A biztonság a következő kormányzati ciklus fő kérdése

Az iráni háború elhúzódása új migrációs hullámot indíthat el, ezért a biztonság a következő kormányzati ciklus fő kérdése lesz - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György elmondta, júliusban hatályba lép a migrációs paktum, az EU-ban pedig döntést kell hozni a kvóták szerinti befogadásról. Ez a probléma szétterítését jelenti, hiszen elsősorban azokat az országokat - így hazánkat is - érintené, ahol jelenleg nincsenek illegális bevándorlók - tette hozzá.

A háborús helyzet és az illegális migráció miatt, a biztonság szempontjából nagyon is fontos, hogy kinek adunk megbízást kormányalakításra - mondta a főtanácsadó.

Közölte:

a migráció ügyében egyszer lehet rossz döntés hozni, és onnan nincs visszaút, "ugyanazok a negatívumok, a no-go zónák világa köszöntene be nálunk is, amelyet Nyugat-Európában minden érintett országban láthatunk".

Hozzátette, a migráció kapcsán 2015-ben hozott politikai döntések miatt nem kell este félni az utcán, és a szociális ellátórendszerben nem áll elő az az igazságtalanság, hogy ismeretlen személyazonosságú emberek idejönnek, és több pénzt kapnak, mint aki az egész életét ledolgozta és a nyugdíjából próbál megélni.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy ha Iránban elhúzódik a háború, akkor megkezdődik a lakosság menekülése Törökország felé, ahol első biztonságos országként be kell fogadni a menekülőket, akik így elindulhatnak a balkáni útvonalon. Ezek között elvegyülhetnek támadásra készülő terroristák is - tette hozzá.

Elmondta, ez a belső biztonságot fenyegető kérdés, amelyre a miniszterelnök vezette védelmi tanács időben megtett intézkedésekkel reagál majd.

Bakondi György elmondta: az ENSZ menekültügyi szervezete és az EU határőrizeti szerve is arra figyelmeztet, hogy az Iránban zajló események nyomán újabb menekülthullám indulhat el Európa felé.

Iránban a bombázások miatt már százezrek menekültek a nagyvárosokból vidékre. Ha elhúzódnak a harci események, akkor az irániak és az Iránban élő több mint 3 millió afganisztáni menekült is elindulhat Törökországba, ahol viszont már van mintegy 3 millió szíriai menekült. Kérdés, hogy miként reagál erre Törökország, de fennáll a veszélye egy újabb Európa felé irányuló menekülthullámnak, amely a balkáni útvonalon Magyarország határait is elérheti

- figyelmeztetett a szakértő.

Hozzátette: a magyar védelmi tanács elemzi a titkosszolgálatok és a rendvédelmi szervek információit és meghozza a szükséges intézkedéseket.

Arra a felvetésre, hogy Zelenszkij ukrán elnök, majd más ukrán nyilatkozók megfenyegették a magyar miniszterelnököt, Bakondi György úgy reagált: ez példátlan. Ráadásul az EU-ba és a NATO-ba igyekvő Ukrajna zsarolja az EU- és NATO-tag Magyarországot az energiaellátás terén, továbbá ellenzéki, ukránbarát erőket segít.

A szakember Orbán Viktor nyilatkozatára emlékeztetett, amely szerint a miniszterelnök komolyan veszi a figyelmeztetéseket, azonban Magyarországhoz nagyobb tisztelettel kell viszonyulni, Magyarországot nem lehet zsarolni, az olajembargót pedig le fogjuk törni. Már védett áron lehet vásárolni a benzinkutaknál, ami minden magyar polgár és gazdálkodó érdeke.

A szakember a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kiemelte: az elmúlt években mintegy 47 millió migráns érkezett Európába, s évről évre újabb 4 millió, köztük sok bizonytalan személyazonosságú személy. Irán világszerte támogatja a terrorszervezeteket, a migránsok között pedig lehetnek alvó ügynökök és olyanok is, akik spontán radikalizálódnak. A migráció és a terrorizmus a következő években is Európát fenyegető nagy veszély lesz - figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója.

A Közel-Keleten fokozódó háborús helyzet a régióban élők elvándorlását eredményezheti a következő hónapokban - figyelmeztetett jelentésében az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége, a Frontex pénteken.

A varsói székhelyű uniós ügynökség közölte, hogy a közel-keleti konfliktusnak ez idáig nem volt észrevehető hatása az Európai Unió külső határain tapasztalt migrációs helyzetre.

Az év első két hónapjának migrációs adatait rögzítő jelentés szerint a téli időjárás a főbb migrációs útvonalakon hozzájárult az Európai Unióba irányuló illegális határátlépések csökkenéséhez. Az előző év azonos hónapjaihoz képest januárban és februárban 52 százalékkal kevesebben, mintegy 12 ezren próbáltak átjutni az EU külső határain.

Az illegális bevándorlás mértékének legjelentősebb, egyéves viszonylatban 83 százalékos visszaesését a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigeteken jegyezték fel. Itt a vizsgált hónapokban 1215 határsértő esetében kellett intézkedniük a hatóságoknak, míg februárban 209 esetben.

A migrációs nyomás jelentős visszaeséséről számoltak be a fehérorosz határon is, ahol január és február folyamán 196-an lépték át törvénytelen módon az uniós határt, ami az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 80 százalékos csökkenést jelent. Februárban ugyanitt 75 illegális határsértő esetében intézkedtek a hatóságok.

Az előző év azonos hónapjához képest a migrációs nyomás csökkenéséről számoltak be a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon is. Az év első két hónapjában itt 3395-en próbáltak meg az unió területére jutni, ami 50 százalékos visszaesést jelent éves viszonylatban. A nemzeti hatóságok februárban 1937 olyan illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba, aki ezen a migrációs útvonalon vállalkozott a viszontagságos tengeri átkelésre Európa felé.

Megjegyezték: a téli időjárási viszonyok sem rettentették el az embercsempészeket, és továbbra is migránsokkal túlzsúfolt, tengerre alkalmatlan hajókat bocsátottak vízre. Januárban és februárban több mint 660 ember vesztette életét a Földközi-tengeren.

Kevesebben érkeztek az EU területére a Földközi-tenger keleti medencéjének - főként Görögországot és Ciprust érintő - migrációs útvonalán is. Itt az év első két hónapjában 3297 illegális határátlépést jelentettek a nemzeti hatóságok, ami 50 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos hónapjához képest. Februárban a régió országai 1154 illegális migráns esetében intézkedtek.

Egyéves viszonylatban a migrációs nyomás 38 százalékos csökkenését jegyeztek fel a Nyugat-Balkán országain keresztül vezető migrációs útvonal országainak hatóságai, ahol idén januárban és februárban 930 ember próbált illegálisan az unió területére jutni. Ugyanitt februárban 230-an.

Az illegális bevándorlás jelentette nyomás éves viszonylatban 12 százalékkal esett vissza a brit tengeri határokon. Itt az év első két hónapjában 3880-an, februárban 1510-en próbálkoztak a tengeri átkeléssel.

Éves viszonylatban az adatok emelkedését (9 százalék) egyedül a Földközi-tenger nyugati medencéjében, a főként Spanyolországot érintő migrációs útvonalon jelentették az illetékes hatóságok. Itt január és február folyamán 2172 észlelést jegyeztek fel, míg februárban 1004-et.

A migrációs útvonalak legtöbbjén afgán, algériai és bangladesi állampolgárokat vettek nyilvántartásba, de jelentős számban érkeztek szenegáli, török, marokkói, eritreai, szudáni, pakisztáni, egyiptomi és guineai állampolgárok is - tette hozzá jelentésében a Frontex.