Giorgia Meloni olasz miniszterelnök videóüzenetben bírálta egy olasz bíróság döntését, amely bírságot szabott ki az államra egy illegális algériai bevándorló kiutasítása miatt.

Giorgia Meloni a közösségi oldalán látható másfélperces videóüzenetben ismertette az általa vezetett jobbközép kormány állásfoglalását az illegális bevándorlással kapcsolatban.

A miniszterelnök felidézte a római fellebbviteli bíróság február 10-i döntését, amely hétszáz euró kártérítés kifizetését szabta ki az olasz államra egy ötvenéves algériai férfi számára.

Meloni elmondta, hogy illegális bevándorlóról van szó, akit Olaszországban huszonhárom alkalommal ítéltek el testi sértésért, többek között egy nőt megrugdosott és ököllel bántalmazott.

A férfit nem egy olaszországi kiutasítási táborban helyezték el, hanem az Albániában létesített táborban, hogy ott várjon a kiutasítására. A férfi fellebbezésére azonban a bíróság jogtalannak ítélte meg az Albániába való áthelyezést, és büntetést mért ki, amelyet a belügyminisztériumnak kellene kifizetnie.

„Hogyan lehet komolyan fellépni az illegális migrációval szemben, ha az, aki többszörösen törvényt sért, országunk területén marad, ráadásul az államot szankcionálják azért, mert a szabályokat igyekszik tiszteletben tartatni?”

– kérdezte a miniszterelnök.

Noi continueremo a difendere sicurezza e legalità, senza arretrare. pic.twitter.com/bYJ7VT5oCV
— Giorgia Meloni (@GiorgiaMeloni) February 17, 2026

Hangsúlyozta, hogy a kormány továbbra is megkezdett munkáját folytatja, növeli a kiutasítások számát, gyakorlattá teszi az illegális bevándorlás ellen bevezetett eszközök alkalmazását az olasz állampolgárok biztonsága és a törvényesség érdekében. Meloni úgy vélekedett, hogy

az olaszok azért szavaztak a jobbközépre 2022-ben, hogy az helyreállítsa a szabályokat, tiszteletben tartassa őket, „de a bíróságok átpolitizált része továbbra is megakadályozza a tömeges bevándorlással szembeni lépéseket.”

A miniszterelnök kijelentette: kötelességnek számít azoknak a befogadása, akiknek arra joguk van, az olasz törvények tiszteletben tartása ugyanakkor elengedhetetlen, és aki erre nem hajlandó, nem szívesen látott Olaszországban.

Az Albániában 2024-ben létesített két olasz tábor működését mostanáig az olaszországi bíróságok akadályozták, miután a táborokba szállított migránsok fellebbezésére törvénytelennek ítélték az Olaszországból való elszállításukat.

Mindeközben a szicíliai Trapani partjaira kedd este egy újabb holttestet vetett ki a tenger.

Az utóbbi tíz nap alatt ez volt a tizenhatodik holttest, amely Calabria és Szicília partjaira sodródott. A parti őrség közlése szerint a Dél-Olaszországot február első napjaiban sújtó Harry-ciklonnal egy időben legalább nyolc migránsokkal teli hajó jutott bajba a tengeren, ezek közel négyszáz embert szállítottak.

A Giorgia Meloni vezette kormány újabb törvénytervezetet hozott nyilvánosságra szerdán, amely a migránsokkal érkező hajók olasz területi vizekre történő belépésének tiltását tartalmazza, valamint szigorítja a menedékkérelem feltételeit.

Matteo Piantedosi belügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány csomagja az Európai Unió június 12-én hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktumához igazodik.

Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány szerdai ülésen elfogadott tervezet – amelyről a jobbközép többségű római parlamentnek kell majd szavaznia –

az illegális vagy veszélyes bevándorlók kiutasítását tűzte ki elsőrendű célként, valamint a migrációs áramlat határozottabb irányítását akarja elérni.

„Fennáll a lehetősége, hogy nemzetbiztonsági okokból megtiltsuk a migránsok belépését felségvizeinkre. Olaszország határai Európa határai. Kötelességünk védeni őket” – írta közösségi oldalán Matteo Piantedosi.

A tizenhét pontos javaslatcsomagban helyet kapott a hajóblokád bevezetése is, amit az olasz jobboldal már évek óta szorgalmaz.

Az intézkedés a migránsokat szállító hajókra vonatkozna, amelyeket a hatóságok veszélyesnek tartanak nemzetbiztonsági szempontból. A blokád által a hajók nem léphetnék át az olasz területi vizek határát. A hatósági tiltás legfeljebb harminc napra vonatkozhat, de többször megújítható összesen hat hónapos időtartamig.

A nemzetbiztonsági veszélyességet négy kritérium határozza meg: ha a hatóságok szerint a hajóval érkezők konkrét terroristaveszélyt képviselnek, vagy a migránscsoporttal terroristák szivároghatnak be az ország területére. A hajóblokádot abban az esetben is életbe léptethetik, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy rendkívüli migrációs nyomás veszélyezteti a határok biztonságos védelmét, valamint ha nemzetközi méretű egészségügyi vészhelyzet áll fenn, vagy ha magas szintű nemzetközi események rendkívüli biztonsági intézkedéseket követelnek.

Az előírások egyértelműen a nem kormányzati szervezetek (NGO) migránsokat szállító hajóira vonatkoznak.

A tervezet szerint ha a hajó nem tartja tiszteletben a hatósági tiltást, ötvenezer euróig terjedő bírságot szabhatnak ki a hajó tulajdonosára, üzemeltetőjére, felhasználójára. Ha ugyanaz a hajó többször megsérti a tiltást, a vízi járművet az olasz hatóságok lefoglalhatják, majd elkobozhatják.

A kormányülés jegyzőkönyve leszögezi, hogy a hajóblokád azt is szolgálja, hogy az illegális bevándorlókat visszatartsa az elindulástól.

A törvényjavaslat új rendelkezéseket ír elő az Olaszországban nemzetközi menedékkérelmet benyújtók számára. Bővítették a menedékkérelem elutasítási feltételeinek körét. Ha a menedékkérelmeket elbíráló hatóság első körben elutasítja a beadványt, a bevándorló csakis az elutasítás legitimitása ellen fellebbezhet.

A jelenleg hatályos gyakorlattal ellentétben a fellebbezéshez folyamodó bevándorlónak nem lenne automatikus joga Olaszországban maradni a kérelem újabb, akár több hónapot igénybe vevő elbírálásáig, hanem már a fellebbezési időszakban kiutasítható, vagy harmadik országba szállítható. Az olaszországi területi vizekre lépő migránsokat egyenesen olyan harmadik országokba szállíthatják, melyekkel Olaszország megállapodást kötött a bevándorlók befogadásáról, és ahol arra kialakított központokban elhelyezhetik és visszatarthatják őket a származási országokba történő visszaszállításukig. Utóbbi intézkedéssel a római kormány a 2024-ben Albániában létesített két migránstábor működését kívánja elindítani.

A tervek között szerepel az olaszországi migránstáborok felépítésére és működésére vonatkozó szabályok egységesítése. A kiutasító- vagy büntetőtáborokban elhelyezett migránsok számára megtiltják a mobiltelefonok használatát.

Újdonságot jelent, hogy a menedékkérelemre váró bevándorlóknak Olaszország meghatározott térségeiben kell tartózkodnia, amelyeket csakis engedéllyel hagyhatnak el, tehát nem mozoghatnak szabadon az ország területén.

Szigorítani kívánják továbbá a családegyesítést is, korlátozva az Olaszországban élő bevándorlóhoz csatlakozó rokonok számát, kivéve ha magas képesítésű bevándorlókról van szó.

A törvényjavaslat-csomag életbe léptetéséhez a parlament támogatása mellett további kiegészítő rendelkezésekre is szükség lesz a jövőben.

A szicíliai Catania bíróságán hétfőn tartott tárgyaláson az ügyész két vádlottra hét év és négy hónap, harmadik társukra hét év és hat hónap börtönbüntetést kért azoknak a marokkóiaknak az ügyében, akiket csoportos szexuális erőszak elkövetésével vádolnak két magyar turistanővel szemben.

A vádlottak védője további időt kért, így a bíró június 15-re tűzte ki a következő tárgyalást.

Az ügyész felidézte a tavaly augusztus 27-én történteket. Hangoztatta, hogy semmi nem bizonyítja a marokkói vádlottak verzióját, akik tagadták az áldozatok szexuális bántalmazását.

A két magyar állampolgárt képviselő Massimiliano Scaringella ügyvéd az MTI-nek hangsúlyozta: mivel gyorsított eljárásról van szó, az ügyész az egyharmaddal csökkentett büntetés kiszabását kérte, ami azt jelenti, hogy rendkívül szigorúan ítéli meg a történteket, és fejenként több mint tíz évet számolt.

Megbírságolták az olasz államot egy illegális migráns ügyében