Arra kérik az ukránokat, hogy ne igyanak olvasztott hólevet

A közösségi médiában több videó is bizonyítja, hogy az ivóvízhiány miatt olvasztott hólevet isznak az ukránok. Andrij Koszinov elmondta, mennyire biztonságos a hóvíz használata: lehet-e belőle inni, főzni, vagy tisztálkodni-írta meg a hirado.hu.

Koszinov az Unionnak részletesen ismertette, mikor és hogyan lehet a havat vízforrásként használni. Elmondása szerint csak végső esetben, és kizárólag városon kívüli hó esetén szabad felhasználni, és akkor is saját felelősségre. Városi hó fogyasztását viszont semmilyen körülmények között nem javasolja.

„Laborunkban a víz minőségét számos tényező alapján vizsgáljuk: kémiai összetétel, pH, só és egyéb szennyezőanyag-tartalom, valamint bakteriológiai vizsgálatok. Ezek nélkül nem lehet biztos abban az ember, hogy a víz fogyasztható. Ha valaki mégis használja a havat vízforrásként, valójában kockázatnak teszi ki magát. Nem tudni, milyen körülmények között volt a hó: állatok léphettek rá, biológiai szennyeződés érhette, vagy felszíni szennyeződéseket szívhatott magába. Mindez komoly egészségügyi kockázatot jelent” – magyarázta Koszinov.

Az orvos szerint a városi környezet különösen veszélyes: a mai nagyvárosok jelentősen eltérnek a száz évvel ezelőtti városoktól, amikor a havat még fogyasztásra is használták.

Ma a gyárak, üzemek és a megnövekedett közlekedés miatt a levegőbe kerülő káros anyagok a hóra rakódnak, különösen, ha hosszabb ideig a talajon marad.

Így a hóvízben veszélyes vegyi anyagok is lehetnek, ami erős érv a hóvíz fogyasztásának kerülésére, különösen városi környezetben.

Megoldás a forralás?

Koszinov szerint a hóvíz forralása csökkentheti a kockázatot, mivel elpusztítja a baktériumok és mikroorganizmusok egy részét.

Ez azonban csak a biológiai kockázatot mérsékli, a vegyi szennyeződéseket nem távolítja el.

A hóvízben továbbra is lehetnek például üzemanyag-maradványok, kenőanyagok, kipufogógázok vagy erőműi kibocsátások. Különösen veszélyes a forgalmas utak, benzinkutak környékéről gyűjtött hó, mivel a szennyező anyagok a vízbe kerülnek, és a forralás sem hatástalanítja ezeket.

Emellett a városokban a tél folyamán kémiai anyagokat is használnak az utak tisztítására, amelyek a hóban maradnak, így a talált hóvíz további veszélyforrást jelenthet főzéskor.

Nem teljesen használhatatlan

Koszinov hangsúlyozta, hogy a városi hóvíz technikai víznek tekinthető:

használható például WC-öblítésre vagy takarításra, de semmiképp sem alkalmas edények mosására vagy fürdésre.

Az orvos hozzátette, hogy ma már számos olyan lehetőség van, ahol ellenőrzött, tiszta vízhez lehet jutni, például ivóvíz-automaták vagy bolti palackozott víz formájában. Még a szabadban gyűjtött hó sem garantálja a biztonságot, mert mindig fennáll a biológiai vagy technológiai szennyeződés kockázata.

„Összességében az, aki ma is a talált hóvizet használja, komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát” – zárta szavait Koszinov.

Az ukrán fegyveres erők péntek hajnalban tüzérséggel, rakétákkal és drónokkal támadták Oroszország nyugati és délnyugati határvidékét – közölték az érintett területek elöljárói.

Az ukránok éjszakai tüzérségi támadása komoly károkat okozott az orosz határ közelében fekvő Belgorod városában – közölte a régió kormányzója. Vjacseszlav Gladkov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett videóban arról számolt be, hogy a városi tisztségviselők sürgősségi ülést tartanak, hogy kidolgozzák a teendőket. „Sajnos nem kívánhatok jó estét, kedves barátaim” – mondta Gladkov a szinte teljes sötétségben rögzített videóban. „Az ellenség lőtte Belgorodot. Mindenki tudja, hogy nincsenek katonai célpontjaink. Komoly károk keletkeztek. Kimentem megnézni a helyszínt” – folytatta.

A károk részleteiről nem beszélt a kormányzó. Közölte ugyanakkor, hogy a hatóságok nem hoztak létre ideiglenes szállásokat. Hozzátette: az áramszolgáltatás helyreállítására irányuló munkálatok folytatódnak.

„A mai napig nem sikerült teljes mértékben helyreállítani (a korábbi támadások során megsérült) elektromos hálózatot Belgorodban” – mondta.

Belgorodot tömeges rakétatámadás érte, az infrastruktúra megrongálódott, az áram- és hőellátásban zavarok léptek fel. Előzetes adatok szerint sérültek nincsenek – ezt már Valentyin Gyemidov polgármester közölte. Megjegyezte, hogy az energetikusok már nekiláttak a helyreállítási munkálatoknak az előre kidolgozott eljárásrend szerint.

Alekszandr Bogomaz, a szomszédos Brjanszk régió kormányzója arról számolt be, hogy Ukrajna HIMARS típusú rakétákkal és drónokkal támadott energetikai létesítményeket, ami néhány településen áramkimaradást okozott. Az energiaellátást több településen, így Klincovszkij járásban gyorsan helyreállították.

Két rakétát semmisítettek meg az Orjoli területen – mondta a régió kormányzója, Andrej Klicskov. Adatai szerint hajnali 4:45 és 4:57 között rakétatámadás veszélyét jelentették a régióban. Több magánház üvegezése megsérült a lelőtt rakéták becsapódásakor, de sérültek nem voltak.

A gázvezeték kisebb károkat szenvedett, a gázellátás helyreállt – mondta.

Az ukrán fegyveres erők az elmúlt 24 órában húsz alkalommal vetettek be tüzérséget a Kurszki terület elhagyott részein, ahol az orosz légvédelem 23 drónot lőtt le – közölte Alekszandr Hinstejn, a régió kormányzója. „Az ellenség húsz alkalommal vetett be tüzérséget az evakuált területeken. Öt alkalommal drónok támadták meg területünket robbanószerkezetek ledobásával” – írta Telegram-csatornáján. Hozzátette, hogy a támadások következtében az infrastruktúrában nem esett kár, és nincsenek halottak, sem sérültek.

Miközben az ukrán hadsereg továbbra is csapásokat mér Oroszországra, az orosz haderő is folytatja hadműveleteit Ukrajna ellen. Az orosz fegyveres erők péntekre virradóra összesen 335 támadóeszközt vetettek be ukrajnai energetikai és infrastrukturális létesítmények ellen. A célpontok több mint 90 százalékát az ukrán légvédelem megsemmisítette, ugyanakkor a támadásoknak egy halálos áldozata és több sebesültje is volt, továbbá lakóházak és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök megállapodtak abban, hogy elmélyítik a két ország együttműködését a védelmi ipar területén, valamint abban is, hogy Lengyelország támogatást nyújt Ukrajna energiaszektorának, és katonai segítséget biztosít – írja a Magyar Nemzet. Eközben összesen 1500 milliárd dollárt szórhat ki az EU a magyar adófizetők rovására.

A portál emlékeztetett arra, hogy a megállapodást február 5-én, Kijevben tartott közös sajtótájékoztatójukon jelentették be, ahol Donald Tusk arról is beszélt: a lengyel–ukrán együttműködésnek a gyakorlatban is új szintre kell lépnie (az ukrajnai vizitről a hirado.hu-n is beszámoltunk).

A felek olyan szándéknyilatkozatot írtak alá, amely a politikai elhatározások rögzítésén túl kézzelfogható, konkrét együttműködést is jelentenek, amely új lehetőségeket nyit ezen a téren, valamint a közös biztonság érdekében, amelyet hatékonyan meg is tudnak tenni „a SAFE program keretében is”.

„Ez volt a célunk hónapok óta. Beszéltünk róla, és sokat dolgoztunk azon, hogy a lengyelországi és ukrajnai vállalatok közötti közös termelés, vagyis a védelmi anyagok közös gyártása valósággá váljon, és hogy eltűnjenek azok az akadályok, amelyek eddig lehetetlenné vagy nehézzé tették a technológiacserét”

– jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő, aki a megállapodást üzletileg is jónak Lengyelország és Ukrajna szemszögéből nézve.

Amit most elérünk, az az, hogy európai pénzből, lengyel pénzből és ukrán pénzből közös biztonságot fogunk építeni – és már építünk is. Mindenki nyerni fog vele: Ukrajna és Lengyelország biztonsága erősödik, és közben létrejön egy modern védelmi ipar – fejtette ki Donald Tusk, aki egyúttal utalt a szülővárosában, Gdanskban sorra kerülő konferenciára is, amelyen a világ minden tájáról érkező partnerekkel „nemcsak a tervekről beszélünk, hanem összefoglaljuk a lengyel–ukrán együttműködés első konkrét eredményeit is”.

„Emellett dolgozni fogunk Ukrajna további fegyverellátásán és az Oroszország elleni háborúban nyújtott támogatáson is”

– húzta alá Donald Tusk.

Ukrán jólét 800 milliárd dollárból, hadi kiadások további 700 milliárd dollárból – Összesen 1500 milliárd dollárt szórhat ki az EU a magyar adófizetők rovására

Mindeközben az EU elkezdete az ukrán jóléti tervnek nevezett, 1500 milliárd dolláros támogatási tervezet előkészítését, amely az eredetileg decemberben benyújtott 800 milliárd dolláros ukrán támogatási igényből és a további, hadi kiadásokra szánt 700 milliárd dolláros tételből tevődik össze. Bóka János európai ügyekért felelős tárca vezető számításai szerint

csak az eredeti, 800 milliárd dolláros ukrán igény közel másfél millió (közel 1,3 millió) forintos adóterhet jelentene minden magyar család számára.

A 700 milliárd dollárról szóló hadi kiadási támogatás jelentette adóteherről pedig még nem esett szó. A tervezet hivatalos, január végi előterjesztését követően az unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón

Orbán Viktor az ukrán jóléti tervet lényegében eladósodásnak nevezte.

„Szerintem a következő száz évben nem lesz olyan parlament Magyarországon, amely az ukránok mellett szavazzon, hogy beüljenek az Európai Unióba” – fogalmazott Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója után.