POLITIK
Oroszország szerinte meg akar állapodni.
Donald Trump szerint az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében - az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.
Donald Trump arra a kérdésre válaszolva, hogy véleménye szerint Ukrajnában szükség lenne-e választások megtartására, annyit felelt, hogy a béke felé vezető úton Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek van feladata.
"Oroszország meg akar állapodni, és Zelenszkijnek mozgásba kell lendülnie, másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el"
- fogalmazott az amerikai elnök.
Az ukrajnai békéről szóló orosz-ukrán tárgyalások amerikai közvetítéssel jövő kedden és szerdán Genfben folytatódhatnak.
Donald Trump a Fehér Házat elhagyva Irakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a miniszterelnök megválasztásának folyamatát figyelemmel kíséri, és hozzátette, hogy a fejleményekhez igazítva vannak elképzelések a washingtoni kormány részéről.
"Végül mindenkinek szüksége van az Egyesült Államokra"
- fogalmazott.
Donald Trump korábban kifogást fogalmazott meg az iraki kormányfői posztra megnevezett Núri al-Malik személyével szemben, azt állítva, hogy legutóbbi miniszterelnöksége "szegénységbe és teljes káoszba" sodorta Irakot.
Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
"Ukrajna keleti részének meghódítása további 800 ezer halottba kerülne nekik" - jelentette ki az ukrán elnök a France 2 francia köztelevízió esti híradójának adott interjúban. "Ehhez minimum két évre lesz szükségük, nagyon lassú előrehaladással. Szerintem nem fognak olyan sokáig kitartani" - tette hozzá a francia fordítás szerint.
Míg a második világháború óta a legvéresebb fegyveres konfliktus az európai kontinensen közel négy év alatt feltehetően több százezer halálos áldozatot követelt mindkét oldalon és több millió ukrán menekült külföldre, Zelenszkij azt közölte, hogy ukrán oldalon a hivatalos halálos áldozatok száma 55 ezer katona.
"Ukrajnában hivatalosan a csatatéren megölt katonák száma, függetlenül attól, hogy hivatásosok vagy mozgósítottak, 55 ezer. És sokan vannak, akiket Ukrajna eltűntnek nyilvánított"
- mondta.
Az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban - szerdán és csütörtökön - zajló megbeszélések kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy az amerikai elnök szerepe döntő fontosságú, mert "Putyin csak Trumptól fél".
"Donald Trump tudja, hogy van eszköze a nyomásgyakorlása a gazdaság, a szankciók, a fegyverek révén, amelyeket átadhatna nekünk, ha nem akarja közvetlenül bevetni az amerikai hadsereget. A hadseregünkön keresztül fenntarthatja ezt a nyomást Putyinon" - mondta Zelenszkij.
"Az amerikai elnök kompromisszumokkal akarja leállítani ezt a háborút. Támogattuk a javaslatait, de nem lehet kompromisszumot kötni a saját szuverenitásunk kérdésében" - hangsúlyozta.
Az ukrán államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz elnök "nem fél az európaiaktól", ugyanakkor Ukrajna háláját fejezte ki azoknak az európaiaknak, akik anyagilag, gazdaságilag és diplomáciai támogatással segítik Kijevet.
"Mert az európaiak egy csodálatos, biztonságos világban élnek, amelyet ők maguk építettek fel igazságosan, gazdaságukon, munkájukon keresztül" - fogalmazott. "Ez egy teljesen más világ. Európában jó az élet, kellemes (...), de ma már nagyon világos, hogy ha Ukrajna nem állítja meg Putyint, akkor meg fogja támadni Európát" - mondta az ukrán elnök.
Vlagyimir Putyin új, titkos mozgósítást indíthat, hogy pótolja az ukrajnai harctéren elszenvedett veszteségeit, miközben a fronton a napi előrenyomulás mindössze 15–75 métert tesz ki.-írja a hirado.hu.Eközben Ukrajna helyi ellentámadásokat indított a frontvonal menti összeköttetések helyreállítására, és orosz területen is célzott csapásokat hajt végre a katonai létesítmények ellen. Donald Trump szerint a béke Ukrajnában teljes mértékben Volodimir Zelenszkij kezében van, és neki kell lépnie a háború lezárása érdekében.
Titkos mozgósítást hajthat végre Putyin
Az Unian beszámolója szerint az orosz hadsereg nem képes elegendő számú önkéntest toborozni ahhoz, hogy pótolja az ukrajnai harctéren elszenvedett veszteségeket, még úgy sem, hogy börtönökből és különböző harmadik világbeli országokból is verbuvál katonákat. A lap adatai szerint Oroszország fronton elszenvedett veszteségeit havi mintegy 35 000 főre becsülik.
A cikk arra is rámutat, hogy bár az orosz erők lassan továbbra is előrenyomulnak, előrehaladásuk üteme rendkívül csekély: egyes szektorokban mindössze napi 15–75 métert tesz ki.
A lap hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Putyin jelenleg úgynevezett „rejtett mozgósítást” hajthat végre.
A korábban félévente, egy-egy alkalommal mintegy 130 000 főt érintő sorozási ciklusokat egy folyamatos toborzási rendszer váltotta fel.
Ennek célja, hogy elrejtsék a ténylegesen behívott férfiak számát. Az információk szerint a tartalékosokat – akiket rendszerint infrastruktúra-védelmi és hátországi feladatokra osztanak be – valójában harcoló alakulatokhoz irányítják.
A beszámoló hangsúlyozza, hogy ez az új, rejtett mozgósítás még a 2022-ben végrehajtott részleges mozgósításnál is nagyobb lehet, ezért a Kreml igyekszik azt titokban tartani. A lap szerint nem zárható ki, hogy az orosz elnök stratégiája az időhúzásra és a kitartásra épül, abban bízva, hogy képes lesz túlélni a nyugati politikai egységet. Mint írják, ha Putyinnak sikerül elkerülnie egy újabb, politikailag kockázatos, nyílt mozgósítási hullámot, az orosz elnök arra számíthat, hogy az idő az ő oldalán áll.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács ülésén elnököl a moszkvai Kremlben 2026. február 6-án (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofjev)
A cikk párhuzamot von az első világháborúval is, amikor is az elhúzódó európai patthelyzet és a belső gazdasági nehézségek 1917-ben rendszerváltáshoz vezettek Oroszországban. Az elemzés szerint Oroszország nem képes a végtelenségig folytatni a háborút, így Ukrajna győzelme lehetséges, azonban csak abban az esetben, ha Európa továbbra is – tartósan és egységesen – támogatja őket.
Oroszország ismét megtámadta Odesszát
Az orosz hadsereg már napok óta drónokkal támadja Odesszát. Február 14-én éjjel ismét megtámadták a várost, melynek következtében egy ház lerombolódott, egy 75 éves nő pedig meghalt – számolt be róla szintén az Unian.
Az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat regionális sajtóosztálya szerint a dróncsapás tüzet okozott, amelyet már eloltottak. Hozzátették: a közeli melléképületek és magánházak ablakai is megrongálódtak.
A helyszínen az állami katasztrófavédelmi szolgálat egyik pszichológusa is jelen volt, aki támogatást nyújtott azoknak, akik elveszítették szeretteiket.
Ukrajna ellentámadást indított, miután Oroszországot leválasztották a Musk-féle Starlinkről
Az ukrán fegyveres erők helyi ellentámadásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy helyreállítsák az összeköttetést a frontvonal menti állások között a déli Dobropillja és az északi Varvarivka térségében – számolt be róla a The Telegraph az Institute for the Study of War (ISW) adataira hivatkozva.
Mindez azt követően történik, hogy az oroszok számára megtiltották az Elon Musk-féle Starlink termináljainak használatát. Egy ukrán tiszt már február 9-én arról számolt be, hogy mióta az oroszok elveszítették a Starlink műholdas kapcsolatot, az ukrán hadsereg kevesebb ellenséges drónt észlel a hátországban. Az ISW szerint az orosz egységek közel 90 százaléka kommunikációs nehézségekkel szembesült, miután a szolgáltatást a hónap elején lekapcsolták. Emellett az orosz kommunikációt az is gyengítette, hogy a Kreml új korlátozásokat vezetett be a Telegram használatára, amelyet az orosz katonák széles körben alkalmaznak az ukrajnai háború során.
A térképeken Ternuvate, Dobropillja és Zaliznyicsne közelében, illetve a Dnyipropetrovszki és a Zaporizzsjai területek határának közelében mutatnak ellentámadásokat.
A beszámoló szerint a helyi ellentámadások mellett Ukrajna fokozta az Oroszország területén lévő katonai létesítmények elleni csapásokat is. Ukrajna például Flamingó típusú cirkálórakétákkal támadta meg az orosz hadsereg egyik legnagyobb lőszerraktárát, amely Volgográd közelében található, valamint egy rakétagyárat a Tambovi terület területén.
„Az ukrán erők továbbá mintegy 6000 pilóta nélküli repülőeszközt semmisítettek meg Szudzsa térségében, a Kurszki területben, ami Moszkva egyik legnagyobb veszteségének számít eddig”
– írta a lap.
Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint péntek éjjel mintegy két tucat ukrán drónt lőttek le Oroszország felett. A Ria.ru beszámolója szerint 13 drónt a Krím felett, kettőt az Orjoli területben, egy-egy eszközt pedig az Asztraháni terület, a Brjanszki terület, a Kurszki terület és a Lipetszki terület térségében, valamint a moszkvai régióban semmisítettek meg.
Trump szerint a béke Zelenszkijn múlik
Donald Trump újságírók előtt beszélve elmondta, szerinte az ukrán elnöknek kell lépéseket tennie az ukrajnai háború lezárása érdekében. Mint fogalmazott:
„Oroszország meg akar állapodni, és Zelenszkijnek mozgásba kell lendülnie, másként egy nagyszerű lehetőséget mulaszt el”.
Ripost hírek
