Két és félszeresére nőtt a szakképzésben oktatók bére

A szakképzésben 2020 óta az idén januári az ötödik béremelés, ezzel a 2020-ashoz viszonyítva két és félszeresére emelkedett átlagosan az oktatók bére – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter hétfő reggel az M1 aktuális csatorna műsorában azzal kapcsolatban, hogy januárban újabb 10 százalékkal nőtt a szakképzési oktatók bére.

Hankó Balázs közlése szerint 24 ezer oktató érintett.

A kezdő oktatói bér jelenleg mintegy bruttó 775 ezer forint, a legtöbben bruttó 890 ezer forintot keresnek, míg a régebb óta tanítók fizetése a bruttó 1 millió forintot is eléri.

A miniszter a fizetések emelését jelentős előrelépésnek és tudatos döntésnek nevezte, majd megjegyezte: a szakképzés hivatást ad a fiataloknak.

Kiemelte, a magyar szakképzés jó, hiszen a Magyarországot képviselők az Európai Unióban (EU) rendezett szakképzési versenyeken és a világon a munkaerőpiaci megfelelés szempontjából is bronzérmesek. Hozzátette, a kedvező adózási környezet mellett részben a szakképzett magyar munkaerőnek köszönhető az is, hogy meghatározó vállalatok érkeznek Magyarországra.

Szerinte az a modell, amely egy bő évtizeddel ezelőtt Németországot és a német szakképzést jellemezte, ma Magyarországon figyelhető meg. Ennek elemei a gyakorlatorientált duális képzés, az infrastrukturális fejlesztések erősödése, az oktatói bérek alakulása, valamint a szakképzésben tanuló fiatalok számára biztosított ösztöndíjrendszer – jegyezte meg.

Hankó Balázs a kulturális ágazatban bejelentett 15 százalékos béremelés kapcsán elmondta, az intézkedés összességében 41 ezer dolgozót érint. Hozzátette, a területen az idei mellett 2022-ben is volt egy 20 százalékos béremelés, s ez azt mutatja, hogy „a magyar kultúra finanszírozása kiemelkedő”.

Hangsúlyozta,

Magyarország az EU-s átlag dupláját fordítja a kultúra finanszírozására és rengeteg projektet valósít meg, köztük a Csoóri Sándor- vagy a Déryné-programmal.

A magyar kormány vidéken is biztosítani fogja a színjátszás és a kultúra elérhetőségét, és elkötelezett ebben a témában „határon átívelő módon is” – mondta.

Ismertette: a bérfejlesztés mellett az elmúlt tíz évben 650 milliárd forintnyi kulturális fejlesztés valósult meg szerte a Kárpát-medencében. Hozzátette, a kultúra mindenkinek jó pályát jelent, és „a kultúra az, amely bennünket nemzetté tesz és összekapcsol”.

A miniszter a családtámogatások kapcsán elmondta, hogy

a magyar kormány az elmúlt tíz évben 4400 milliárd forint adókedvezményt biztosított a családoknak, és ugyanerre a célra a következő négy évben fog 4000 milliárd forintot elkülöníteni.

Hozzátette, az országvezetés egymillió család esetében duplázta meg a családi adókedvezményt, emellett félmillió édesanya lett szja-mentes.

Rámutatott: a 30 év alatti édesanyák a családi adókedvezménnyel együtt éves szinten átlagosan 1,5 millió forinttal, míg a kétgyermekes 40 év alatti anyák 2,2 millió forinttal tudnak előre lépni. Ez az összeg a háromgyermekes édesanyáknál már 3,7 millió forintot jelent, ezért fontos, hogy a kormány megőrzi a családi adókedvezményt és a családtámogatást.

Hangsúlyozta, az Ukrajna működésére és a háború finanszírozására szánt összeg a magyar családokra lebontva családonként 1,4 millió forintos terhet jelentene. Kiemelte, a kormány számára a társadalom és a jövő szempontjából a családok a legfontosabbak, a családtámogatások pedig erősítik őket és anyagi biztonságot adnak.

Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy „a brüsszeli kotta másról sem szól, mint megszorításokról azért, hogy Ukrajnát támogatni lehessen”. Hozzátette, „azok a szakértők, akik újra felfedezésre kerültek a Tisza által, családi támogatásokat akarnak elvonni, adót akarnak emelni”, és ezt látni lehetett már a régebbi javaslatokból is.

Magyarország nem vet ki uniós hadisarcot, inkább a magyar családokat, fiatalokat, nyugdíjasokat támogatja – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter korábban  az M1 aktuális csatorna műsorában.

Közölte: az unió Ukrajnát a háborúban 800 milliárd dollárral kívánja támogatni, ez minden egyes magyar családnak 1,3 millió forintjába kerülne. Miközben a 30 év alatti édesanyák szja-mentessége 1,5 millió forintot jelent a családoknak, a 40 év alatti 2 gyermekes édesanyáknál ez 2,2 millió forintot jelent, 3 gyerekeseknél pedig 3,7 milliót.

Ukrajna támogatása a magyarok 40 évnyi nyugdíjkiadásának vagy 60 évnyi családtámogatásának megfelelő összeg. Az EU a kohéziós források, agrártámogatások terhére finanszírozza Ukrajnát – figyelmeztetett a miniszter.

Elmondta, hogy az uniós országjelentés szerint felül kellene vizsgálni az otthonteremtési programot, a rezsicsökkentést, a családtámogatást, az szja-mentességet. A magyar kormány minden második kisgyermekes családot saját otthonhoz juttatta, az EU ezt is ki akarja vezetni. Csak a rezsicsökkentés megszüntetése félmilliós terhet jelentene a magyar családoknak. A „birodalmi központ” háborúba akarja sodorni Európát, de a magyar kormány nemet mond a háborúra, inkább a családokat támogatja, idén 4802 milliárd forinttal, ami ötszöröse a 2010-es támogatásnak – tette hozzá.

Arra a felvetésre, miért csinálja ezt Brüsszel, a miniszter úgy válaszolt: a meg nem választott európai vezetők így akarják kiteljesíteni, átmenteni hatalmukat, továbbá a migrációval gyorsított lakosságcserét akarnak végrehajtani, és a woke ideológiával, családellenességgel végső soron „az egész európai létezés jogát” akarják megszüntetni.

Ezzel szemben a magyar kormány békét akar, a magyar családok mellett áll és elutasítja a „birodalmi központtól” függő Tisza Párt programjában szereplő adóemelést, a családi adókedvezmények eltörlését – hangsúlyozta Hankó Balázs.

A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette: „harcolnunk, küzdenünk kell a magyar nemzetért”, és egy olyan normális Európáért, amely a családokat és a keresztény értékeket akarja megőrizni. Ezzel szemben a „birodalmi központ” a magyar családtámogatási rendszert akarja megszüntetni, hogy finanszírozhassa az ukrán háborút.

Ukrajna már 193 milliárd eurónyi támogatást kapott, ami háromszor annyi, mint amennyit Magyarország kapott a csatlakozás óta. „És semmi sem elég!” – fűzte hozzá.

A Tisza Párt „Brüsszel kottájából játszik”, a kormány azonban nemzeti petíciót indított a családok, nyugdíjasok megvédése érdekében – mondta Hankó Balázs.

Hankó Balázs arról beszélt, a nemzeti kormány kiáll a magyar és a „teremtett világ rendje szerinti” családok mellett, ezért segíti a gyermekvállalást, a munkavállalást, valamint az otthontámogatást.

A konkrét intézkedésekről elmondta, januártól félmillió anya lett szja-mentes és egymillió család esetében duplázták meg a családi adókedvezményt, továbbá minden 2. gyereket vállaló család esetében segítették az otthonhoz jutást.

Emellett a rezsivédelem is segíti családokat, amely éves szinten 500 ezer forint támogatást jelent, 3,3 millió háztartásnak pedig a januári rezsistop is segítséget nyújt – tette hozzá a miniszter.

Hankó Balázs szerint azonban az Európai Bizottság és az Európai Néppárt el akarja vonni a nemzeti hatásköröket, és kivezettetnék az otthonteremtési támogatást, a rezsivédelmet és az szja-mentességet azért, hogy ezeket a forrásokat Ukrajna fenntartására és az ukrán háború finanszírozására fordíthassák.

Ezt részletezi a 600 oldalas „Tisza-dokumentum” is – fűzte hozzá.

Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte, a kormány idén 4800 milliárd forintot fordít családtámogatásra, és további 800 milliárd forintot rezsivédelemre.

A Tisza Párt azonban egészen másképp gondolkodik erről a kérdéséről, elvenné az szja-mentességet, a családi adókedvezményt, az otthontámogatást és a rezsivédelmet – mondta a miniszter.

Ha ez megvalósulna, akkor a kormány számításai szerint a rezsikiadások átlagosan 500 ezer forinttal nőnének minden családban, továbbá egy 30 év alatti egy gyermekes anya esetében 166 ezer forinttal, egy 40 év alatti két gyerekes anya esetében 226 ezer forinttal, egy három gyerekes család esetében pedig 307 ezer forinttal kevesebb maradna a családi kasszában – mondta Hankó Balázs.