Az ukrán zsarolás miatt a 20. szankciós csomagot is megállítjuk

Az ukránok a héten úgy döntöttek, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába. Ez egy nyilvánvaló politikai zsarolás, amellyel az ukránok egyrészt egy ezer forintos benzinárat, másrészt pedig egy ellátási zavart akartak létrehozni Magyarországon, közeledve a parlamenti választáshoz, hiszen mindenki tudja, hogy az ukránok egy ukránbarát kormányt akarnak látni Budapesten. Mi azonban kivédtük ezt az ellátási zavar megteremtésére irányuló kísérletet, felszabadítottuk az olajtartalék egy részét, és már tengeri úton elkezdtük beszerezni az utánpótlást, ami már úton is van-tájékoztatott Szijjártó Péter.

Döntést hoztunk a héten arról, hogy leállítjuk a dízel üzemanyag szállítást Ukrajnába, ami az ukrán importnak mintegy 10 százalékát jelentette, és döntöttünk arról, hogy blokkoljuk a 90 milliárd eurós hadikölcsön kifizetését Ukrajnának, és világossá tettük azt is, hogy mindaddig, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, addig az Ukrajna számára fontos uniós döntéseket mind blokkoljuk. A holnapi napon a külügyminiszteri tanácsülésen tervezték elfogadni a 20. szankciós csomagot. Mi ezt a döntést holnap blokkolni fogjuk, nem fogunk hozzájárulni a 20. szankciós csomag elfogadásához, mert korábban világossá tettük mindaddig, amíg az ukránok nem indítják a kőolajszállítást újra Magyarország irányába, a számukra fontos döntéseket nem engedjük el. Tehát holnap a külügyminiszteri tanácsülésen Magyarország blokkolni fogja a 20. szankciós csomag elfogadását, és ez mindaddig így is marad, amíg az ukránok nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába.

Mai napon áttekintettük a villamosenergia-ellátással kapcsolatos kérdéseket is. Ugye Ukrajna villamosáram importjának majdnem a fele Magyarországról származik. Azonban azt állapítottuk meg, hogy ebben a kérdésben különös óvatossággal kell eljárnunk, hiszen a határ másik oldalán is magyarok élnek, és a villamosáram export leállítása elsősorban a Kárpátalját érintené, azoknak a családoknak okozna különös problémát és kihívást és szenvedést, akik a határ túloldalán élnek, ezért ebben a kérdésben nekünk nagyon óvatosan kell eljárni. Nekünk a vitánk nem az Ukrajnában élő emberekkel, nem az Ukrajnában élő családokkal van, nekünk a vitánk az ukrán állammal, az ukrán kormánnyal, Zelenszkij elnökkel van ebben a kérdésben, mi nem akarunk még több szenvedést okozni az ukrán embereknek. Ezért a villamosáram kérdésében rendkívül óvatosan kell eljárni. Viszont holnap külügyminiszteri tanácsülés lesz Brüsszelben, eddig az volt a várakozás, hogy ezen az ülésen elfogadásra kerül a 20. szankciós csomag, nos, ez nem lesz így.

Nincs energiabiztonsági krízishelyzet, és nem is lesz – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Czepek Gábor közölte: megvannak azok a biztonsági előírások, mechanizmusok, amelyekkel biztosítják az ország energiaellátását, kiváló biztonsági kőolajkészletezési rendszer van, és felszabadítottak 250 ezer tonna kőolajat, amely biztosítja az ország ellátását.

Az államtitkár elmondta: egy szövetség (vagyis a NATO vagy az EU) részét képező országgal, Magyarországgal szemben egy, a szövetségbe igyekvő ország, Ukrajna olyan lépést tesz, amelyet háborús felek tesznek egymással, leállítja az energiaellátást. A szövetség agyközpontja, Brüsszel pedig nem a tagország, hanem egy külső ország érdekeit nézi – tette hozzá.

Szerinte világossá vált, hogy mi Ukrajna mesterterve: a magyar energiabiztonság és rezsivédelem gyengítése, ezáltal pedig a magyar kormány gyengítése, mert gyenge kormány nem tud választást nyerni, a Tisza-kormány pedig beengedné őket az unióba.

Kitért arra, hogy két jogi előírást kell betartani: az egyik az európai társulási megállapodás 276. cikkelye, amely kimondja, hogy Ukrajna nem veszélyeztetheti a tagok energiabiztonságát, a másik a 2022/879-es EU rendelet, amelybe magyar nyomásra bekerült az a passzus, hogy ha megszűnik az ellátás a Barátság kőolajvezetéken, akkor délről a Janaf vezetéken orosz kőolajat át kell engedni.

Szólt arról is, hogy Magyarország három lehetőséggel élhet: leállította a dízelellátást Ukrajnába (ez az ukrán dízelforgalom körülbelül 10 százalékát jelenti), nem járul hozzá az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélycsomagot garanciarendszeréhez, amíg nem érkezik olaj Ukrajnából.

A harmadik, még meg nem lépett lehetőségként az államtitkár a villanyellátás leállítását említette, kiemelve, a villany- és gázszektorban az ukrán import 45 százalékát Magyarország biztosítja. Mint mondta, 3 milliárd köbméter gázról van szó, ami 3 millió háztartás ellátására elég, a továbbított áram pedig egymillió háztartást lát el.

Azzal kapcsolatban, hogy Horvátország nem akar orosz olajat szállítani, Czepek Gábor azt mondta, a horvát Janaf vezetéken eddig még soha nem érkezett 2 millió tonnánál több kőolaj évente (ez az orosz Barátságon évi 5 millió tonna), a horvátok szerint a vezeték képes erre, de ezt még igazolni kell, emellett, „a helyzetet kihasználva nyerészkednek a szállítási díjon”.

Czepek Gábor közölte, hogy az Európai Bizottság február 25-ére egyeztető ülést hívott össze Magyarország, Szlovákia és Horvátország részvételével.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán válaszolt az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatára, amelyben Kijev elutasította a magyar és a szlovák kormány energiaszállításokkal kapcsolatos álláspontját, és kilátásba helyezte egy uniós mechanizmus aktiválását.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány szerint az olajszállítások újraindítása kulcsfontosságú Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából. Bejegyzésében arra szólította fel Andrij Szibiha ukrán külügyminisztert, hogy a vitás kérdések helyett tegyék lehetővé a szállítások folytatását – közölte a Mandiner.

„Egyszerű a helyzet: a választásainkba való beavatkozás helyett indítsák újra az olajszállításokat Magyarországra és Szlovákiába. Mindketten tudjuk, hogy nincs technikai akadály”

– fogalmazott a tárcavezető.

Előzőleg az MTI számolt be arról, hogy Ukrajna visszautasítja és elítéli a szlovák és a magyar kormány „ultimátumát és zsarolását” az Ukrajna felé irányuló energiaszállítmányokkal kapcsolatban – közölte szombaton a kijevi külügyminisztérium. „Ultimátumokat inkább a Kremlnek és semmiképpen sem Kijevnek kellene címezni” – állt a tárca közleményében.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az elmúlt napok energiapolitikai eseményei miatt összehívta az Energiabiztonsági Tanácsot. A tárgyalás legfontosabb témája az ukrán energiazsarolás miatt szükséges lépések összehangolása – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ vasárnap az MTI-vel.

Az ülésén részt vesz Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Orbán Balázs a miniszterelnök politikai igazgatója, Bíró Marcell a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, Szarvas Ferenc a Mavir Zrt. vezérigazgatója, Hernádi Zsolt a MOL elnök-vezérigazgató, Mátrai Károly az MVM Zrt. vezérigazgatója, valamint Máté János Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár – tartalmazza a közlemény.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán válaszolt az ukrán külügyminisztérium nyilatkozatára, amelyben Kijev elutasította a magyar és a szlovák kormány energiaszállításokkal kapcsolatos álláspontját, és kilátásba helyezte egy uniós mechanizmus aktiválását.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány szerint az olajszállítások újraindítása kulcsfontosságú Magyarország és Szlovákia energiaellátása szempontjából. Bejegyzésében arra szólította fel Andrij Szibiha ukrán külügyminisztert, hogy a vitás kérdések helyett tegyék lehetővé a szállítások folytatását – közölte a Mandiner.

„Egyszerű a helyzet: a választásainkba való beavatkozás helyett indítsák újra az olajszállításokat Magyarországra és Szlovákiába. Mindketten tudjuk, hogy nincs technikai akadály”

– fogalmazott a tárcavezető.