Magyar Péter akadályozni próbálja az olajszállítást?

Gondoskodunk arról, hogy Magyarország energia- és üzemanyag-ellátása biztonságban legyen, dacára annak, hogy az ukránok és személyesen Zelenszkij elnök politikai okok miatt megtagadta a Barátság kőolajvezetéken a szállítások újraindítását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 csatorna 48 perc című műsorában.

A miniszter kiemelte: a szállításokhoz minden műszaki, technikai feltétel adott, és kizárólag politikai oka van annak, hogy az ukránok nem engedik azok folytatását. Magyarországon választásra készülünk, és az ukránok a politikai ellenfeleinket támogatják, ezért azt gondolják, hogy jó ötlet egy ilyen energiaellátási kihívás elé állítani Magyarországot a választás előtt – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra: az európai szabályok alapján Magyarország és Szlovákia mentesül az uniós olajszankciók alól, és amennyiben a vezetékes olajszállítás vis maior miatt ellehetetlenül, Magyarországnak lehetősége van arra, hogy tengeren is vásároljon orosz kőolajat. Hozzátette: a szlovák gazdasági miniszterrel közösen jelezték a horvátoknak, hogy ennek az európai szabálynak az aktiválásával a horvát vezetékrendszeren keresztül orosz olajat kívánnak importálni.

Hangsúlyozta:

a Barátság kőolajvezetéket fő ellátási útvonalnak építették, és önmagában is el tudná látni Magyarországot és Szlovákiát olajjal, míg a Horvátországon keresztül érkező Adria vezetéket kiegészítő vezetéknek építették. Mivel a keletről érkező fővezeték jelenleg egy politikai döntés miatt nem tud szállítani, ezért most a kiegészítő vezetéken keresztül vásárolunk olajat

– magyarázta Szijjártó Péter.

Felhívta a figyelmet arra: a horvátok az Adria kőolajvezeték tranzitdíját az európai átlag ötszörösére emelték a háború alatt. Hozzátette: ha Magyarországot teljesen levágnák az orosz vezetékről, akkor a horvát vezetéken keresztül nem tudnák az ország energiaellátását teljes mértékben biztosítani, emellett a horvátok monopolhelyzetbe kerülvén oda emelnék az árat, ahova akarnák. A miniszter nem számít arra, hogy a következő hetekben az ukránok újraindítják az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken.

Szijjártó Péter beszélt arról is, az ukránok 2015 óta egy nagyon durva magyarellenes politikát folytatnak, ami a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználathoz fűződő jogainak visszaszorításával kezdődött. Úgy értékelt: az, hogy az ukránok fenyegetőznek is, számára kevésbé tolerálható, és ezért is meglepő számára, hogy a Tisza Párt ennek ellenére támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. Hozzátette: ha Ukrajnát felvennék az EU-ba, akkor „vérszemet kapnának”, és bentről oktatnának vagy leckéztetnének minket. „Nincsen helye az Európai Unióban egy olyan országnak, amelynek politikai és katonai vezetői egy európai uniós tagországot fenyegetnek” – emelte ki.

A miniszter kifejtette: a magyar emberek dönthetnek arról, hogy „továbbra is megtartsuk a szuverenitásunkat, és ne hajoljunk meg a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely előtt, vagy, hogy egy Brüsszelből delegált párt majd hajtsa végre ennek a tengelynek az akaratát”. A múlt héten napvilágra került ötpontos tervet úgy jellemezte, az nagyon durva beavatkozás, zsarolás a magyarországi parlamenti választásba.

Brüsszel most igyekszik elérni azt, hogy a tagállamok és a tagállamokban élő emberek akaratát teljes mértékben kiiktassa a döntéshozatalból. Amikor azt mondják, hogy a vétójogot el kell venni, azzal azt mondják, hogy kizárólag a nagy tagállamoknak lesz beleszólása abba, mi történik az EU-ban. Ez a magyar nemzet érdekeivel teljes mértékben ellentétes, a fejünk fölött dönthetnének és nekünk a betörődés joga maradna – mondta.

Szijjártó Péter arról is beszélt, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánvalóan nem mond igazat, amikor arról beszél, nem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba. Hozzátette: a nyugat-európai háború- és migrációpárti politikusoknak azért is sokkal kényelmesebb lenne a Tisza kormányzó partnerként, mert így „rángathatnák” annak elnökét. Emlékeztetett: azért nem zajlanak jogi eljárások a Tisza Párt elnökével szemben Magyarországon, mert a nagy európai pártok megvédték őt, és nem adták ki a mentelmi jogát.

Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter szerint a kormány, amikor Brüsszellel harcol, egy kitalált veszéllyel harcol, Szijjártó Péter példaként említette a migrációt és a koronavírus-járvány kezelését, amikor Magyarország nem a veszélyes brüsszeli utat választotta, hanem a maga útját járta.

Szerinte a Tisza Párt elnöke azokkal van szövetségben, akik Európát háborúba akarják rángatni, el akarják vinni a magyar emberek pénzét Ukrajnába, és az Európai Unióba be akarják hozni Ukrajnát, és Ukrajnával együtt háborúba akarják vinni az EU-t. „Mi meg azokkal vagyunk szövetségben, akik békét akarnak, akik a migráció ellen vannak, akikkel őszintén, világosan lehet beszélni a kihívásokról”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: mára az Európai Unió súlytalan szereplő lett a nemzetközi politikában, nem ül ott annál az asztalnál, ahol az európai biztonsági helyzet jövőjéről zajlanak a tárgyalások. Hozzátette: Magyarország külpolitikai kitűzése az volt, hogy az ország szempontjából legjelentősebb négy hatalmi centrummal – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Törökországgal – jó kapcsolatot ápoljon, ezek a hatalmi centrumok egyszerre legyenek érdekeltek Magyarország sikerében, és ezt mára elérték.

Hozzátette: ezért minden olyan nemzetközi kezdeményezésnél, amely a békéről szól, és az elkövetkezendő világrend alapját képezheti, „mi ott vagyunk”, ezért vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács alakuló ülésén is. „Mi soha nem tartottunk attól, hogy a brüsszeli mainstreamnek mi tetszik meg mi nem, mert mi a nemzeti érdek alapján hoztunk döntéseket” – emelte ki a miniszter.

Miután a Tisza Párt sikeresnek nevezte a Magyar Péter vezette delegáció zágrábi tárgyalását, a horvát miniszterelnök már jóval visszafogottabban nyilatkozott Magyarország esetleges olajellátásáról. Andrej Plenkovic szerint a döntést az uniós és amerikai szankciók figyelembevételével kell mérlegelni.

A Tisza Párt tájékoztatása szerint sikeresen zajlott a Magyar Péter vezette küldöttség találkozója a horvát kormány képviselőivel. „Eredményes tárgyalást folytattunk Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel és a horvát kormány több tagjával” – írja a Portfolio a párt közleménye alapján.

A megbeszéléseken több politikai és külpolitikai téma is napirendre került. Az ellenzéki párt beszámolója szerint egyeztettek a közelgő magyarországi választásokról, valamint érintették az orosz–ukrán háború lezárását célzó, nemzetközi garanciákkal biztosított tartós béke lehetőségét is.

Magyar Péter a jövőbeli magyar–horvát kapcsolatok alakulásáról kijelentette: amennyiben Magyarországon kormányváltás történik, ismét sor kerülhet a kétoldalú miniszterelnöki találkozóra, amelyet állítása szerint nyolc éve nem tartottak meg.

A tárgyalásokat követően azonban a horvát kormányfő már óvatosabban fogalmazott Magyarország olajellátásának kérdésében.

A Bloomberg beszámolója szerint Andrej Plenkovic azt nyilatkozta, hogy mérlegelik, engedélyezzék-e az orosz eredetű kőolaj importját horvát kikötőkön és vezetékeken keresztül. Hangsúlyozta: miközben létezik olyan kivétel, amely lehetővé teszi Magyarország számára az orosz nyersolaj vásárlását, az amerikai szankciós rendszer ezzel ellentétes irányba mutat, ezért a döntést körültekintően kell meghozni.

A Barátság kőolajvezetéken érkező olajszállítások január vége óta szünetelnek az Ukrajnát ért, energetikai infrastruktúrát érintő orosz támadások miatt. A Mol közlése szerint január 27. óta nem érkezett kőolaj Ukrajnán keresztül Magyarországra, ezért a vállalat stratégiai tartalékok felszabadítását kérte a kormánytól a finomítók működésének fenntartására.

A horvát állami vezetékhálózat-üzemeltető, a Janaf jelenleg is szállít nem orosz eredetű nyersolajat a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóiba, ugyanakkor a kapacitásproblémák és magas költségek miatt szükséges az orosz olajvásárlás, ezt azonban a horvát cég visszautasította.

Plenkovic szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy a horvát infrastruktúra képes kielégíteni a magyar importigényeket, és szerinte a magyar kivétel az orosz olajvásárlásra nem feltétlenül indokolt.

Közben az energiapolitika Budapesten is napirendre került: Orbán Viktor miniszterelnök és Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfői tárgyalásán szó esett a magyar mentességekről is, amelyek Rubio szerint az Egyesült Államok és Magyarország közötti jó politikai kapcsolatokat tükrözik.