótájékoztató végén Orbán Viktor megismételte:

semmilyen Ukrajnát támogató döntést nem fog támogatni addig, amíg a magyarok nem kapják meg a saját kőolajukat.