POLITIK
A turisták biztonsága érdekében.
Páncélozott katonai járműveket vezényeltek Róma legforgalmasabb pontjaira, köztük a Colosseum környékére és a Termini pályaudvarhoz, a közbiztonság megerősítése érdekében. Az utóbbi időszakban több új biztonsági intézkedést vezettek be a közrend javítására és a terrorfenyegetettség mérséklésére. A hatóságok szerint a páncélozott járművek feltűnő jelenléte elsősorban elrettentő célt szolgál: a bűnbandák visszaszorítását, valamint a lakosság és a turisták biztonságérzetének növelését.
A római Termini pályaudvarnál megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet, miután migránsok több erőszakos támadást követtek el a környéken. Korábban egy 57 éves olasz férfit, az ipari minisztérium alkalmazottját a pályaudvar bejáratához közeli utcában körbevették és brutálisan megverték. Az áldozat súlyos sérülésekkel került kórházba. A támadást térfigyelő kamerák is rögzítették.
A rendőrség eddig két gyanúsítottat állított elő az ügyben: egy 20 éves tunéziai és egy 18 éves egyiptomi férfit, mindketten büntetett előéletűek. Az egyiptomi fiatalembert január elején már kiutasították Olaszországból illegális tartózkodás miatt, ennek ellenére Rómában maradt.
Nem sokkal később, körülbelül egy órával az első eset után, a pályaudvar területén egy tunéziai kerékpáros futárt is megtámadtak, akit szintén kórházba kellett szállítani. Ebben az ügyben két tunéziai állampolgárt vettek őrizetbe, akik illegálisan tartózkodtak az országban, és az olasz főváros utcáin éltek.
A támadások nyomán a belügyminisztérium átfogó biztonsági ellenőrzést rendelt el a Termini környékén, amelynek során további 16 embert állítottak elő. Matteo Salvini, a Liga vezetője közösségi oldalán kemény fellépést, zéró toleranciát és a hatóságok jogköreinek bővítését sürgette.
Az olasz kormány kiemelt feladatként kezeli a nagyvárosok közbiztonságának megerősítését, különösen a frekventált turisztikai és közlekedési csomópontokon. A romló biztonsági helyzet miatt páncélozott, Puma típusú katonai járműveket vezényeltek a római Termini pályaudvarhoz és a Colosseum környékére, a „Biztonságos Utcák” művelet részeként.
Az olasz hadsereg Puma típusú páncélozott járművei a Termini pályaudvarhoz és a Colosseumhoz érkeznek. Ma reggel személyesen is felkerestem az ott szolgálatot teljesítő katonákat, hogy megköszönjem a munkájukat, amellyel a polgárok biztonságát védik”
– írta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök korábban a közösségi médiában.
Giorgia Meloni miniszterelnök megköszönte a katonák szolgálatát és a közbiztonság érdekében végzett munkájukat.
Az intézkedés célja a közrend fenntartása, a lakosság és a turisták biztonságérzetének növelése, valamint a bűnbandák és a terrorfenyegetettség elleni fellépés erősítése – emelte ki cikkében a Magyar Nemzet.
Egy friss felmérés szerint Németországban minden ötödik ember fontolgatja az elvándorlást a politikai légkör, a gazdasági bizonytalanság és a társadalmi feszültségek miatt. A kivándorláson ráadásul éppen a képzett, jól integrált migránsok gondolkodnak a leginkább, miközben a német nyugdíjasok sem érzik már biztonságban és otthonosan magukat a hazájukban.
Németországban minden ötödik ember gondolkodik el azon, hogy elhagyja az országot – írja a Die Welt.
Julija Koszjakova szociológus, a nürnbergi munkaügyi hivatal Foglalkozáskutató Kutatóintézetének professzora szerint a 2024 nyara és 2025 nyara közötti időszakban készült felmérésben a válaszadók 21 százalék válaszolt úgy, hogy elhagyná Németországot.
A német szociológus hozzátette, hogy az elvándorláson gondolkodók között többen szerepelnek azok, akiknek már eleve van migrációs tapasztalatuk. A korábbi költözések, a nemzetközi kapcsolatok és a nyelvtudás csökkentik a továbblépés akadályait. Emellett ezek az emberek gyakran több országhoz tudják viszonyítani saját helyzetüket.
Az elvándorlási okok között visszatérően jelenik meg a német politikai légkör, a bürokrácia terheltsége, a gazdasági bizonytalanság és a magas adóteher.
Amikor azonban a célországokról esik szó, világos különbségek rajzolódnak ki. A származási országba való visszatérést többnyire családi okok motiválják, míg a harmadik országba történő továbblépést inkább szakmai és gazdasági megfontolások.
Szíriai bevándorlók egy Németország feliratú útjelző tábla mellett mennek el a dél-németországi Julbachban, az osztrák határ közelében 2015. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Armin Weigel)
Julija Koszjakova szerint 2025 elején – a szövetségi választási kampánnyal egy időben – enyhe növekedés volt tapasztalható az elvándorláson gondolkodók arányában. A kampányt erősen meghatározó migrációs diskurzus aligha hagyta érintetlenül a bevándorlási háttérrel rendelkező emberek biztonságérzetét.
A kutatások szerint különösen gyakran gondolkodnak a kivándorláson a jól képzett, jól integrált és gazdaságilag sikeres bevándorlók. Az említett csoport ráadásul éppen a német munkaerőpiacot lenne hivatott szolgálni, amely az innováció és a hosszú távú növekedés szempontjából nélkülözhetetlen lenne.
A 2024-es OECD-tanulmány szerint a bevándorlók jelentős része öt éven belül elhagyja Németországot. Tavaly a német Ifo Gazdaságkutató Intézet elemzése szintén kimutatta, hogy a migránsok egyre kevésbé érzik jól magukat Németországban, továbbá a társadalmi légkör miatt is egyre többen aggódnak.
Az integrációs nehézségekkel küzdő, bevándorló hátterű diákok sokszor rossz eredményeik miatt is hátrányos helyzetbe kerülnek. Németországban 74 százalékuk az érettségit sem szerzi meg, a felnőttek közel felének pedig szakképesítése sincs. A migráns fiatalok így nemcsak kisebb eséllyel találnak munkát, hanem hosszú távon az egész társadalom versenyképességét veszélyeztetik.
A bevándorló hátterű tanulók az országos felméréseken is gyengébben teljesítenek, különösen matematikából és a természettudományokban.
A német oktatásban a nyelvi akadályok is problémát jelentenek. A migrációs hátterű gyerekek csaknem 14 százaléka egyáltalán nem beszél németül a családjában.
Vannak, akik az óvodai ellátásban sem vesznek rész: a három- és hatéves, migrációs háttérrel rendelkező gyerekeknek csupán 77 százaléka járt óvodába, szemben a német gyerekek 99 százalékával.
A nyugdíjasok közül is sokan elhagynák Németországot
A migrációs válság és a társadalmi feszültségek nemcsak a bevándorlókat érintik: egyre több német állampolgár érzi úgy, hogy otthonukban nem találják meg a számításaikat. Különösen a nyugdíjasok körében nő azok aránya, akik a biztonság, az alacsonyabb megélhetési költségek és a nyugodtabb élet reményében külföldre költöznének.
Magyarország egyre gyakrabban válik célországgá, hiszen a német nyugdíjasok számára nemcsak megfizethetőbb az élet, de közbiztonság, és a társadalmi és politikai légkör is vonzóbbnak tűnik – számolt be korábbi tudósításában a Reuters.
„Az Angela Merkel 2015-ös menekültválságra adott politikája miatt évről évre romlott a helyzet” – mesélte a lapnak az 55 éves Iwan, aki Kelet-Németországból költözött Szőlősgyőrökre.
A német köztévé egyes csatornájának hírműsora, a Tagesschau riportjában szintén azzal foglalkoztak, hogy
a Németországban élő nyugdíjasok már nem érzik otthonosan magukat a hazájukban.
Egy német családfő a riportban arról is beszélt, hogy Magyarországon biztonságban érzi családját, és otthon nem merte volna egyedül elengedni feleségét és gyerekét a városba a migráció miatt, valamint dicsérte a magyar kormány külpolitikáját is. „Amit Orbán Viktor csinál, az egyszerűen jónak tűnik. Itt a magyar az első, és ez így helyes” – tette hozzá.
A Tihanyi Bencés Apátság tornyai és a Balaton látképe napfelkeltekor 2020. május 16-án. György László kormánybiztos szerint egyre több olyan nyugat-európai érkezhet Magyarországra, akik a keresztény értékrendeket, a magas közbiztonságát és élhetőségét helyezik előtérbe (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
Magyarország a nyugat-európaiaknak is vonzó célpont
A magyar kormány részéről is egyre hangsúlyosabb a külföldi, keresztény értékeket valló bevándorlók vonzása. György László, a Tanítsunk Magyarországért program kormánybiztosa hétfőn a Facebook-oldalán ismertette a magabíró Magyarország stratégiáját, amely szerint az ország 2030-ra az EU Top 5, 2040-re pedig a Top 3 legélhetőbb állama közé kerülhet.
A terv egyik kulcsa, hogy a hasonló értékrendű, kulturálisan azonos családok hazánkba költözése erősíti a helyi közösségeket – például a múltban betelepülő svábok esetében.
György László kiemelte Magyarország természeti adottságait, és rámutatott, hogy a biztonság szempontjából is kiemelkedő az ország: 2023-ban 100 ezer főre vetítve mindössze 5,5 rablást regisztráltak, szemben Spanyolország 135 és Franciaország 92 esetével. „Bármelyik nyugati vezető szívesen odaadná a fél karját, ha náluk is ilyen közbiztonság lenne” – tette hozzá.
A német nyugdíjasok Magyarországra költözése tehát egyszerre a gazdasági megfontolásokról, a biztonság és a társadalmi stabilitás kereséséről, valamint az értékrendjük szerinti életvitel iránti igényről szól.
Ripost hírek
