Megint NATO támogatást ígért a szövetség főtitkára Ukrajnának

Amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatás is biztosítva lesz Ukrajna számára – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Kijevben, az ukrán parlamentben elmondott beszédében.

Rutte szavai szerint a katonai támogatást Ukrajnának azok a nyugati országok adják, amelyek az úgynevezett tettre készek koalíciójához csatlakoztak. Hozzátette, hogy „a szövetség más tagjai más módon fognak segíteni”.

„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezték készségüket arra, hogy bizonyos garanciákat, biztonsági biztosítékokat adjanak.

Az úgynevezett tettre készek koalíciója folyamatos előrelépést ér el ezeknek a garanciáknak a kidolgozásában, amelyekről már a múlt hónapban Párizsban megállapodtak” – mutatott rá.

A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a háború befejezéséről szóló megállapodás elérése nehéz döntéseket fog igényelni.

„Ukrajnának azt kell látnia, hogy minden áldozat, amelyet meghoztak, minden elveszített élet, minden nehéz pillanat, amelyen keresztülmentek, nem fog rövid időn belül megismétlődni, hogy a béke tartós lesz, és hogy az aláírandó dokumentumokat a nagy országok be fogják tartani.

Nem szeretnének egy második budapesti memorandumot vagy újabb minszki megállapodásokat,

ugye?” – jelentette ki Rutte.

A főtitkár megerősítette a NATO Ukrajna iránti változatlan és kiemelt támogatását, és biztosított afelől, hogy az országra irányuló figyelme a globális kihívások ellenére sem csökken. „Ez igaz volt Oroszország teljes körű inváziója előtt is, igaz volt 2022. február 24-én, és attól a pillanattól kezdve minden egyes nap igaz maradt” – szögezte le.

Megjegyezte, hogy Putyin – sok más emberhez hasonlóan – azt gondolta, az orosz csapatok győzni fognak, és hogy Ukrajna gyenge, ám ez tévedés volt: Ukrajna erősnek bizonyult.

„A szövetség napi szintű párbeszédet folytat Ukrajnával, és naponta szállít felszerelést az ukrán fegyveres erőknek annak érdekében, hogy ma meg tudják védeni magukat, és holnap el tudjanak rettenteni bármilyen agressziót” – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

A Financial Times a béketárgyalásokra rálátó források alapján arról írt, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni. A javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban, ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták, és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg.

Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni – állítják a tárgyalásokat ismerő források, akik a Financial Timesnak nyilatkoztak. Az egyezség értelmében európai csapatok települnének Ukrajnába, amihez az Egyesült Államok is háttértámogatást adna.

A lap szerint a javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban.

A mostanra elfogadott változat egy Oroszország által megsértett fegyverszünet esetén többszintű válaszlépést irányoz elő.

A Financial Times három forrása azt mondta, hogy ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták,

és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg – jegyezte meg a Financial Times.

Emellett a tűzszünet fenntarthatóságának szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy azt hogyan fogják ellenőrizni és végrehajtani. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy csúcstechnológiás megfigyelő eszközöket biztosít az 1400 kilométer hosszú frontvonal mentén – tették hozzá.

Zelenszkij a minap azt mondta, hogy kétoldalú garanciákat kapnak az Egyesült Államoktól

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy Ukrajna számos tűzszüneti megállapodás megsértését tapasztalta, amióta az orosz erők 2014-ben megszállták Donyeck és Luhanszk régióit egy szeparatista felkelés leple alatt. A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése lett volna, de ezeknek semmilyen biztosítéka nem volt (az EBESZ ugyanis csak megfigyelő missziót küldött a helyszínre).

Az ukrán elnök  azt állította, hogy kész a megállapodás az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a háborúnak véget kell vetni, és azt írta, hogy véleménye szerint reális esély van egy tisztességes és tartós béke elérésére.

Zelenszkij – még januárban – azt is mondta, hogy az Egyesült Államokkal megtárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása száz százalékban készen áll, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék a megállapodás aláírásának dátumát és helyszínét”. Állítása szerint ennek része az is, hogy az ukrán hadsereg létszáma 800 ezer fő marad, és fegyverekkel, illetve  kiképzéssel is támogatják Ukrajnát a külföldi partnerek.

Donald Trump amerikai elnök pedig korábbi hírek szerint „NATO-szerű”, a szövetség 5. cikkében foglalt kötelezettségvállaláshoz hasonló garanciákat ajánlott Ukrajnának, amelyek kollektív válaszlépést eredményeznének.  Zelenszkij szerint Trump 15 éves garanciát ajánlott, az ukrán tisztviselők azonban 50 évre szeretnék meghosszabbítani azt.

Oroszország viszont többször is elutasította, hogy nyugati csapatok települjenek Ukrajnába bármilyen formában.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője hétfőn közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy ezek a garanciák nem lehetnek egyoldalúak. „Ezek nem Ukrajna számára szóló garanciák. Ezek mindkét fél számára szóló garanciák: Oroszország és Ukrajna számára. Ellenkező esetben a garanciák nem működnek” – fogalmazott. Az orosz vezetés előzőleg azt is kijelentette, hogy nem fog beleegyezni semmiféle tűzszünetbe, amíg nem születik átfogó megállapodás a háború befejezéséről.

Volodimir Zelenszkij rendkívül érzékenyen reagál a területi kérdésekre, mert ha nem mutat tárgyalókészséget, elveszítheti a Nyugat támogatását, ha viszont megállapodás születik, akkor saját radikális hívei végezhetnek vele – erről beszélt az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.

„Nyilvánvaló okokból a kijevi rezsim nagyon fájdalmasan éli meg a területi kérdést. Ennek a rezsimnek a vezetője pedig – mivel jogi felhatalmazása már lejárt – pontosan tudja, hogy egy ilyen dokumentum aláírása után mi történhet vele. És nagy valószínűséggel ezt ő maga is nagyon jól érti” – mondta Medvegyev az EADaily portál szerint.

„A nácik majd eljönnek, és egyszerűen felakasztják, ha ilyesmi megtörténik” – tette hozzá.

Medvegyev szerint ha Zelenszkij nem bizonyítja tárgyalókészségét, akkor „elveszíti az amerikai vezetés jóindulatát, az európaiak pedig elfordulnak tőle.”

Ezért – hangsúlyozta Medvegyev – Zelenszkij „két tűz közé szorult”. „De ez az ő problémája, nem akarok erről többet beszélni” – zárta gondolatait az orosz Biztonsági Tanács alelnöke.