Az olasz kormány határozottan fel akar lépni a migránshajók ellen

A Giorgia Meloni vezette kormány újabb törvénytervezetet hozott nyilvánosságra szerdán, amely a migránsokkal érkező hajók olasz területi vizekre történő belépésének tiltását tartalmazza, valamint szigorítja a menedékkérelem feltételeit.

Matteo Piantedosi belügyminiszter azt hangoztatta, hogy a kormány csomagja az Európai Unió június 12-én hatályba lépő migrációs és menekültügyi paktumához igazodik.

Hangsúlyozta, hogy az olasz kormány szerdai ülésen elfogadott tervezet – amelyről a jobbközép többségű római parlamentnek kell majd szavaznia –

az illegális vagy veszélyes bevándorlók kiutasítását tűzte ki elsőrendű célként, valamint a migrációs áramlat határozottabb irányítását akarja elérni.

„Fennáll a lehetősége, hogy nemzetbiztonsági okokból megtiltsuk a migránsok belépését felségvizeinkre. Olaszország határai Európa határai. Kötelességünk védeni őket” – írta közösségi oldalán Matteo Piantedosi.

A tizenhét pontos javaslatcsomagban helyet kapott a hajóblokád bevezetése is, amit az olasz jobboldal már évek óta szorgalmaz.

Az intézkedés a migránsokat szállító hajókra vonatkozna, amelyeket a hatóságok veszélyesnek tartanak nemzetbiztonsági szempontból. A blokád által a hajók nem léphetnék át az olasz területi vizek határát. A hatósági tiltás legfeljebb harminc napra vonatkozhat, de többször megújítható összesen hat hónapos időtartamig.

A nemzetbiztonsági veszélyességet négy kritérium határozza meg: ha a hatóságok szerint a hajóval érkezők konkrét terroristaveszélyt képviselnek, vagy a migránscsoporttal terroristák szivároghatnak be az ország területére. A hajóblokádot abban az esetben is életbe léptethetik, ha a hatóságok úgy ítélik meg, hogy rendkívüli migrációs nyomás veszélyezteti a határok biztonságos védelmét, valamint ha nemzetközi méretű egészségügyi vészhelyzet áll fenn, vagy ha magas szintű nemzetközi események rendkívüli biztonsági intézkedéseket követelnek.

Az előírások egyértelműen a nem kormányzati szervezetek (NGO) migránsokat szállító hajóira vonatkoznak.

A tervezet szerint ha a hajó nem tartja tiszteletben a hatósági tiltást, ötvenezer euróig terjedő bírságot szabhatnak ki a hajó tulajdonosára, üzemeltetőjére, felhasználójára. Ha ugyanaz a hajó többször megsérti a tiltást, a vízi járművet az olasz hatóságok lefoglalhatják, majd elkobozhatják.

A kormányülés jegyzőkönyve leszögezi, hogy a hajóblokád azt is szolgálja, hogy az illegális bevándorlókat visszatartsa az elindulástól.

A törvényjavaslat új rendelkezéseket ír elő az Olaszországban nemzetközi menedékkérelmet benyújtók számára. Bővítették a menedékkérelem elutasítási feltételeinek körét. Ha a menedékkérelmeket elbíráló hatóság első körben elutasítja a beadványt, a bevándorló csakis az elutasítás legitimitása ellen fellebbezhet.

A jelenleg hatályos gyakorlattal ellentétben a fellebbezéshez folyamodó bevándorlónak nem lenne automatikus joga Olaszországban maradni a kérelem újabb, akár több hónapot igénybe vevő elbírálásáig, hanem már a fellebbezési időszakban kiutasítható, vagy harmadik országba szállítható. Az olaszországi területi vizekre lépő migránsokat egyenesen olyan harmadik országokba szállíthatják, melyekkel Olaszország megállapodást kötött a bevándorlók befogadásáról, és ahol arra kialakított központokban elhelyezhetik és visszatarthatják őket a származási országokba történő visszaszállításukig. Utóbbi intézkedéssel a római kormány a 2024-ben Albániában létesített két migránstábor működését kívánja elindítani.

A tervek között szerepel az olaszországi migránstáborok felépítésére és működésére vonatkozó szabályok egységesítése. A kiutasító- vagy büntetőtáborokban elhelyezett migránsok számára megtiltják a mobiltelefonok használatát.

Újdonságot jelent, hogy a menedékkérelemre váró bevándorlóknak Olaszország meghatározott térségeiben kell tartózkodnia, amelyeket csakis engedéllyel hagyhatnak el, tehát nem mozoghatnak szabadon az ország területén.

Szigorítani kívánják továbbá a családegyesítést is, korlátozva az Olaszországban élő bevándorlóhoz csatlakozó rokonok számát, kivéve ha magas képesítésű bevándorlókról van szó.

A törvényjavaslat-csomag életbe léptetéséhez a parlament támogatása mellett további kiegészítő rendelkezésekre is szükség lesz a jövőben.

A spanyol kormány által elfogadott döntés, amely félmillió illegálisan az országban tartózkodó bevándorló jogi helyzetének rendezését célozza, megdöbbenést és felháborodást váltott ki az illegális migráció elleni küzdelemmel foglalkozó szakértők körében.

Rendőrségi források szerint a hatás azonnali volt. A közösségi médiában már most Spanyolországba utazásra buzdító üzenetek terjednek, mivel „itt nagyon könnyű papírokat szerezni.” A szakértők szerint ez elkerülhetetlenül fellendíti az embercsempész-maffiák tevékenységét, amelynek következménye a halálesetek számának növekedése lesz a legveszélyesebb migrációs útvonalakon – különösen az atlanti útvonalon, ahol a becslések szerint az útnak indulók mintegy 30 százaléka életét veszti – közölte az ABC spanyol napilap.

A Caminando Fronteras nevű NGO (civil szervezet) szerint sokan soha nem jutnak el az európai partokra – ezt a hatóságok hivatalosan nem erősítik meg, de az ABC által megkérdezett, hiteles források valósnak tartják ezeket az adatokat. A szakértők szerint a mostani döntés miatt a következő hónapokban megsokszorozódik az Afrikából indulók száma, így „logikusan a halottaké is.”

A terepen dolgozó rendőrök és csendőrök számára a döntés komoly demoralizáló hatással bír, hiszen miközben ők minden erejükkel próbálják megakadályozni az illegális bejutást, a kormány jutalmazza azokat, akik törvénytelenül léptek be az országba. „Nem fogják kimondani, de a vonzóhatás elkerülhetetlen”

– fogalmaznak.

A szakértők szerint a döntés az illegális bevándorlást ösztönzi, mert azt az üzenetet közvetíti:

Spanyolországban nem toloncolnak ki, a menedékkérelem benyújtása szinte automatikus, és rendszeresen történnek tömeges legalizálások. Ráadásul Spanyolország az egyetlen uniós ország, amely nem szigorította bevándorlási retorikáját, amit a migránsok pontosan figyelnek.

Nemcsak a kibocsátó országokból várható erősödő nyomás: a szakértők szerint más európai országokból is Spanyolországba áramolhatnak az illegális bevándorlók, hogy kihasználják a könnyítéseket – akár hamis dokumentumokkal.

Nem félmillió, hanem akár kétmillió emberről lehet szó

A források hangsúlyozzák: nem igaz, hogy csak 500 ezer embert érint a döntés. Amint megkapják a tartózkodási engedélyt, családegyesítést kérnek: házastársakat, gyerekeket, sok esetben szülőket is.

„Négy fő egy főre vetítve még konzervatív becslés” – közölték a szakértők.

Közbiztonsági kockázatok

A regularizációt csak azoknál tagadják meg, akiknek büntetett előéletük van, ám a rendőrség szerint ez súlyos probléma: sokan ugyanis rendőrségi nyilvántartásban szerepelnek, de még nem született jogerős ítélet ellenük. Így kisebb bűncselekmények elkövetői, betörésekben, lopásokban érintettek is legálisan maradhatnak. Ez a jelenség ráadásul társadalmi feszültségeket okoz.

Marginalizáció és túlterhelt közszolgáltatások

A szakértők attól is tartanak, hogy az állam nem tud majd munkát, lakhatást, egészségügyi és oktatási ellátást biztosítani ennyi embernek.
Ez marginalizációhoz vezet, ami a bűnözés egyik fő kiváltó oka. „Így nem lehet ilyen folyamatot levezényelni, ez őrültség” – figyelmeztetnek, hozzátéve: az ilyen lépések a radikális politikai diskurzusokat erősítik.

Rendőrszakszervezetek tiltakoznak

A Rendőrségi Szakszervezet (SUP) szerint a kormány úgy jelentette be az intézkedést, hogy nem biztosított létszámnövelést vagy működési garanciákat, miközben a rendőrség már most is túlterhelt. „Nincs magyarázat arra, ki ellenőrzi az identitásokat, hogyan vizsgálják az előéleteket, és miként kezelnek akár egymillió új ügyet” – közölték.

A Jupol szakszervezet szerint a tömeges ügyintézés lassuláshoz, ellenőrzési hiányosságokhoz vezet, és gyengíti az embercsempészet, az illegális migráció és az okmányhamisítás elleni fellépést.