Béremelésekkel indul február. Több millió ember keresete nő, mutatjuk a részleteket

Béremelésekkel, adókedvezményekkel indul a február, érkezik a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete. A megduplázott adókedvezmény több százezer család életét teszi könnyebbé. Vagyis, ahogy Orbán Viktor fogalmazott a hatvani háborúelllenes gyűlésen: nem elvenni kell az emberektől, hanem támogatni kell őket.

Béremelésekkel ad csattanós választ a kormány a tiszás megszorító tervekre

Az év elejétől hatályos kormányzati döntések jelentős része már konkrét keresetnövekedést hoz sok millió ember számára. A 11 százalékkal megemelt minimálbér és a 7 százalékkal megemelt szakmunkásbér egymillió munkavállalót érint. Folytatódnak az ágazati béremelések. Februárban érkezik a kétgyermekes anyák első adómentes bére, a családok pedig már a megduplázott adókedvezményt is érvényesíthetik. Több mint kétmillió idős ember idén már ötheti pluszpénzre számíthat az emelt nyugdíjon felül.

Ugyanakkor a kiszivárgott több mint 600 oldalas tiszás tervezetből az olvasható ki, hogy 1300 milliárd forintot akarnak összesen elvenni az emberektől. Csökkentenék vagy megszüntetnék a jelenlegi támogatások sorát, emelnék a személyi jövedelemadót, eltörölnék a családi adókedvezményeket, drasztikusan belenyúlnának a jelenlegi nyugdíjrenszerbe, bevezetnék a vagyonadót, megadóztatnák a vállalkozásokat.

Ha ez megvalósulna, akkor a kormány számításai szerint

1. egy 30 év alatti egy gyermekes anya esetében 166 ezer forinttal, 
2. egy 40 év alatti két gyerekes anya esetében 226 ezer forinttal,
3.  egy három gyerekes család esetében pedig 307 ezer forinttal kevesebb maradna a családi kasszában.
   A progresszív jövedelemadó bevezetése a 417 ezer Ft feletti keresetnél 22 százalékos, 1,25 millió Ft felett pedig 33 százalékos adókötelezettséggel járna. Ezzel a munkavállalók több mint fele, közel 2 millió ember reálkeresete csökkenne.
   Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó közösségi oldalán megosztotta az  Eurostat friss adatait. E szerint idén a magyar minimálbér növekedés a legnagyobb volt euróban számolva (18,5 százalék), vásárlóerő paritáson pedig a negyedik legnagyobb volt (11 százalék). A főtanácsadó kiemelte, hogy Romániában Észtországban, Spanyolországban és Szlovéniában idén egyáltalán nem volt minimálbér emelés, Lengyelországban és Belgiumban pedig alacsonyabb volt az emelés, mint a tavalyi infláció. Hozzátette, 2026-ban a várható 3,2 százalékos Magyarországi infláció mellett 7,6 százalékkal emelkedik a minimálbér reálértéke, ami szintén kiemelkedőnek fog számítani az unióban.