Brüsszel beismerte, Magyar Péter a szövetségesük

Nem tudják milyen következményei lesznek a választásnak, ezért óvatosak, de Magyar Péter megnyilatkozásait figyelve, nagyobb rugalmasságra számítanak Ukrajna irányába – számol be a lap.

A Politico értelmezése szerint Kijev abban bízik, hogy Budapest és Ukrajna viszonya enyhülhet egy esetleges kormányváltás után. Magyar Péter az Európai Unióval való viszony rendezését és az uniós források felszabadítását kulcskérdésnek tartja – írja a Magyar Nemzet.

Azt is hosszasan taglalja, hogy a választás tétje túlmutat Magyarországon: az Európai Unióban többen abban reménykednek, hogy egy új magyar vezetés kevésbé blokkolná az Ukrajnának szánt pénzügyi és politikai támogatásokat.

A beszámoló arról is ír, hogy Magyar Péter a müncheni biztonsági konferencián több európai vezetővel is tárgyalt, és hangsúlyozta, hogy kormányra kerülése esetén elsődleges célja az uniós források biztosítása lenne. Kijev kivár – fogalmaz a cikk –, de számol a változás lehetőségével, és már most igyekszik felmérni, milyen irányt venne Magyarország egy esetleges politikai fordulat után.

Jessica Rosencrantz, a svéd Európa-ügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy továbbra is reménykedik abban, hogy Budapest álláspontjában határozottabb változás várható.

Remélem, hogy megváltozik a magyar hozzáállás Ukrajnához, mert egységesen kell kiállnunk Európa biztonságáért. Magyarország saját történelmét tekintve hihetetlennek tartom, hogy nem mutattak szolidaritást

– mondta.

A brüsszeli lap szerint Ukrajna tekintetében már most világos, hogy egy esetleges Magyar Péter győzelem után az EU és Kijev abban reménykednek, hogy a Tisza vezetője simulékony lesz, s végrehajtja a háborúpártiak parancsait – zárja cikkét a Magyar Nemzet.

Ljudmilla Pokrovcsuk ukrán elemző szerint Magyar Péter a választásokat követően várhatóan kénytelen lesz nyitni Ukrajna felé – erről ír a Mandiner. Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról írt, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a múlt heti, Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián „német gyámkodás mellett megkötötte titkos paktumát a brüsszeli vezetőkkel”.

Ljudmilla Pokrovcsuk szerint Magyar Péternek azért állna érdekében ez az eljárás, mivel csak így javíthatja meg „Magyarország kapcsolatát Brüsszellel,

de a választásokig nem beszélhet erről nyíltan”

– fogalmazott.  Az elemző szerint a jelenlegi politikai helyzetben a kampányidőszak sajátosságai is befolyásolják a megszólalásokat és a nyilvános állásfoglalásokat. Úgy véli, a választások előtt egyes külpolitikai kérdések háttérbe szorulnak, miközben a döntéshozók igyekeznek elkerülni azokat a kijelentéseket, amelyek belpolitikai vitákat generálhatnak. A szakértő ezt azzal magyarázta, hogy a politikai kommunikáció időzítése kulcsszerepet játszik.

„Pontosan értjük, miért nem hallhatunk ennél többet”

– tette hozzá. Pokrovcsuk szerint a választások utáni időszakban válhat egyértelművé, milyen irányba mozdul el Magyarország Ukrajnával és az Európai Unióval kapcsolatos politikája – tette hozzá a Mandiner.

Április 15-én terjesztheti elő az Európai Bizottság az orosz kőolajimport végleges betiltásáról szóló jogszabály-tervezetet – három nappal a magyarországi országgyűlési választásokat követően. Sajtóértesülések szerint az időzítés nem véletlen, a brüsszeli döntéshozók el akarták kerülni, hogy a kérdés közvetlenül befolyásolja a kampányt.

A Reuters két uniós tisztviselőre és egy kiszivárgott napirendi tervezetre hivatkozva azt írja, hogy a dátum kijelölése tudatos döntés volt, hogy a kérdés ne váljon meghatározó témává a magyarországi választási kampányban. A Bizottság szóvivője ugyanakkor úgy reagált: a testület napirendjei előzetesek, és egyelőre nincs hivatalosan megerősített időpont a javaslat benyújtására.

Az Európai Unió már korábban is korlátozta a tengeri úton érkező orosz kőolaj importját. A mostani tervezet azonban ennél is tovább menne:

jogszabályban rögzítené az orosz olaj teljes kivezetését, amely akkor is hatályban maradna, ha az ukrajnai háború esetleges lezárása után egyes szankciókat feloldanának.

Az energiaügyekért felelős uniós biztos, Dan Jorgensen korábban jelezte, hogy a cél legkésőbb 2027 végéig teljesen megszüntetni az orosz kőolaj behozatalát az EU-ba. A blokk tavaly év végére már jelentősen csökkentette kitettségét: a negyedik negyedévben az uniós olajimport mintegy 1 százaléka származott Oroszországból.

Magyarország és Szlovákia energiaellátása továbbra is nagymértékben függ az orosz kőolajtól, elsősorban a Barátság vezetéken keresztül. A vezetéken érkező szállítások január 27. óta szünetelnek, miután Kijev közlése szerint egy orosz dróntámadás megrongálta a nyugat-ukrajnai infrastruktúrát.

A magyar kormány több alkalommal is jelezte: nem támogat olyan uniós döntéseket, amelyek aránytalan terheket rónának a magyar gazdaságra és a családokra.

Minősített többséggel dönthetnek

Sajtóinformációk szerint az uniós intézmények azt a lehetőséget is vizsgálják, hogy a tervezetet olyan jogalapon fogadják el, amelyhez nem szükséges egyhangúság, hanem elegendő a tagállamok minősített többsége,

ezzel megfosztva Magyarországot és Szlovákiát vétójoguktól.

Ljudmilla Pokrovcsuk szavainak, miszerint Magyar Péter kormányra kerülve Ukrajna oldalára állhat, különös súlyt ad a keddi nap két fontos fejleménye. Kedden, az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján Kijevben, Európa vezető politikusai a háború folytatása mellett foglaltak állást. Orbán Viktor miniszterelnök erre reagálva arról írt a Facebookon, hogy euró százmilliárdok égnek el a semmibe és a semmiért. Ebbe a háborúba nem az oroszok, hanem az európaiak roppannak bele. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, miszerint

rossz döntések esetén Magyarországot is belerángatnák mindebbe.

A miniszterelnök kifejtette, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltje a múlt heti, Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián „német gyámkodás mellett megkötötte titkos paktumát a brüsszeli vezetőkkel”.

„A paktumnak megfelelően az ukrán–magyar energiacsata ügyében Magyar Péter és a Tisza Párt nem a magyarok, hanem Ukrajna oldalára állt”

– írta a kormányfő.

Ugyanezen a napon, február 24-én írt arról a Reuters hírügynökség – ahogy erről a hirado.hu oldalán beszámoltunk –, miszerint három nappal a magyarországi országgyűlési választásokat követően, április 15-én terjesztheti elő az Európai Bizottság az orosz kőolajimport végleges betiltásáról szóló jogszabály-tervezetet. Az Európai Unió már korábban is korlátozta a tengeri úton érkező orosz kőolaj importját. A mostani tervezet azonban ennél is tovább menne:

jogszabályban rögzítené az orosz olaj teljes kivezetését, amely akkor is hatályban maradna, ha az ukrajnai háború esetleges lezárása után egyes szankciókat feloldanának.

Az energiaügyekért felelős uniós biztos, Dan Jorgensen korábban jelezte, hogy a cél legkésőbb 2027 végéig teljesen megszüntetni az orosz kőolaj behozatalát az EU-ba. A blokk tavaly év végére már jelentősen csökkentette kitettségét: a negyedik negyedévben az uniós olajimport mintegy 1 százaléka származott Oroszországból.