A nettó átlagkereset 28 százalékkal nőtt januárban

A nemzeti kormány az elmúlt 4 évben a háború ellenére is fönntartotta a korábban vállalt céljait és 2026 januárjától pedig – számos ágazati béremelés mellett – a minimálbért 11 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal emelte. Erre Európában senki más nem volt képes. A kormány mindezek mellett januártól elindította a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentességét, valamint megduplázta a családi adókedvezményt is – írta a legfrissebb kereseti statisztikához fűzött kommentárjában kedden Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Mint fogalmazott, Európa legnagyobb adócsökkentésének eredményeként a nettó átlagkereset januárban 28 százalékkal 585 ezer forintra nőtt, a nettó mediánkereset pedig 12,5 százalékkal 420 ezer forintra emelkedett, vagyis egyre több pénz marad a családok zsebében.

Emlékeztetett:

a kormány 2010-hez képest a minimálbért négy és félszeresére, az átlagbért pedig több mint négyszeresére, vagyis 840 ezer forintra emelte. Januárban a reálkeresetek éves alapon 25,4 százalékkal emelkedtek, így már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.

Kitért arra is hogy a Tisza kiszivárgott energiaátállási terve, ezt venné ki az emberek zsebéből: leválasztanák Magyarországot az olcsó orosz energiáról, ezzel véget vetnének a védett üzemanyagárnak és a rezsicsökkentésnek, ráadásul brutális energiaadót vetnének ki a megtakarításokra.

Mint írta, a Tiszával ellentétben a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a magyar munkavállalók ne csak egyre többet keressenek, hanem a fizetésük egyre többet is érjen, ezt a béremelések mellett, adócsökkentésekkel és az áremelések elleni harc folytatásával is támogatja.

A kormány célja, hogy a közeljövőben a minimálbér elérje az 1000 eurót a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot

– ismételte meg az államtitkár.

A minisztérium idézte a Központi Statisztikai Hivatal adatait, amelyek szerint januárban a bruttó átlagkereset 840 600 forintra emelkedett, ami az előző év azonos időszakához viszonyítva 26,3 százalékos növekedést jelent. Az átlagkereset kiugró emelkedéséhez a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, a fegyverpénz is hozzájárult.

A nettó átlagkereset 28 százalékkal 585 700 forintra nőtt. A nettó átlagkereset emelkedése a 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi kedvezmény, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák és a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége miatt haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését.

A bruttó kereset mediánértéke 11 százalékkal 598 700 forintra, a nettó kereset mediánértéke 12,5 százalékkal 420 200 forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Januárban a reálkeresetek éves alapon 25,4 százalékkal emelkedtek, vagyis már több mint 2 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje.

Az NGM hozzátette,

a kormány folyamatosan azon dolgozik, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni, ennek érdekében január 1-től a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra emelkedett.

Mint írták, „Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre, ennek keretében januártól elindult a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, a 30 év alatti anyák teljes szja-mentessége, a családi adókedvezmény megduplázása.”

Kiugróan nőtt az átlagkereset januárban

 2026 januárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 840 600 forint, nettó átlagkeresete pedig 585 700 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A bérek jelentős emelkedést mutatnak az egy évvel korábbi adatokhoz képest: a bruttó keresetek 26,3, a nettó keresetek 28 százalékkal nőttek, miközben a reálkeresetek 25,4 százalékkal emelkedtek.

A kiugró növekedés hátterében döntően egyszeri tényező áll. A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő úgynevezett fegyverpénz jelentősen megdobta az átlagot, enélkül a bruttó béremelkedés 8,3 százalék lett volna.

A nettó keresetek növekedését emellett az adókedvezmények bővítése is erősítette, különösen a családosok és az anyák számára bevezetett új kedvezmények és adómentességek révén.

A Tisza Párt körül megjelenő közgazdászok és a párt politikusai már régóta következetesen támadják az alacsonyabb lakossági árakat, és a hétfőn nyilvánosságra került dokumentum azt mutatja meg, hogy miként lépnének fel ezekkel az intézkedésekkel szemben – írta a Mandiner.

A hétfőn megjelent program egyik eleme a rezsicsökkentés és a védett üzemanyagárak azonnali megszüntetése, de nincs kétség afelől sem, hogy az alacsony élelmiszerárakat garantáló árréskorlátozásokat is azonnal kivezetnék Magyar Péterék. Az áram és a gáz lakossági árát Európa legalacsonyabb szintjén tartó állami árszabályozást annak 2012-es bevezetése óta következetesen támadja az ellenzék és a Tisza Párt sem lóg ki a sorból. Noha Magyar Péter és a Tisza gazdaságpolitikai szakpolitikusa, Kapitány István egy éles váltással megpróbálta elhitetni, hogy megtartanák és kibővítenék a rezsicsökkentést, korábban a tiszás politikusok és az ellenzéki szakértők minden lehetséges fórumon támadták az intézkedést.

A rezsicsökkentés jelentőségét jól mutatja, hogy egy takarékos fogyasztású háztartás jelenleg 19-20 ezer forintot fizet gázszámlára a téli hónapokban, miközben a jelenlegi – és folyamatosan emelkedő – piaci árak mellett ugyanakkora fogyasztással 75–80 ezer forintot kellene kifizetnie. Már egy kisebb fogyasztású háztartás téli gázszámlája is három-négyszeresére emelkedne, ha tisztán piaci áron számolna a szolgáltató – írták, hozzátéve:

Ennek ellenére a Tisza Párt politikusai és a párt környezetében rendszeresen felbukkanó balos közgazdászok évek óta a rezsicsökkentést bírálják.

Emlékeztettek, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban egyenesen humbugnak nevezte a rezsicsökkentést. Úgy fogalmazott, „idővel le kell válni az orosz energiáról, ahogy az az Európai Unióban már elfogadott és a rezsicsökkentés egy humbug”.

A Tisza Párt elnökének véleményét osztják a párt EP-képviselői is, például Gerzsenyi Gabriella is, aki szerint ebben a formában nem támogatható a jelenlegi rendszer. Kifogásolta egyebek mellett, hogy az árak nem tükrözik a piaci árakat és utalt rá, hogy nem csak a legalacsonyabb jövedelműeknek jár a kedvező lakossági tarifa.

Kapitány István mindent borított

Az elmúlt hetekben – vélhetően a lakosság rezsicsökkentéssel kapcsolatos támogatását látva – változott a Tisza Párt narratívája: Kapitány István egykori Shell-alelnök bemutatását követően már azt nyilatkozták Magyar Péterék, hogy nemcsak megtartanák, de ki is bővítenék a rezsicsökkentést.

Kapitány István a napokban ugyanakkor végképp lerántotta a leplet a Tisza Párt valódi terveiről, amelyet csak megerősített a hétfőn napvilágra került konkrét tervezet, amelyben az alacsony árak megszüntetésének konkrét menetrendje és kommunikációja olvasható.

„Sokkal kevesebb beavatkozásra van szükség, sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrésstopra, mert, hölgyeim és uraim, amikor valaki belenyúl a gazdaságba, az általában nem szokott jól sikerülni”

– emelte ki múlt hét pénteken a Tisza Párt energiáért is felelős szakpolitikusa.

A Tisza Párt vezető politikusai ráadásul előéletük miatt is nehezen tagadhatnák, hogy támogatják az azonnali leválást az orosz energiáról. Kapitány István a Shell egykori alelnökeként érdekelt a régiós piacvezető Mol meggyengülésében, míg Orbán Anita korábban amerikai LNG-lobbistaként is tevékenykedett, továbbá évekkel ezelőtt egy tanulmányban részletezte, miért nem szabad Oroszországtól vásárolni kőolajat és földgázt. Kármán András, a Tisza pénzügyese pedig a bankszektorból érkezett, amely jelentős profitot realizál az energetikai beruházások finanszírozásából – emlékeztetett a Mandiner.

Hónapok óta beszélnek erről

Felidézték továbbá azt is, hogya Tisza Párt körül és a Tisza szigetek rendezvényein rendszeresen felbukkanó – az MSZP–SZDSZ kormányok alatt tanácsokat osztogató – közgazdászok mindig is keményen bírálták a rezsicsökkenést. Kiemelkedő a rendszerváltást követő legdurvább megszorításairól elhíresült Bokros Lajos, aki az összes nyilatkozatában a magyar gazdaságpolitika legkárosabb intézkedésének tartja az államilag alacsonyan tartott rezsiárakat.

A Tisza Párt politikai tanácsadója, a baloldali Kéri László – Magyar Péterhez hasonlóan – óriási blöffnek nevezte nemrég a rezsicsökkentést, amely egy nagyobb családnak éves szinten milliós megtakarítást jelent, főleg a jelenleg meredeken és fékezhetetlenül növekvő piaci energiaárak mellett. Kéri László felesége, Petschnig Mária Zita liberális közgazdász szintén többször bírálta a rezsicsökkentést, szerinte minden állami árszabályozás káros. A rendszerváltás időszaka óta következetesen piacpárti közgazdászok annak ellenére erőltetik a piac sérthetetlenségét és azt az elvet, hogy a tiszta verseny jólétet és csökkenő árakat eredményez, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai éppen ennek ellenkezőjét bizonyították: a kiskereskedelemben domináló multik például úgy emelték egyszerre, azonos mértékben 2022-től az élelmiszerek árát – egyes termékekét rövid idő alatt duplájára – hogy piaci szempontból a drágulás nem volt megalapozott. Nem véletlen, hogy a kormány jelenleg is árréskorlátozást tart fenn az alapvető élelmiszerekre.

Az Orbán Viktor vezette kormány tagjain kívül gyakorlatilag nincs olyan szereplő a magyar politikában, aki támogatná az állami beavatkozással alacsonyan tartott árakat. A magyar emberek ugyanakkor támogatják a kormány intézkedését, sőt, sok háztartásnak elemi érdeke a rezsicsökkentés fenntartása, ellenkező esetben nem tudnák megfelelő hőmérsékletűre fűteni otthonukat, vagy kénytelenek lennének más fűtési megoldásokhoz folyamodni, sokszor környezetszennyező tüzelőanyagokkal – írta a Mandiner, megjegyezve még: az energiaárak az iráni háború miatt valószínűleg csak emelkedni fognak a közeljövőben.