Az EU-biztos Oroszország vereségében bízik

Oroszország nem nyeri meg az Ukrajna elleni háborút, mert hadserege elakadt, gazdasága meredek hanyatlásban van, demográfiai helyzete pedig romlik – jelentette ki Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben, az uniós nagykövetek előtt elmondott beszédében.

Kallas szerint ugyanakkor a Moszkva jelentette legnagyobb veszély jelenleg az, hogy a tárgyalóasztalnál vagy információs hadviseléssel többet érhet el, mint a harctéren.

„Oroszország maximalista követeléseire nem adható minimalista válasz” – fogalmazott Kallas. Hangsúlyozta: ha egy esetleges békemegállapodás az ukrán hadsereg létszámának korlátozását írná elő, annak Oroszországra is vonatkoznia kellene. Hozzátette, hogy az Ukrajnának okozott károkért Moszkvának kártérítést kell fizetnie, nem lehet amnesztiát adni a háborús vagy agressziós bűncselekményekért, és vissza kell juttatni az elhurcolt ukrán gyermekeket.

Úgy vélekedett: jelenleg semmi nem utal arra, hogy Oroszország valóban véget akarna vetni a háborúnak. Mint mondta, a hétvégi nagyszabású orosz támadások, amelyek ismét civil áldozatokat követeltek Ukrajnában, azt mutatják, hogy Moszkva inkább a konfliktus kiszélesítésére törekszik.

A főképviselő szerint a világ jelenlegi két legjelentősebb válsága – a közel-keleti helyzet és az Ukrajna elleni orosz agresszió – a nemzetközi jog erózióját mutatja.

„Amikor Oroszország, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja következmények nélkül megtámadta szomszédját, azzal azt az üzenetet küldte a világnak, hogy a szabályok megsértésének nincs elszámoltathatósága” – mondta. Kallas szerint a nemzetközi jog és az elszámoltathatóság helyreállítása nélkül újabb jogsértések, instabilitás és káosz következhet. Hozzátette: miközben az ukrajnai háború nem zárult le, a Közel-Keleten is fokozódik a feszültség, Afrikában – például Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban – pedig továbbra is elhúzódnak a konfliktusok.

A főképviselő szerint mindez egy új világrend kialakulására utal, amelyet a nagyhatalmi versengés, a kényszerítő erőpolitika és a befolyási övezetek kialakítására törekvő katonai hatalmak jellemeznek, miközben gyengülnek az elmúlt nyolc évtizedben kialakított nemzetközi intézmények és normák.

Hangsúlyozta: az, hogy a nemzetközi közösség miként reagál a jelenlegi kihívásokra, elsősorban nem az új világrendről, hanem a reagáló szereplőkről árul el sokat. Sikerük szerinte két tényezőtől függ: attól, hogy az Európai Unió képes-e teljesíteni saját prioritásait, valamint attól, hogy sikerül-e nemzetközi támogatást mozgósítania. A főképviselő három fő prioritást jelölt meg. Elsőként Európa védelmét és az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi és politikai támogatást emelte ki, amelyet – mint fogalmazott – az EU számára egzisztenciális kérdésnek kell tekinteni.

Közlése szerint az Európai Unió 2022 óta mintegy 195 milliárd euró támogatást nyújtott Ukrajnának, és ezenfelül további 90 milliárd eurós hitelcsomag előkészítése is folyamatban van.

Kiemelte, hogy az EU fellépett az úgynevezett orosz „árnyékflotta” ellen, valamint külföldi beavatkozási és információmanipulációs műveletekkel szemben is, például Moldovában. Hozzátette: a háború következtében az EU a kontinens védelmére is nagyobb hangsúlyt fektet, és a közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) személyi állományának és költségvetésének mintegy 40 százalékát már Európára fordítják. Kallas szerint az unió civil és katonai misszióinak köszönhetően az EU jelenleg a legnagyobb nemzetközi jelenléttel rendelkező szereplő Ukrajnában. Hozzátette:

Európa fegyverkezése is felgyorsult, részben kétoldalú alapon, részben a NATO-n belül az európai pillér megerősítésével.

A második prioritásként az EU szomszédságának stabilitását nevezte meg. Mint mondta, a bővítés az Európai Unió legsikeresebb külpolitikai eszköze, amely kiterjeszti a stabilitás, a béke és a jólét övezetét. Hangsúlyozta, hogy a bővítési folyamatnak továbbra is érdemalapúnak kell maradnia, ugyanakkor a jelenlegi geopolitikai helyzetben gyorsítani kell a folyamatot. A főképviselő a déli szomszédság helyzetére is kitért. Közlése szerint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában kialakuló válságok közvetlenül érintik Európát. A régióban kialakult új háborús helyzet bizonytalanságot és instabilitást hozott – mondta.

Kaja Kallas szerint Irán évtizedek óta szerepet játszik a térség destabilizálásában, ugyanakkor katonai képességei korlátozottak, és a rezsim jelenleg gyengébb, mint korábban. Megjegyezte: nem meglepőek azok a jelentések, amelyek szerint Moszkva és Teherán együttműködik az amerikai csapatok elleni műveletek előkészítésében.

A főképviselő arról is beszélt, hogy az EU egy új kezdeményezést készít elő, amely az ukrán hadiipari termelést a közel-keleti országok katonai igényeivel kapcsolná össze, különösen a drónok elleni védekezés területén.

Harmadik prioritásként Kallas a globális partnerségek erősítését nevezte meg az európai gazdasági növekedés biztosítása érdekében. Mint mondta, az EU szabadkereskedelmi megállapodásai – köztük a Mercosurral és Indiával kötött egyezmények – közel kétmilliárd fogyasztót kapcsolnak be a közös piacba. Hozzátette: jelenleg 76 ország tartozik az EU kereskedelmi megállapodásainak hatálya alá, és további megállapodások előkészítése folyik, például Mexikóval és Ausztráliával.

A főképviselő hangsúlyozta: a partnerségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy Európa globális szereplőként megőrizze befolyását. Az EU stratégiai partnerséget tart fenn a NATO-val, emellett kilenc kétoldalú biztonsági és védelmi partnerségi megállapodást kötött Európa, Ázsia és Észak-Amerika országaival. Kallas jelezte, hogy a héten újabb megállapodást ír alá Ausztráliával, majd Izlanddal és Ghánával.

Mindeközben Ukrajna és nyugati támogatói kínos helyzetbe kerültek a minap – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, amikor a brit védelmi minisztérium egy olyan videót tett közzé egy katonai objektumról az interneten, amely alapján szakértők szerint akár a pontos helyszín is beazonosítható lehet.

A videón Luke Pollard védelmi államtitkár egy ukrajnai létesítményben járja körbe a műhelyeket, miközben a brit katonai támogatás mértékéről beszél.

A Daily Mail szerint Pollard a felvételen a létesítmény környezetéről is beszélt, ami tovább segítheti az azonosítást. Pollard a látogatás során úgy fogalmazott, hogy a létesítmény a brit támogatás egyik egyedülálló példája.

Az elmúlt öt évben Európa háromszorosára növelte fegyverimportját – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss jelentéséből. A jelentés szerint Németország időközben a világ negyedik legnagyobb fegyverexportőrévé lépett elő, megelőzve Kínát.

A 2021 és 2025 közötti időszakban a német fegyverexport közel egynegyede Ukrajnába került, amelyet az orosz–ukrán háború miatt katonailag támogatnak. A kivitel további 17 százaléka más európai országokba irányult. A jelentés szerint nőtt a fegyverszállítás olyan hagyományos partnerek felé is, mint Egyiptom és Izrael – közölte a Die Welt.

A kutatás szerint

a globális fegyverszállítások volumene 9,2 százalékkal emelkedett az előző ötéves időszakhoz képest.

A SIPRI nem a pénzben kifejezett értéket, hanem a fegyverszállítások mennyiségét vizsgálja, és a hosszabb távú trendek miatt öt-öt éves időszakokat hasonlít össze. A mostani elemzés a 2021–2025 és a 2016–2020 közötti időszakot vetette össze.

A háború és az orosz fenyegetés hajtja a fegyverkezést

Az európai államok fegyverimportjának erős növekedését elsősorban az Oroszország jelentette biztonsági fenyegetés magyarázza, és az ország 2022-ben indított teljes körű inváziója Ukrajna ellen. A kontinens országai ezért igyekeznek gyorsan növelni saját katonai képességeiket.

A SIPRI szakértője, Katarina Djokic szerint „Oroszország lényegében saját maga idézte elő az európai fegyverimport jelentős növekedését.”

Az elemzés szerint az is növelte a fegyverek iránti keresletet, hogy több európai ország bizonytalan abban, mennyire számíthat az Észak-atlanti Szerződés Szervezete vezető hatalmának, az Egyesült Államok védelmére egy esetleges konfliktus esetén.

Európa továbbra is főként amerikai fegyvereket vásárol

A jelentés szerint először két évtized után az amerikai fegyverexport legnagyobb része Európába irányult, nem pedig a Közel-Keletre. Az európai országok az amerikai fegyverkivitel 38 százalékát vásárolták meg.

Bár az európai hadiipar növeli a termelést, a kontinens országai továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak amerikai fegyvereket, különösen harci repülőgépeket és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket.

Például Németország a hadsereg modernizálására létrehozott különalapból 35 darab F-35 Lightning II vadászgépet vásárolt az amerikai Lockheed Martin vállalattól, mintegy 10 milliárd euró értékben.

A legnagyobb fegyverimportőr Ukrajna

A vizsgált időszakban a világ legnagyobb fegyverimportőre Ukrajna volt az orosz támadás miatt. Utána India, Szaúd-Arábia, Katar és Pakisztán következett.

A fegyverexportőrök között továbbra is az Egyesült Államok áll az első helyen, amely a globális fegyverszállítások 42 százalékát adta, és 99 országba exportált fegyvereket. A második és harmadik helyen Franciaország és Oroszország áll. Az orosz fegyverexport ugyanakkor 64 százalékkal visszaesett.

A stockholmi székhelyű Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet független szervezet, amely évente készít jelentéseket a fegyverkereskedelemről, a hadiiparról, a nukleáris fegyverekről és a katonai kiadásokról.