Orbán Viktor a stabilitás embere

Magyar Péternek nem sikerült közösséget építeni.

Míg Orbán Viktor miniszterelnök a stabilitás és a kiterjedt kapcsolatrendszer embere, addig Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének nem sikerült politikai közösséget teremtenie – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója hétfőn az Igazság órája című online műsorban.

Kifejtette:

Orbán Viktor a stabilitás, a kiterjedt kapcsolatrendszer embere, aki az amerikai elnöktől kezdve az orosz elnökön, a kínai vezetőn, az izraeli miniszterelnökön át a török elnökig mindenkivel jó kapcsolatot ápol.

Magyar Péternek ezzel szemben nem sikerült politikai közösséget építenie, viszont vannak nagyon komoly támogatói Brüsszelben, bizonyos pénzügyi körök, multinacionális cégek, amelyek a segítségére siettek. „Ám az ő logikájuk idegen a politika logikájától: ők soha nem az emberek által megválasztott személyekben gondolkodtak, soha nem olyan programokban, amelyek demokratikus felhatalmazást kapnak.”

Mráz Ágoston Sámuel utalt a Medián azon felmérésére, amelyik szerint Magyar Pétert többen tartják alkalmasnak miniszterelnöknek, mint Orbán Viktort. Azt mondta, a felmérés úgy készült, hogy egyesével megkérdezték, alkalmasnak tartják-e Magyar Pétert, illetve alkalmasnak tartják -e Orbán Viktort, holott a valódi döntési helyzet egy választás a kettőjük között. Valójában a szavazás egy versenyhelyzet lesz, tehát módszertanilag hibásan tették fel a kérdést – mutatott rá.

Kijelentette: az Indexen a közelmúltban megjelent, amerikai szakértő által végzett kutatás szerint – amelynek eredménye közel áll a Nézőpont Intézet számaihoz – 43 százalék Fidesz és 37 százalék Tisza listás eredményt mutat. Az elemzést végző amerikai szakértő kutatása azért figyelemreméltó, mert ő Donald Trump amerikai elnök közvéleménykutatója, aki 2024-ben a balliberális mainstream által prognosztizált eredményekkel szemben Trump győzelmét jelezte előre – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel közölte: „Mi is ezt látjuk hogy a Fidesz vezet”, egyértelmű, a hibahatárokon túlmutató előnye van a Tiszával szemben, és ennek az egyik fő oka, hogy „Magyar Péter elutasítottsága nagyon magas szimpátia, alkalmasság, megbízhatóság szempontjából.” Mint mondta, kérdésektől függően még a Tisza-szavazók harmada-ötöde sem szimpatizál Magyar Péterrel.

A balmazújvárosi választás tanulságai

A hétvégi balmazújvárosi időközi választáson elért fideszes győzelemre utalva Mráz Ágoston Sámuel beszélt az Orbán Viktor miniszterelnök által a közelmúltban megosztott poszt tartalmára, megerősítve, „ez csak a beharangozása a nagy áprilisi győzelemnek, és Balmazújváros példája is bizonyítja, hogy a magyarok nem kérnek egy brüsszeli bábkormányból.”

Ez természetesen többet jelent mint Balmazújváros egyik egyéni választókerületi eredményét, hiszen jelzi, „hogy azoknak a felméréseknek van igazuk, amelyek azt mondják, hogy a Tiszának nincsen 16-–18 százalékos előnye. Azon a vidéki Magyarországon, amit állítólag az országjárása során magyar Péter százhúsz százalékosan megnyert magának” – közölte.

47 százalék volt Nagy Zoltán (Fidesz–KDNP) eredménye és 43,7 százalék Molnár Péteré, a Tisza által támogatott civil jelölté, illetve indult egy független jelölt is – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel felidézte, hogy Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója, aki a Tisza Párt előnyét prognosztizálja, egy múlt heti beszélgetésük során úgy fogalmazott, az közelgő országgyűlési választáson „lehet, hogy a Fidesz fog győzni”.

Ugyancsak Róna Dániel tíz nappal ezelőtt hívta fel arra a figyelmet egy Medián-felmérésre, mely szerint 30 év alatt 93 százalékos lenne a választáson való részvételi hajlandóság. „Tudjuk jól, hogy a fiatalok inkább ellenzékiek, az idősek inkább kormánypártiak, ha egy fals adatot látunk, akkor természetes, hogy az ellenzékiek nagyobb számban kerülnek bele a mintába, és matematikailag le lehet vezetni, hogy sokan lennének az ellenzékiek, de ez nem tükrözi a valóságot” – mondta.

Kapitány Istvánról, a Tisza szakértőjéről szólva Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy 37 millió dolláros vagyona van, Shell-részvényeket birtokol, melyek az ukrajnai háború hatására az értéküket jelentősen megnövelték. Orbán Anitáról szólva azt mondta: „Jobban szereti Ukrajnát, mint Zelenszkij.” Kármán Andrásról, aki szintén a Tisza szakértője, úgy nyilatkozott, hogy szerinte a bankadót el kell törölni.

Magyar Péter a multiadók tekintetében például kérdés nélkül jelentette be, hogy ezt eltörölné, a migrációs paktum kapcsán nem azt mondja hogy nem vezeti be, hanem azt, hogy nem fogad be migránst, ami azt jelenti, hogy ha Brüsszel nem küld katonákat, akkor nem fogad be, de az elvi kérdésekben fel foglalja adni az ellenállást – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel. Hozzátette: a Tisza egy protestpárt, „ami csak abból él, hogy ami jelenleg van, az minden rossz”.

Az euró bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy ennek ára a konvergenciaprogram, ami nem más, mint egy megszorítóintézkedés. Magyarország a német gazdaságtól való függőségét enyhíteni akarja, ezért az euró bevezetése, amely növelné ezt a függőséget, nem kívánatos – húzta alá a Nézőpont Intézet igazgatója.

Az a 47 százalékos támogatottság, ami a Fidesznél mérhető, azt gondolom, hogy négy ilyen nehéz év után hatalmas eredmény és siker a kormánypártoknak – emelte ki.

Mráz Ágoston Sámuel felidézte, Orbán Viktor azt nyilatkozta szombaton, hogy Magyarország ellensége Ukrajna, amíg azért dolgozik, hogy elvágják Magyarországot az orosz energiaforrásoktól.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ukrán kormányzatot tartja ellenségnek Magyarország, az ukrán emberek, különösen azok, akik a frontvonalon küzdenek teljesen értelmetlenül, azoknak a legnagyobb barátja Orbán Viktor, hiszen azáltal, hogy küzd és konfliktust vállal a béke mielőbbi elérése érdekében, az ő életüket védi – hangsúlyozta.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont vezetője a Válasz Online podcastjában – amelynek közösen voltak a vendégei – több dolgot is beismert. Róna Dániel válaszában cáfolta az állításainak egy részét, de azt nem, hogy nem lepné meg a Fidesz győzelme.

Újabb szakmai ütközet Róna Dániellel – ezt írta a műsorról Mráz Ágoston Sámuel, majd hozzátette azt is, hogy szerinte több fontos dolog is elhangzott a műsorban a beszélgetőpartnerétől.

„Szerinte sem nyerhet a Tisza 16 százalékkal, hiába hivatkozik a balliberális sajtó így az adataira.
Sőt: a Fidesz győzelmét is elképzelhetőnek tartja (én meg valószínűnek).
A 21 Kutatóközpont fizet a kérdésekre válaszolóknak (tudományosan incentíva), amely finoman szólva is szokatlan a politikai kutatásoknál.
Ráadásul a kutatási költséget »közösségi finanszírozással« teremtik elő (ez olyan anonim bevétel, mint Karácsony Gergely ládikái voltak).
Van, amiben egyetértünk: be kellene vezetni Magyarországon is a választási statisztikát, amely a választás után valós képet adna a résztvevők és az egyes pártok demográfiai hátteréről” – írta Mráz Ágoston Sámuel.

Róna Dániel a bejegyzés alatt kommentben válaszolt Mráznak, amelyben azt írta: „5 állításból 1 teljes hazugság, 2 meg durva csúsztatás. 2 viszont igaz.” A 21 Kutatóközpont vezetője szerint

az az állítás igaz, hogy a Fidesz győzelmét sem zárja ki,

és az is, hogy egyetértenek a választási statisztika bevezetéséről. Azt viszont hazugságnak nevezte, hogy kizárta volna a műsorban a Tisza 16 százalékos győzelmét, a fennmaradó két állítást (a közösségi finanszírozásról szólóakat) pedig csúsztatásnak minősítette.

A Magyar Nemzet szerint ezeket mondta a műsorban Róna Dániel

A lap kigyűjtötte a műsorban elhangzott mondatokat. Közlésük szerint Róna Dániel konkrétan úgy fogalmazott:

„Ha az a kérdés, hogy ki fog nyerni, akkor a nem tudom lesz a válasz. Simán el tudom képzelni, hogy a Fidesz nyer, nem lenne óriási meglepetés.”

Ezt azzal magyarázta, hogy még sok idő van hátra a választásokig, és addig még változhat a kép. Azt valószínűtlennek tartja, hogy (a Nézőpont Intézet januárban közzétett felmérésének megfelelően) listán hét százalékponttal többet kapjon a Fidesz, mint a Tisza, de még ezt sem tudja kizárni. „Én azt gondolom, hogy egy picit esélyesebb a Tisza, de nem annyival, mint amennyivel tűnik” – fogalmazott, hozzátéve: „Annyit megkockáztattam, hogy picit nagyobb esélyét látom annak, hogy a Tisza megnyeri a választást, és Magyar Péter lesz a miniszterelnök. De egyáltalán nem valószínűtlen, egyáltalán nem lenne csoda meg nagy meglepetés, ha Orbán Viktor nyerné meg.”

Kapcsolódó tartalom

A műsorban a 21 Kutatóközpont vezetője elismerte, hogy ha azok lennének az erőviszonyok most, amit ők mértek, a Tisza Pártnak még az sem lenne elég egy kétharmadhoz. Továbbá azt is kiemelte, hogy az általuk mért 16 százalékos különbség csak a biztos szavazó pártválasztókat jelöli. „A pártot választani tudók között tíz százalékpont a különbség, mi magunk is ezt tartjuk relevánsnak. Ha azt kérdeznéd, hogy melyik az a számsor, amely közelíti egy most vasárnapi választás eredményét, akkor a tíz százalékpontot mondanám” – idézte a Magyar Nemzet Róna Dánielt.

Mráz Ágoston a Válasz Online-t és Török Gábort is kritizálta

„A Válasz Online hamis címet adott a Róna Danival folytatott beszélgetésünknek. Tisztességtelenek voltak, lelkük rajta. Állításukkal szemben én csak annyit mondtam, hogy ha a 21 Kutatóközpont független, akkor a Nézőpont Intézet is az” – írta Mráz Ágoston Sámuel egy másik Facebook-posztban ugyanarról a műsorról.

Hozzátette: „Örülök, hogy Török Gábor is ajánlja a beszélgetésünket Róna Danival. Sajnos félreértette, amit mondtam. (…) A Nézőpont Intézet kutatása azt mutatja, hogy a belföldi magyar választópolgárok (most épp 7 624 185 fő) legutóbb 40 százaléka Fidesz-szimpatizáns (picivel több, mint 3 millió fő). Közülük azonban nem mindenki lesz Fidesz-szavazó, csak azok, akik aktívak és részt vesznek a választáson. Szerintünk legalább a 80 százalékuk részt venne már most vasárnap.”

Mindeközben szerinte „a 21 Kutatóközpont azt állítja, hogy a választópolgárok 28 százaléka Fidesz-szimpatizáns (kicsivel több, mint 2,1 millió fő). Mivel csak az EP-választáson közel 2 millió szavazója volt a Fidesznek, ha csak ugyanők szavaznának ismét a kormánypártra, Róna Daniék szerint a Fidesz 95 százalékos mozgósítási szinten állna. A »legvalószínűbb listás eredmény« azonban egy másik kategóriája a közvélemény-kutatási adatoknak. Az, amelyet április 12-én este mindenki nézni fog a képernyőkön”.