Zelenszkij reménykedik a tárgyalások következő fordulójában

Reményét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken arra, hogy a háromoldalú, ukrán-orosz-amerikai tárgyalások következő fordulója februárban megvalósul, és véleménye szerint ez lehet az, amely valóban eredményes lesz.

"Részletes beszámolót kaptunk a tárgyalóküldöttségünk munkájáról, a svájci találkozók eredményeiről. Megvitattuk például azokat a kérdéseket, amelyeket telefonon nem lehetett. Hálás vagyok a csapatnak az irányelvek keretein belül végzett pontos munkáért, valamint a türelmükért az orosz féllel folytatott megbeszéléseken, amelyek nem voltak egyszerűek és nem is mindig szakszerűek. Fontos, hogy az Egyesült Államok elnökének képviselői is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a tárgyalások konstruktívak legyenek. Ukrajna ezt teljes mértékben támogatja: a mi hozzájárulásunk mindig csakis konstruktív" - írta Zelenszkij a Telegramon.

Az elnök szerint a háború méltó módon történő lezárásának reális lehetőségei megmaradtak. "Ezt nagyban segítheti a nemzetközi közösség nyomásgyakorlási képessége az agresszorral szemben, így a háborút megbízható béke válthatja fel"

- hangsúlyozta.

Közölte, hogy az ukrán válaszok a legösszetettebb kérdésekre már készen állnak, és a prioritásokat is már meghatározták a következő tárgyalási fordulóra.

"Tovább dolgozunk annak érdekében, hogy a vezetők készen álljanak találkozni és megoldani azokat a kérdéseket, amelyeket egyelőre a csapatok szintjén nem sikerült rendezni. A csúcstalálkozó sok szempontból döntő lehet, és Ukrajna készen áll egy ilyen formátumra. A csapatnak biztosítania kell a feltételeket a humanitárius ügyekben való előrelépéshez is. A hadifoglyok cseréjének folytatódnia kell, és arra számítunk, hogy a csere a közeljövőben lehetségessé válik"

- fejtette ki Zelenszkij.

Az elnök külön kiemelte az európai partnerek szerepét. Kifejezte meggyőződését, hogy Európa szerepe a tárgyalási folyamatban növekedni fog.

Zelenszkij közvetlenül a Genfben tartott tárgyalási forduló befejezése után azt mondta, hogy a katonai kérdésekben - főként a tűzszünet ellenőrzése terén - a felek előrelépést értek el, míg a politikai kérdésekben - a területek, a zaporizzsjai atomerőmű és más érzékeny ügyek kapcsán - az álláspontok továbbra is eltérnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia után elrendelte további hadműveleti tervek kidolgozását a következő három évre – erről beszélt a Wall Street Journal újságírója, Baján Pancsevszkij egy podcastműsorban kijevi forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.

Pancsevszkij szerint a kijevi hatalom vezetője azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban. „Amivel kapcsolatban leginkább kétségeim vannak, az a személyes találkozója (Zelenszkijnek – a szerk.) a legközelebbi tanácsadóival múlt csütörtökön (február 12-én)” – fejtette ki a The Wall Street Journal (WJS) újságírója.

„Ott kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és most még három évre szóló háborús tervet kell kidolgozniuk. Mindenki sokkot kapott”

– tette hozzá Pancsevszkij.

A RIA Novosztyi szerint korábban még egy állítólagos népszavazást és elnökválasztás előkészítését is elkezdték Kijevben arra az esetre, ha sikerülne megállapodni a békeszerződés részleteiről Oroszországgal. Pancsevszkij szerint azonban a kijevi hatalom vezetőjének álláspontjában bekövetkezett hirtelen változás okai ismeretlenek, azonban ez szerinte összefüggésben lehet az amerikai elnök, Donald Trump által felajánlott biztonsági garanciákkal, amelyekkel a WSJ munkatársa szerint Zelenszkij elégedetlen lehet.

Az orosz hírportál idézi a The Sun brit lap beszámolóját, miszerint Zelenszkij még a genfi tárgyalások idején is bírálta az amerikai elnököt, kritizálta Trump békés rendezésre irányuló megközelítését, amelyet igazságtalannak nevezett,

és figyelmeztetett, hogy Ukrajna soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak.

A szerdán lezajlott tárgyalási forduló előestéjén Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, hogy Trump már meghozta a Kijev számára kedvezőtlen döntést, és tisztességtelennek nevezte az engedményekre való felhívást – írja a RIA Novosztyi.

Február 13–15. között tartották Németországban a Müncheni Biztonsági Konferenciát, az esemény a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatásának egyik vezető világfórumaként pozicionálja magát, ugyanakkor a szervezők 2022-től nem hívják meg az orosz képviselőket – írja az orosz hírportál. Emiatt Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte: a konferencia teljesen hiteltelenné vált, ennek okaként a vezetőség álláspontját nevezte meg, amely már nem hívja meg azokat, akik alternatív nézőpontokat képviselnek a háború lezárásával kapcsolatban.

Idézik még a Der Tagesspiegel német hírportál beszámolóját is, amely korábban arról írt:

a Müncheni Biztonsági Konferencia kudarcba fulladt Zelenszkij számára.

A cikkben megjegyezték, hogy az amerikaiak elutasítják Ukrajna NATO-tagságát, a kijevi hatalom vezetője most ennek ellenére a mielőbbi belépésre törekszik az Európai Unióba. Az ukrajnai háború lezárása téma volt csütörtökön a washingtoni Béketanács február 19-ei alakuló ülésén is, amelyen Donald Trump elnök kijelentette: „Amit csinálunk, az nagyon egyszerű: béke.”

„Nyolc háborút zártunk le, és szerintem egy kilencedik lezárás is lesz hamarosan”

– fűzte még hozzá, vélhetően az ukrajnai konfliktusra utalva.

Végérvényesen átvette 2025-ben a hadászati kezdeményezést az orosz hadsereg a "különleges hadművelet" övezetében, az ukrán fél a háború kezdete óta több mint másfél millió katonát veszített - közölte Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese a Krasznaja Zvezda katonai lapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

A tábornok szerint a hadászati kezdeményezés tavaly végérvényesen orosz kézbe került az ukrajnai háborúban, és kudarcot vallott minden kísérlet, amelyet a "kijevi rezsim és nyugati kurátorai" az előrenyomulás megállítására tettek. Mint mondta, 2025-ben az orosz hadsereg összesen több mint 300 települést és több mint 6700 négyzetkilométernyi területet "szabadított fel", idén eddig pedig további mintegy 900 négyzetkilométer és 42 település került ellenőrzése alá.

Emlékeztetett rá, hogy tavaly áprilisban lezárult az ukrán alakulatok megsemmisítése az oroszországi kurszki régióban. Az ukrán elit erők és "zsoldosok" ott elszenvedett veszteségeit 76 ezer főben és 7700 haditechnikai eszközben nevezte meg. Ez követően az orosz hadsereg megkezdte egy "biztonsági sáv" létrehozását az államhatár mentén, az ukrán oldalon.

Egyebek között megjegyezte, hogy az ukrán parancsnokság, miután sikertelen kísérleteket tett Kupjanszk visszafoglalására, "áttért a médiagyőzelmek taktikájára", a látszólagos sikerek bemutatására. Rámutatott, hogy az orosz hadsereg, "válaszul a kijevi rezsim terrortámadásaira a polgári infrastruktúra objektumai ellen Oroszország területén", fokozta csapásainak intenzitását az ukrán hadiipar és az annak működését biztosító energetikai infrastruktúra ellen, ami jelentősen csökkentette ezen ágazatok potenciálját.

A vezérezredes által ismertetett adatok szerint az ukrán fegyveres erők tavaly mintegy 6700 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, több mint 12 ezer löveget és aknavetőt, valamint több mint 520 ezer katonát veszítettek. Azt állította, hogy a "különleges hadművelet" kezdete óta az ukrán csapatok veszteségei összességükben meghaladták a másfél millió főt.

"Mára a kijevi rezsim jelentősen veszített abból a képességéből, hogy kényszermozgósítással töltse fel csapatait. A havonta mozgósítottak száma átlagosan csaknem felére csökkent. Ily módon stabil tendencia alakul ki az ukrán hadsereg létszámának csökkenése irányába, ami következésképpen korlátozza az ukrán fegyveres erőknek az orosz csapatokkal szembeni ellenálló képességét"

- hangoztatta.

Az új hadműveleti tendenciák közül, amelyek az ukrajnai háborúban mutatkoztak meg, első helyen a légi, tengeri és szárazföldi robotikai komplexumok alkalmazásának jelentős növekedését emelte ki. Rudszkoj szerint "az ellenség veszteségeinek jelentős része az FPV-drónoknak köszönhető".

"Összességében a különleges hadművelet tapasztalatai azt mutatták, hogy az előny azé, aki gyorsabban vezeti be és teszi tömegessé a leghatékonyabb innovációkat a harctéren" - mondta.

Elmondta, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO-országok katonai potenciáljának növekedéséből eredő fenyegetéseket, és megelőzően reagál rájuk.

"Különös figyelmet fordítunk a hadászati nukleáris erők fejlesztésére. Ez kulcsfontosságú eleme az országunk elleni agresszió visszatartásának. Folytatódik a nukleáris triád harci képességeinek növelése új és modernizált rakéta- és repülőkomplexumok, valamint stratégiai célú atom-tengeralattjárók szállításával" - nyilatkozott.

Közölte, hogy ezzel párhuzamosan modernizálják a stratégiai nem nukleáris erőket, új hiperszonikus rakétarendszerek fejlesztése és bevezetése zajlik. Bejelentette, hogy az orosz általános rendeltetésű erők harci képességeinek elsősorban a nyugati határok mentén való erősítése érdekében tökéletesítik a leningrádi és moszkvai katonai körzetek haditechnikai és létszámbeli összetételét.

"Prioritásként kezeljük az általános rendeltetésű erők korszerű haditechnikával való felszerelését. A hadsereg olyan fegyverzetet kap, amely már bizonyította hatékonyságát, és amelyet a különleges hadművelet tapasztalatai alapján továbbfejlesztettek" - mondta a tábornok.