Brüsszel simulékonyabb kormányt akar Magyarországon

Brüsszel tervében az is benne van, hogy ha nem sikerülne simulékony kormányt intézni Magyarországon, akkor egyszerűen felülírják a szabályokat, és elveszik a vétó lehetőségét, megerőszakolják a szerződéseket, és elfojtják a kritikus hangokat - jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője csütörtökön Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.

A politikus arról beszélt, hogy ukrajnai finanszírozást és a gyorsított európai uniós bővítést minden más szempont fölé rendelné egy nyilvánosságra került brüsszeli terv. Mint mondta az EP néppárti többsége kedden újabb 90 milliárd eurós kölcsönt szavazott meg Ukrajnának. Ugyanezen a héten - mondta - a "brüsszeli üzenőfüzetnek tekinthető" Politico hírportál részletes tervet közölt arról, miként rendelnének alá mindent Ukrajna további finanszírozásának és a gyorsított uniós bővítésnek.

Ismertetése szerint a terv lényege, hogy Ukrajnának "fordított tagsági eljárást" biztosítanának: először, már 2027-ben megkapná a tagságot, és csak ezt követően kezdenének tárgyalni arról, hogy megfelel-e a feltételeknek.

Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a forgatókönyv része, hogy egy "általuk remélt Tisza-kormány" áldását adja erre. Szavai szerint ez egybecseng a Tisza új külügyese, Orbán Anita azon kijelentésével, miszerint nem élnének a vétó lehetőségével, mert "inkább küllők szeretnének lenni a keréken".

Elmondta: a cikk megjelenését követően egy másik újságíró a Politicóban arról beszélt, hogy a terveket nem kell "nagy dobra verni" a választások előtt. A politikus szerint ez egybecseng Tarr Zoltán tiszás képviselő kijelentésével, miszerint nem kell a terveikről beszélni, hogy a választások után mindent meg lehessen tenni. Dömötör Csaba azt mondta: ezért tiltják le a Tisza képviselőjelöltjeit a nyilatkozatokról, és ezért tagadta Magyar Péter a gyorsított tagság lehetőségét.

Dömötör Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a brüsszeli terv nem tér ki a költségvetési és gazdasági vonatkozásokra, ugyanakkor az ukrán kormány már"összeírta a számlát": A katonai támogatásra 700 milliárd, gazdasági támogatásra 800 milliárd dollárt követelnek. Hozzátette: gyorsított tagság esetén Ukrajna hozzáférne a meglévő uniós támogatási programokhoz is.

"Ha ez a terv megvalósulna, az az abszurd helyzet állna elő, hogy az EU annyit költene Ukrajnára, mint saját magára" - fogalmazott. Közölte: jelenleg az uniós költségvetésben nincs meg ennek a fedezete, ezért - fogalmazott - a tagállami költségvetésekben akarnak helyet csinálni megszorításokkal.

Dömötör Csaba szerint egy esetleges "Tisza-kormány" az "ukrán zászlós terv" elfogadásával magasabb jövedelemadót, csökkentett családi adókedvezményeket, új vagyonadót és a 13. havi nyugdíj eltörlését vezetné be.

"Mi ezt a tervet elutasítjuk: a magyarok pénzének Magyarországon a helye, az országunknak pedig a békében, nem pedig a háborús övezetben" - jelentette ki, hozzátéve: "erről döntünk majd április 12-én".

A szerdai, Szlovákiára vonatkozó jogállamisági uniós parlamenti vitával kapcsolatban a képviselő azt mondta: a tiszás politikusok azt állították, hogy ők vetették napirendre a Benes-dekrétumokról szóló vitát, ám - mint fogalmazott - ez nem igaz, és még a vita címében sem szerepelhetett a téma. Hozzátette: azt is állították, hogy az Európai Néppárt büntetése miatt nem szólalhatnak fel, ennek ellenére felszólaltak a vitában.

Dömötör Csaba szerint az Európai Néppárt hozzáállását az őshonos kisebbségek védelméhez jól mutatja, hogy a legutóbbi plenáris ülésen elfogadott 2025-ös emberi jogi jelentésben az őshonos kisebbségek védelme még említés szintjén sem szerepel. Mint mondta, a benyújtott módosító javaslatokat elutasították.

A politikus végül kijelentette: amikor a kárpátaljai magyarságot jogsértések érik - például a nyelvhasználati jogok szűkítése vagy a kényszersorozás miatt -, "nemhogy senki nem emeli fel a szavát, hanem még azokat bélyegzik meg, akik ezeket szóvá teszik". Hozzátette: amikor az őshonos kisebbségek jogairól van szó, az Európai Néppártot ez nem érdekli.

Az Európai Parlament néppárti nagykoalíciója arról döntött, hogy további 90 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, hitelformában, a parlament néppárti nagykoalíciója az európai adófizetők pénzét Ukrajnában kilőtt fegyverekre költené - jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerdán Strasbourgban.

Az MTI-nek adott nyilatkozatában a képviselő hangsúlyozta: az uniós kassza kiürült, ezért az új pénzügyi csomag már hitel formájában érkezne. Úgy fogalmazott: a "Tisza-féle néppárti nagykoalíció" hozta össze az új támogatási konstrukciót, amelynek célja - mint mondta - az, hogy az európai adófizetők pénzét Ukrajnában fegyverekre, elsősorban drónokra fordítsák.

Dömötör Csaba szerint Brüsszel most először adna hadikölcsönt egy háborúban álló országnak, ráadásul úgy, hogy a visszafizetésre nincs semmi esély.

Felhívta a figyelmet, hogy a kijevi kormány a következő tíz évre 700 milliárd dollár katonai és 800 milliárd dollár gazdasági támogatást kér. Hozzátette: a néppárti nagykoalíció ezt teljesíteni is kívánja, amit szerinte az is jelez, hogy a hétéves költségvetési tervezetben már most helyet kívánnak biztosítani ezeknek az összegeknek.

A politikus úgy vélekedett: ha a tervek megvalósulnak, az azzal a helyzettel járhat, hogy az Európai Unió annyit költene Ukrajnára, mint saját magára. A háború finanszírozásához - mondta - a nemzeti költségvetésekben is forrásokat akarnak felszabadítani, ezért különböző megszorításokat követelnek a tagállamoktól, köztük Magyarországtól is.

Mint mondta, ennek része lenne a magasabb jövedelemadó-kulcsok bevezetése, a családi adókedvezmények csökkentése, vagyonadó kivetése, valamint a 13. havi nyugdíj eltörlése. Ezeket a követeléseket - fogalmazott - viszontlátják a Tisza párt kiszivárgott terveiben, valódi programjában.

Dömötör Csaba leszögezte: a kormányoldal "elutasítja ezeket a terveket és a magyarok megsarcolását, mert a magyar emberek pénzének Magyarországon a helye."

"Két út áll előttünk: az egyik a tiszás és néppárti koalíció által képviselt brüsszeli út, amely egy háborús út, a másik a saját utunk, amely a béke és a békében biztosított gyarapodás útja. Erről döntünk április 12-én" - zárta nyilatkozatát a képviselő.

A Tisza Párt egy brüsszeli kreálmány; a kormányváltás szándékét Kijevből és Brüsszelből finanszírozzák azt remélve, hogy létrejön egy ukrán- és Brüsszelbarát kormány – mondta Orbán Viktor az uniós vezetők pénteki találkozójára tartva a Patrióta YouTube-csatornának. A miniszterelnök szerint az unió eldöntötte, hogy háborúba megy, és az európai gazdasági versenyképesség helyett Ukrajna finanszírozására koncentrál; emellett kifejtette azt is, miért jelent ma Ukrajna fenyegetést Magyarország számára.

A miniszterelnök a Patrióta oldalára csütörtökön feltöltött videóban kiemelte: létezik egy Brüsszel–Kijev megállapodás, amely arról szól, hogy hogyan kell vagy lehet behozni Ukrajnát az Európai Unióba, és ez a megállapodás rögzíti, hogy „Magyarország egy probléma”, ezért a „magyar kormányt mindenképpen el kell mozdítani”.

Az egész Tisza Párt, meg minden, ami körülötte van, „brüsszeli kreálmány”, amelyet azért hoztak létre, hogy a magyar nemzeti kormány helyett legyen egy Brüsszel- és ukránbarát kormány Magyarországon, amely beengedi az ukránokat az Európai Unióba és végrehajtja Brüsszelnek azokat az utasításait, amelyeket a magyar kormány és személy szerint a magyar miniszterelnök eddig megtagadott, legyen szó a migrációról, az energiáról vagy az Ukrajnába küldendő pénzekről – mondta.

Orbán Viktor szólt arról is:

az uniós vezetők különböző témákban szoktak megbeszéléseket tartani, de „a végén minden Ukrajnáról, illetve az Ukrajnába küldendő pénzről szól”.

A mostani találkozó meghívójában az szerepel, hogy „jól megvitatjuk majd az európai versenyképesség kérdését”, de hogy lehet versenyképessé tenni az európai országokat, ha közben a pénzt elküldjük Ukrajnába? – tette fel a kérdést.

„Tehát vagy versenyképesség, vagy Ukrajna finanszírozása” – szögezte le a miniszterelnök.

Kiemelte: az, hogy az Európai Unió termékei a világpiacon egyre kevésbé eladhatóak, mert drágábbak, mint a versenytársaink azonos termékei, leginkább abból fakad, hogy az energia ára Európában 3-4-szer magasabb, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban.

Emlékeztetett: a budapesti európai uniós csúcson elfogadtak egy dokumentumot, amelyben szerepel, hogy a versenyképesség felé tett első lépés az olcsóbb energia. Azóta semmi nem történt ebben az ügyben, sőt inkább az ellenkezőjét csinálták, mert azzal, hogy az orosz olajat és gázt egyre inkább szorítják ki az európai piacokról, drágítják az energiát.

A nyugati típusú olaj ma körülbelül 13 dollárral drágább hordónként, mint az orosz olaj.

Tehát ha arra vagyunk kényszerítve, hogy 13 dollárral drágábban vásároljunk meg egy hordó olajat, mint ahogy eddig tettük, akkor a versenyképesség nem javulni fog, hanem romlani – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ehhez nem járul hozzá. „Ezért harcolunk Brüsszellel szemben, hogy ne erőltessék ránk a drágább, igaz, nem orosz olajat és gázt, mert megölik vele egyfelől a háztartásokat (…), másfelől a vállalkozásainkat, holott az ellenkezőjét kellene tenni, támogatni kellene őket, hogy versenyképesebbek legyenek” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a találkozón vissza fog verni minden kísérletet, amely azzal járna, hogy a magyar vállalkozások vagy családok rezsiszámlái megnőhetnek. A versenyképesség az olcsó energiával kezdődik, és nem lehetünk úgy versenyképesek, hogy az amerikaiaknál meg a kínaiaknál harmad-, negyedáron lehet hozzájutni a termeléshez szükséges energiához – jelentette ki.

Orbán Viktor azt is mondta:

az unió eldöntötte, hogy háborúba megy, nyíltan bevallják, hogy ők részt akarnak venni, 2026 és 2030 között részt is fognak venni egy Ukrajna területén zajló európai–orosz háborúban.

Tehát ők eldöntötték, hogy háborúra mennek, hadigazdaságot építenek föl, és fölkészítik a lakosságot arra, hogy háború lesz.

Hozzátette: ebből Magyarország próbál kimaradni, a szlovákok és a csehek is tettek ilyen lépéseket, de hármunkon kívül mindenki más befele akar menni a háborúba, és nem kifele.

Megjegyezte: Ukrajna Magyarországgal szembeni fenyegetőzése is jól mutatja, hogy az az európai elgondolás, hogy európai pénzen építsünk fel és tartsunk fegyverben egy hatalmas ukrán hadsereget, ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel.

Ma Ukrajna fenyegetést jelent Magyarország számára, és a jövőben még nagyon sok baj származhat abból, ha egy egyre erősebb ukrán hadsereg lesz Magyarország keleti határainál.

Ezért nem is veszünk részt az ukrán hadsereg finanszírozásában – szögezte le Orbán Viktor.