Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: ezek az ukránok - jelentette ki a miniszterelnök csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülése után tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor arról is beszélt: Brüsszelnek a Barátság-kőolajvezeték ügyében ki kell állnia két tagállama, Magyarország és Szlovákia mellett, Ukrajnával szemben.

A kormányfő hangsúlyozta: "mi is így látjuk, meg a szlovákok is, ez már eleve két szem, meg a jelentések is arról szólnak, hogy a Barátság-kőolajvezeték működőképes. Semmilyen technikai akadálya nincs annak, hogy az ukránok megindítsák az olajszállítást. Erről nem érdemes vitázni, ez ténykérdés".

Orbán Viktor hozzátette: az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás szerint ukrán lépések nem kockáztathatják semmilyen európai uniós tagállam energiabiztonságát. Most éppen kockáztatják - tette hozzá.

Kifejtette, a sérelmet szenvedett szerződő fél, Magyarország, amelyet ebben a szerződésben Brüsszel képvisel, ezért neki "meg kell hívnia, vallatóra kell fognia" az ukránokat, mondván, "emberek, itt szerződésszegés történt", két uniós tagállam került veszélybe a döntésük miatt.

Washington, 2026. február 19. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón Washingtonban 2026. február 19-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor kitért arra is, egy másik megállapodás alapján Magyarország a horvátokhoz fordulhat, hogy az ő vezetékükön hozzanak Magyarországra olajat, mert a Barátság-vezeték ellehetetlenült. A horvátoknak kötelességük, hogy bármilyen eredetű olajat "felszállítsanak" Magyarországra, akkor is, ha az orosz - részletezte, megjegyezve, a horvátok nem túl lelkesek, de reméli, mindenki jogkövető magatartást fog követni.

Megjegyezte: Brüsszelnek most azzal a nehéz helyzettel kell szembenéznie, hogy bár a szíve az ukránokhoz húz, Magyarország az EU tagja, Ukrajna pedig nem tagja az uniónak. Ezért nem a szíve szerint kell eljárnia - az ukránokat szereti, bennünket meg láthatóan nem - , hanem teljesítenie kell szerződéses kötelességét - fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta, Brüsszelnek a tagállamok érdekének védelmébe kell fellépnie, tehát most ki kell állnia Magyarország és Szlovákia mellett, Ukrajnával szemben. "Ez a dolga, ezt várjuk" - tette hozzá, annak a reményének hangot adva, hogy az egyeztetések ezzel az eredménnyel zárulnak.

Értékelése szerint a Barátság vezetékkel kapcsolatban "nívótlan vita" zajlik, mert bár kétségkívül igaz, hogy orosz támadás volt, de a Barátság vezeték nem sérült meg.

Hangsúlyozta: azért robbantották föl az Északi Áramlatot, és azért bénították most meg a Barátság olajvezetéket, hogy fennmaradjon az a monopolhelyzet, miszerint csak Ukrajnán keresztül érkezhet gáz és olaj nagy mennyiségben Európába. "Állami terrorizmusnak" nevezte, hogy egy másik állam tulajdonában lévő vagyontárgyat, stratégiai, energetikai eszközt felrobbantanak. "Hogy ezt a németek miért nyelik le, azt a kérdést egy berlini sajtótájékoztatón érdemes föltenni" - jegyezte meg.

Kitért arra is: amiket ma az ukránok csinálnak Magyarországgal szemben, azok nyíltan ellenséges lépések.

A miniszterelnök kijelentette: "egy országnak káoszt okozni vagy megkísérelni, hogy káoszt okozzanak az energiaellátás területén, az egy ellenséges lépés. Hogy minden erővel bele akarnak bennünket húzni olyan pénzügyi kötelezettségekbe a többi uniós országgal együtt, amelyet mi nem akarunk vállalni, az is egy ellenséges lépés. Az, hogy megpróbálják elérni, hogy az Európai Unió szankciókkal leválassza Magyarországról az olcsó orosz energiát, az Magyarországgal szemben ellenséges lépés".

Orbán Viktor kérdésre válaszolva úgy értékelt: az ukrán-magyar kapcsolatok ma azért élesek, mert az ukránok úgy gondolják, hogy mindenki, aki őket nem támogatja, az ellenségük. Ugyanakkor hangsúlyozta: amint vége a háborúnak, ez a dimenzió megszűnik és vissza lehet térni a normális, békebeli, diplomáciai, gazdasági és egyéb kapcsolatokhoz. Kijelentette: mindennek, így az ukrán-magyar viszonynak is a béke a kulcsa, amíg azonban a háború fönnáll, addig nem lát esélyt a kapcsolatok rendezésére.

Azt is mondta: Ukrajna nyíltan beavatkozott a magyar választásokba és be is fog avatkozni a következő napokban is. A választás egyik tétjének ezért azt nevezte, hogy ukránbarát kormány lesz-e, viszik-e a magyarok pénzét, később a magyar fegyvereket és a magyar fiatalokat a háborúba vagy sem.

Rámutatott: Ukrajna érdekelt abban, hogy Magyarországon zűrzavar legyen, lehetőleg olyan természetű zűrzavar, amelynek az árát az emberek fizetik meg és így hozzá tudnak járulni egy nekik kedvező ukránbarát kormány létrehozásához.

Arról, hogy mit tudnak tenni, elmondta: az első dolog, hogy kivédik ezt a támadást, tehát Magyarország elhárítja az energia-veszélyhelyzet előidézésére irányuló ukrán törekvéseket. Az előző napi kormányülésen megoldották, hogy továbbra is legyen benzin, legyen olaj a magyar gazdaság számára és a korábbi áron legyen - közölte.

A másik dolog, amit tesznek, hogy nem hagyják ezt szó nélkül, hanem ellenlépéseket tesznek, például nem szállítunk többet benzint az ukránoknak, összehangolva lépéseinket a szlovákokkal - jelezte.

Washington, 2026. február 19. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács alakuló ülése után tartott sajtótájékoztatón Washingtonban 2026. február 19-én. Mellette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Kitért arra is: nem fenyegetőznek, nem is akar előre szaladni, de Ukrajna villamosenergia-ellátása is tekintélyes részben Magyarországon keresztül történik.

Arra a kérdésre, hogy tervez-e a magyar kormány további lépéseket Ukrajnával szemben, ha nem indítják újra a kőolajszállítást a Barátság kőolajvezetéken, a miniszterelnök azt felelte: az eddig tett lépések az áprilisi választásokig megoldják az ország energiaellátását. "A februárt, a március, az áprilist és a májust is biztosan tudjuk hozni", ezért új akcióba lendülni, kiszélesíteni a válaszcsapásokat vagy új eszközöket bevetni április 12. után az új, reményei szerint a régi-új kormánynak kell.

A kormányfő az Ukrajnára vonatkozó felvetésre kiemelte: ez egy választási történet, arról van szó, hogy az ukránoknak az az érdekük, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon. A mostani kormányt ők úgy értelmezik, mint ukránellenes kormányt; ebben nincsen igazuk - rögzítette.

Kifejtette: Magyarország kormánya egy magyarbarát kormány, minden segítséget megadunk, ami nem tesz tönkre bennünket, de nem akarjuk, hogy belehúzzanak bennünket a háborúba, nem akarunk pénzt adni és fegyvert sem akarunk küldeni. Ezzel szemben talán az országunk történetének legnagyobb humanitárius segítségét nyújtottuk az ukránoknak és adjuk folyamatosan. Az ukránok ezzel nem érik be és ők szeretnének egy olyan kormányt Magyarországon, amely az ukrán európai uniós tagságra és Ukrajna pénzügyi támogatására is igent mond, sőt szerepet vállal Ukrajna pénzügyi támogatásában is, mint ahogy rajtunk kívül, meg talán a szlovákokon kívül minden más európai uniós ország teszi - rögzítette.

Az a kérdés, hogyan tud Ukrajna hozzájárulni a magyar kormányváltáshoz, ezen gondolkodnak Kijevben és eszerint is járnak el.

Kitért arra, pontos tudásuk van, hogy meglehetősen kifinomult informatikai szolgáltatásokat adnak át és végeznek a Tisza javára ellenszolgáltatás nélkül. Ez dokumentált és ismert dolog, amivel a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott. Aztán próbálkoznak azzal, amit most látnak, hogy ha nem jön olaj Ukrajnából, és a magyar kormány nem tudná megoldani az ország energiaellátását olcsó olajjal, akkor a benzin ára fölmenne ezer forintra és a rezsi is megugrana.

Elég nehéz így megnyerni egy választást, és ha ez bekövetkezik, "az a mi felelősségünk" - mondta.

Orbán Viktor a Béketanácsról szólva jelezte: az most Gázára összpontosít, de a jövőben más gócpontok felszámolásával is foglalkozhat.

"Létrejött egy szervezet, ami ugyan még mindig Gázára összpontosít első helyen, de nagyon meglepődnék, ha a második, harmadik ülésen már nem egy következő gócpont felszámolásáról lenne szó. Sajnos lehetőség és ajánlat több is van."

- fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a Béketanács valójában egy reakció, ugyanis a nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, hosszú évek óta nem tudják ellátni azt a feladatukat, hogy csökkentsék a válsággócok veszélyességét és mennyiségét a világban.

"Rengeteg bizottság, rengeteg tanácskozás, plenáris ülések (...) minden van, a háborúk száma meg nő" - tette hozzá, jelezve, hogy ez az alaphelyzet váltotta ki az amerikaiak Béketanácsra vonatkozó kezdeményezését. "Ne zárjuk be a régi intézményeket, ki tudja, hátha föltámadnak", hanem próbáljunk egy más logika mentén létrehozni országcsoport-együttműködéseket, amelyek nem konferenciákat tartanak, hanem meghatározott felajánlásokat tesznek, részt vállalnak a probléma megoldásában - jellemezte az amerikai kezdeményezést.

Emlékeztetett: a Béketanács ötletét Gáza ügye váltotta ki, de aztán rájöttek, hogy ez a módszer más pontjain a Földnek is működni fog, és ezért bejelentették, hogy itt nem egyszerűen egy munkacsoportot kell létrehozni, hanem az ambíciók megnőttek, így létrejött egy nemzetközi szervezet.

Felhívta a figyelmet arra: a konfliktuszónáktól sújtott térségekben és azok szomszédjaiban lévő országok vesznek részt a Béketanácsban, itt az arab világ, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet, ugyanakkor Európa képviselteti a legkisebb mértékben.

Orbán Viktor kiemelte azt is: Magyarország első pillantásra nem szorosan kapcsolódik a Gázai övezethez, de ha visszaidézzük a 2015-ös migránsválságot, látjuk, hogy ezekből a közel-keleti válságövezetből érkeztek a legtöbben. Tehát a Keleti pályaudvari történések óta minden magyar pontosan tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint ahogy a térkép alapján látszik.

Az összefüggés egyszerű: ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni, ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz védeni a magyar határt, mert nő az illegális migránsok száma - összegzett.

Megjegyezte: a "terep nem ismeretlen nekünk", mert Magyarország elég régóta ott van a térségben és próbál segíteni a Hungary Helps program keretében.

A Béketanács és Európa viszonyáról szólva kiemelte: számos európai ország éppúgy érintett a migráció miatt, mint Magyarország, de miután nem voltak benne a kezdeményezésben, és idegennek érzik maguktól az ilyen "Trump típusú összegyülekezéseket", ezért távolságot tartottak. De ahogy múlik az idő, egyre többen lesznek, a Béketanács első ülésén - igaz, csak megfigyelőként, de megjelent a román elnök és az olasz külügyminisztert is, valamint az Európai Bizottság horvát biztosa is ott volt a nézők soraiban.

Ez mutatja, hogy az nem lesz tartható hosszú ideig, hogy van egy Európa számára is fontos válsággócok kezelésére létrejött nemzetközi intézmény, amelyből Európa kimarad. "Nem tartok attól, hogy egyedül maradnánk" - jegyezte meg.

"Biztos vagyok abban, hogy ahogy az már más ügyekben is előfordult, mi megyünk elő, aztán majd jönnek a többiek is" - mondta, hozzátéve ebben az esetben is helytálló tétellé válhat, hogy "Magyarországnak nem igaza van, hanem igaza lesz".

Az ukrajnai háborúról szólva azt mondta: az amerikaiak folyamatosan kezdeményezéseket tesznek, közvetlen kapcsolatban vannak az oroszokkal, miközben az európai vezetők a háború folytatását határozták el.

Orbán Viktor hozzátette: az európai vezetők nem tervezik, meg gondolkodnak erről, hanem döntést hoztak arról, hogy ukrán területen le kell győzni az oroszokat és erről nyíltan beszélnek.

Rámutatott: ez nem a béke, hanem a háború irányába mutat.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a transzatlanti együttműködésnek, az Amerika és Európa közötti együttműködésnek az ügye egyre bonyolultabbá válik.

A miniszterelnök az uniós megfigyelőkre vonatkozó felvetésre azt mondta: most az az érdemi kérdéseket megelőző, nem túl épületes vita zajlik majd, hogy helyes-e, hogy eljöttek. Ez jól mutatja Európa állapotát, az amerikai és európai akcióképesség közötti különbséget ebben a pillanatban - jegyezte meg.

A Béketanácshoz való kínai hozzáállásról elmondta: március végén Donald Trump Kínába utazik. Nagy dolgok vannak a levegőben, másképpen néz majd ki a világ a látogatás után, mint előtte.

Javier Milei argentin elnökről - aki mellette ült az ülés alatt - azt mondta: szakmabeli, az egyetlen olyan elnök, akinek a háta mögött Messi meze látható. Azt is mondta: szimpatizál az olyan emberekkel, akik - mint az argentin elnök - kilógnak a sorból, szereti azokat, akik elég bátrak ahhoz, hogy más módon oldjanak meg olyan kérdéseket, amelyekbe az elődeik bicskája beletört.

További kérdése elmondta: a Béketanács jelen pillanatban az ukrán-orosz válság kezelése nem alkalmas. Alkalmas a gázaira, és most abban kell bízni, hogy a hagyományos keretekben érnek el sikert az amerikaiak.

A Béketanács addig nem lesz képes új válsággóc megoldásával foglalkozni, amíg meghatározó lépéseket nem tett a gázai válság fölszámolására. Kitért arra, hogy föl kell állítani a Gázán belüli új palesztin közigazgatást, aminek a leendő vezetője jelen volt. Föl kell állítani azokat a palesztin rendfenntartó erőket, amelyek nem állnak szélsőséges dzsihadista befolyás alatt, ennek a toborzása elkezdődött és elkezdődnek a szektorokra bontott gazdasági fejlesztési tervek.

Arról, hogy a gázai modell szolgálhat-e valamilyen módon egyfajta kiindulásként az orosz-ukrán háború megoldásában, elmondta: szerinte a közvetlen és minél mélyebb amerikai részvétel szükséges és annak a gátnak az átszakítása, amitől szerinte nincsenek messze.

Jelezte: folyamatosan próbálkozik, de "kicsi az ásója", hogy az első komoly európai ország vezetője előálljon azzal a javaslattal, hogy eljött az ideje, hogy Európa közvetlenül tárgyaljon az oroszok elnökével. Ha nem akarnak kimaradni az orosz-ukrán háború rendezéséből, a háború utáni európai biztonsági rendszer megalkotásából, akkor ezt nem hagyhatják az oroszokra meg az amerikaiakra.

Az Európai Uniónak is ott kellene lennie, de láthatóan az európai intézmények, a bizottság alkalmatlan erre. Valamelyik nagy európai vezetőnek vállalnia kell, a többiekkel egyetértésben, hogy megtöri a jeget, és azt mondja, eljött az ideje, hogy Európa is közvetlenül tárgyaljon az oroszok elnökével. Ha ez bekövetkezik, akkor tettünk előre egy minőséginek tekinthető lépést - összegzett Orbán Viktor.

A korábbi békemissziójával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, Magyarország az orosz-ukrán háború esetében a gyors békében érdekelt, és az európai vezetőkkel szemben nem a háború meghosszabbítását tartja értelmesnek, hanem minél hamarabbi lezárását. Ezt a véleményét az európai vezetőkkel, sőt Brüsszellel szemben is vállalja.

Úgy folytatta, Magyarországnak szuverén kormánya van, és nem szorul "semmilyen brüsszeli mankóra", ezért azon nagyon kevés európai ország közé tartozik, amely Brüsszellel szemben, vagy egy-egy európai nagyhatalommal szemben is ki tud, ki mer és ki akar állni a békéért.

Orbán Viktor azt mondta, ezek mind felemelték Magyarország értékét, ezért is veszik be az országot szívesen békekezdeményezésekbe, akkor is, ha az Európai Unió többi tagállama nem megy el ezekre. Magyarország egy "kapós ország", hívnak bennünket ezekbe a szervezetekbe - fogalmazott.

Kérdezték a véleményét Kapitány Istvánnak, a Tisza Párt energetikai szakértőjének azon véleményéről, miszerint az Orbán-kormány felelőtlen kockázatot vállalt azzal, hogy Magyarország energiabiztonságát kizárólag a Barátság kőolajvezetéktől tette függővé, amely egy háborús övezeten halad át.

Orbán Viktor azt mondta, híve annak, hogy a politikai mezőny az frissüljön, érkezzenek új emberek, de szükséges a felkészültség. "Ha az intellektuális szint lecsökken az újak érkezésével, az senkinek sem jó" - hangoztatta.

Elmondta, annak, aki részt akar venni az olaj jövőjéről és az energiáról szóló vitákban, jó tudnia, hogy nem egy, hanem két vezetéken jön Magyarországra olaj: a fővezeték az a Barátság és van egy kiegészítő vezeték is, ami "a horvátoktól jön". A Tisza úgy akar diverzifikálni, hogy leválasztja Magyarországot az orosz olajról. Ha van két vezeték, az egyiket levágom, marad egy, azt nem diverzifikálásnak hívják - tette hozzá.

Magyar Péter müncheni tárgyalásáról szólva a miniszterelnök úgy értékelt: a müncheni megállapodás be fog vonulni a magyar politikatörténetbe. Jelezte: tudomásuk van arról a megfelelő forrásokból, hogy ott a németek közvetítésével, irányításával vagy parancsára paktum jött létre, amely egy Brüsszel-Kijev és Tisza Párt tengely létrehozásáról szól. A megállapodás szerint, ha új kormány lesz Magyarországon, akkor az támogatja Ukrajnát a háború folytatásában, támogatja Ukrajna európai uniós tagságát, és föl fogja adni Brüsszelben a magyar vétójogot a háború és a külpolitika kérdésében.

A miniszterelnök arra a kérdésre reagálva, hogy a választási kampányban lesz-e szerepe Donald Trump őt méltató, a Béketanács ülésén elhangzott mondatainak, azt felelte: mindenki látja, hogy háborús és veszélyes időket élünk, és ilyenkor a biztonság a legfontosabb.

A választáson az a kérdés, hogy ki tud biztonságot adni az országnak. A biztonsághoz pedig két dolog kell: kapcsolatok, meg tapasztalat, és kétségkívül ebből a mi oldalunkon sokkal több van - tette hozzá Orbán Viktor.

Azt is mondta: szerinte mindenki tudja, hogy kire fog szavazni, csak még nem jött az ideje, hogy foglalkozzon vele. Ezért szerinte a választás egy igazi mozgósítási verseny lesz, hogy ki az, aki több vele egyetértő ember tud rávenni arra, hogy ne csak gondolkodjon a választásról, hanem menjen is el és válasszon.

Orbán Viktor: azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot