A Nemzeti Petíció mindannyiunk közös ügye

A háborúpárti erők nyomásával szembeni ellenállásra és a Nemzeti Petíció támogatására buzdították a résztvevőket szombaton a Digitális Polgári Körök (DPK) hatvani háborúellenes gyűlésének felszólalói. Rákay Philip azt hangsúlyozta, hogy bármilyen Magyarország-ellenes, a globalista világ embereitől érkező tervre nemet kell mondani.

Rákay Philip producer, DPK-nagykövet az eseményen a legutóbbi DPK gyűlés óta történtekről szólva felidézte: Jakab Péter a DK képviselő-jelöltjeként folytatja a „zsírpapírból parizerzabálási versenyt”. A híres „parizeus” eljutott az árpádsávos gárdamellénytől a pufajkáig – tette hozzá.

Rákay Pilip megemlítette: a Tisza Pártból „kiugrott” egyházi munkacsoport-vezető „rendesen kitálalt” Magyar Péterről, aki erre „annyira bepöccent”, hogy megint perekkel és börtönnel kezdett fenyegetőzni. Ezek után új külpolitikai szakértőjét is bemutatta, egy újabb „globalista küldöttembert”, aki a jól ismert Bajnai és Soros-féle világból érkezik – fűzte hozzá.

Ezek után bárki komolyan gondolja, hogy „az ilyen Orbán Anita és Kapitány István-félék” nemet mondanának bármilyen Magyarország-ellenes, a globalista világ embereitől érkező tervre? – tette fel a kérdést megjegyezve: egészen biztosan nekünk kell rájuk nemet mondanunk.

A héten Magyar Péter „még a tőle megszokottól is gyomorforgatóbb, aljasabb kampányba kezdett”, hogy a cigányságot felhasználva politikai előnyt kovácsoljon – mondta, felidézve: a nemzeti kormány választási győzelme után 2011-ben partnerséget ajánlott a cigányságnak felzárkóztatásuk érdekében.

Mindannyiunk közös sikere, hogy a 2010-es 20 százalékhoz képest mára a cigányság mintegy fele dolgozik és a kormány adta vissza az önbecsülését ennek az értékes, dolgozni akaró és tudó társadalmi csoportnak – húzta alá.

Ezt nem teheti zárójelbe egyetlen rosszul sikerült, vagy kiforgatott mondat sem – jegyezte meg.

Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselőjelöltje, felidézve Hatvan több száz áldozatot követelő második világháborús bombázását, kijelentette: ez megmutatja, hová vezethet egyetlen rossz döntés, ha rossz szövetségest választva háborúba keveredik az ország.

Kiemelte: 2010 óta a térségben 11-ről 3 százalék alá esett a munkanélküliség, látványosan fejlődtek a települések, utak, közterek, intézmények, munkahelyek épültek, újultak meg. Van mit félteni és megvédeni az itt élőknek, akik egyre többen ismerik fel és utasítják el a „dumafrancikat és platószónokokat és a legújabb brüsszeli divatot hozó kesztyűbábokat”.

Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó, az egri vízilabdaklub elnöke videóüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy

soha nem volt ekkora tétje egy választásnak, mivel az ellenzék mögött olyan gazdasági erők állnak, amelyek a 90-es években egyszer már kirabolták az országot, és most a háború kiterjesztése áll érdekükben. Az Orbán-kormány az elmúlt 15 évben nagyszerűen ellenállt ezeknek a gyarmatosító támadásoknak

– tette hozzá.

Klausmann Viktor felidézve gyöngyösi polgármester-jelöltségét arról beszélt: megtapasztalta, hogy az ellenzék nem válogat az eszközökben, ha gazemberségről van szó. A háborúra utalva pedig kijelentette: édesapaként gyermekeinek is szeretné megadni azt a biztonságot, folyamatosságot és békét, amelyet ugyanúgy megérdemelnek, ahogy a mai szülők korosztálya.

Pajtók Gábor, Eger és térsége országgyűlési képviselőjelöltje videóüzenetében rámutatott: Eger a magyar történelem tükre, arra emlékeztet mindenkit, hogy a béke olyan érték, amely mellett ki kell állni. Európa súlyos kihívásokkal néz szembe, mert Brüsszelben azt akarják, hogy hazánk finanszírozza a szomszédban dúló háborút. Ennek elfogadása belesodorná az országot a konfliktusba, ezért felelős gondolkodásra, a béke melletti következetes kiállásra, a Nemzeti Petíció támogatására kérte a közönséget.

Ugyancsak videóüzenetben beszélt Kriska Jázmin patrióta édesanya arról, hogy Hatvan az elmúlt 15 év fejlesztéseivel egy „kellemes vidéki kisvárossá” vált. A kormányzati intézkedések jelentős része a családokat és az édesanyákat segíti, nekik se mindegy, ki kapja meg az ország irányításának lehetőségét.

Horváth László, Gyöngyös és térsége országgyűlési képviselője, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos a közelmúltban a Lázárinfón történtekre utalva kijelentette:

a mostani gyűlés mutatja a hevesiek igazi arcát, nem a „felbérelt, bűnözői hátterű provokátorok”. Ez a közösség békés, derűs, bizakodó, összetartó és erős.

Kassai Lajos lovasíjászt idézve aláhúzta: az őseink által követett, ma is irányt mutató három csillag: a függetlenség, a szabadság és a hit. Ezeket kell követni ma is. „Nekünk azért kell a szabadság, hogy szép dolgokat tudjunk megvalósítani” – tette hozzá. Magyarországgal ma mára a Lajtán túl, sőt, az Egyesült Államoktól Kínáig számolnak, a magyarok miniszterelnök szavának súlya van az egész világon – mondta.

A magyaroknak joguk van a békére és biztonságra, a Fidesznek pedig a győzelemre, mert az elmúlt években számtalanszor bebizonyította: a bajban csak rá lehet számítani, miközben az ellenzék el akarja venni és áruba bocsátani az ország biztonságát – mondta.

Vécsi György, a MVM Mátra Energia Zrt. vezérigazgatója videóüzenetében felidézte: az orosz-ukrán háború kitörésekor a kormány a nyugat-európai negatív példákkal ellentétben nem hagyta szétesni az energetikai hálózatot, megőrizte a magyar villamosenergia-rendszer stabilitását. Egyebek mellett arra törekedett, hogy az egykori Mátrai Erőmű mielőbb, minél nagyobb kapacitással legyen képes üzemelni, így járulva hozzá az energiabiztonsághoz – jelentette ki.

A tét nem kisebb, mint hogy Brüsszel végre meghallja a magyar emberek hangját Ukrajna ügyében. Megindult a Nemzeti Petíció postai kézbesítése.

Fontos bejelentés hangzott el a legutóbbi kormányinfón: megkezdődött a Nemzeti Petíció kézbesítése. A tét óriási, a küzdelem azért folyik, hogy Brüsszel végre meghallja-e a magyar emberek hangját Ukrajna ügyében. A kérdés súlyos: fizessenek-e a magyar családok Ukrajna háborújáért, veszélybe kerüljön-e a rezsicsökkentés, és belerángassák-e Magyarországot egy elhúzódó konfliktusba? A Nemzeti Petíció további részleteiről Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt a TV2 Mokka című műsorában.

A Nemzeti Petíció nem konzultáció, hanem kemény üzenet Brüsszelnek

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a petíció nem keverendő össze a nemzeti konzultációval.

– magyarázta Dornfeld László.

A cél egyértelmű: megmutatni az Európai Uniónak, hogy a magyarok többsége nemet mond:

• Ukrajna háborújának finanszírozására
• az elszabaduló energiaárakra 
• a rezsicsökkentés felszámolására

Brutális rezsiemelés jöhet, ha Brüsszel dönt! A szakértő emlékeztetett: az EU tervei szerint 2027-re teljesen leválnának az orosz gázról és olajról, ami lenullázná a rezsicsökkentés alapját.

Ez azt jelentené, hogy a gáz és az áram ára három-, négyszeresére, akár ötszörösére nőhet, így a magyar családok elveszíthetik az olcsó energia lehetőségét.

– hangsúlyozta Dornfeld László.

Közben Ukrajna újabb döbbenetes összeget követel

Ukrajna újabb hatalmas pénzügyi igényekkel állt elő. Az elmúlt években már 200 milliárd eurót költött rá az EU, most viszont 1500 milliárd eurót kérnek:

• 700 milliárd katonai célokra
• 400 milliárd civil kiadásokra
• plusz további igények

Az EU jelenleg csak 400 milliárdot tudna előteremteni, még úgy is, hogy közben a gazdáktól vont el pénzt. A hiányzó összeg: 1100 milliárd euró – felfoghatatlan nagyságrend. Felmerül a legfontosabb kérdés: honnan lenne erre pénz? Ki fizetné meg? Az orosz vagyon lefoglalása nem megoldás, ekkora hitelt nem lehet felvenni, reálisan csak adóemelés marad. A válasz tehát ijesztő: magyarok fizetnék ki Ukrajna háborúját.

Korábban már szóba került, hogy a tagállamok GDP-jének 1–2 százalékát Ukrajnára fordítanák – ez Magyarország esetében ezermilliárdos teher lenne.

Nem véletlen, hogy napvilágra kerültek a Tisza Párt súlyos adóemelési tervei is. A most kilépett egykori tag szerint ezek igenis valós elképzelések. Az sem véletlen, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke ismét elszólta magát: kórházbezárásokat is fontolgatnak.Így a kérdés úgyis feltehető, hogy: a pénz Ukrajnába menjen vagy a magyar kórházakba?

Ezért kulcsfontosságú a petíció!

A Nemzeti Petíció felhatalmazást ad a kormánynak, hogy Brüsszelben is keményen képviselje a magyar emberek álláspontját.

Az üzenet világos:

• nem akarunk fizetni a háborúért
• nem akarunk brutális rezsiemelést
• nem akarunk megszorításokat
• a magyar családok érdekei az elsők

Nézd meg videónkat arról, hogy hogyan mutatta be Orbán Viktor Nemzeti Petíciót: