POLITIK
A magyar anyák.
„Már 15 éve építjük a családalapú Magyarországot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén, Budapesten, a Várkert Bazárban.
A kormányfő emlékeztetett, hogy a családokat az édesanyák tartják össze, őket kell megerősíteni.
Magyarországnak csak akkor van jövője, ha az édesanyák anyagi biztonságban érezhetik magukat gyermekeikkel
– emelte ki a kormányfő. Felhívta a figyelmet: ma félmillió, a következő három évben már egymillió magyar édesanya válik adómentessé élethossziglan. „Ha 2010-ben nem vezettük volna be a családtámogatási rendszert, ma 200 ezerrel kevesebb gyermek lenne hazánkban. Erre pedig büszke lehet a kormány” – jegyezte meg.
Egyre több pénz maradjon a családok zsebében
A kormány azon dolgozik, hogy egyre több pénz maradjon a családok zsebében, ezért Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre. Ennek keretében júliustól adómentes lett a csed, a gyed és az örökbefogadói díj, 2025 októberétől a háromgyermekes anyák, 2026 januárjától a 30 év alatti anyák, valamint a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes szja-mentességben részesülnek – emelte ki pénteki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Orbán Viktor évértékelője egyszerre volt számvetés az elért eredményekről és stratégiai vízió a jövőről – mutattak rá az M1-en nyilatkozó elemzők. Törcsi Péter és Erdélyi Rezső Krisztián szerint a kormányfő beszéde világossá tette: a tét az eredmények megőrzése és a 2010 előtti, megszorításokra épülő politika visszatérésének megakadályozása.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjén olyan kérdésekről volt szó, amelyek a mindennapi életünket érintik – mutatott rá Törcsi Péter. Az Alapjogokért Központ operatív igazgatója és Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatorna műsorában értékelték a kormányfő beszédét.
Törcsi Péter hangsúlyozta: a beszéd első felében az elért eredmények kerültek szóba, a második felében pedig az Orbán Viktortól megszokott víziót hallhattuk arról, hogy mire számíthatunk és Magyarországnak milyen eszközei vannak ahhoz, hogy megőrizze az elmúlt években elért eredményeket
Az elemzők egyetértettek abban, hogy
az országgyűlési választások közeledtével egy belpolitikai fókuszú beszéd hangzott el.
Erdélyi Rezső Krisztián rámutatott, hogy ami az Európai Unión belül történik, az is egyre inkább belpolitika, hiszen van egy ellenérdekelt fél abban, hogy a nemzeti kormány Magyarországon hatalmon maradjon, ők az EU elitje. Hiszen a globális nagyvállalatoktól kezdve az EU politikai elitjéig mind ellenérdekeltek abban, hogy a jelenlegi kormány maradjon – tette hozzá.
Az elemző szerint szükségszerű volt arról is beszélni, hogy az unió részéről milyen beavatkozások vagy beavatkozási kísérletek történnek fél tucat különböző európai választásba, és a miniszterelnök is idézte az amerikai kongresszusi jelentést erről. Törcsi Péter megemlítette, az is beavatkozás, hogy a közösségimédia-platformokon októbertől az EU területén „politikai tartalmat nem lehet hirdetni”.
Szólt a különadókról is, amelyeket három szektorra, a telekommunikációs, az energia- és a bankszektorra vetett ki a kormány, és – mint mondta – már a 2010-es évek elején látszott, hogy azok a kormányok támadták Magyarországot – Franciaország, Németország, Ausztria –, ahol ezeknek a szektoroknak a képviselői jelentős számban vannak jelen.
Hogyha ezek az összegek – ezermilliárdokról beszélünk – kiesnének a magyar költségvetésből, mert egy olyan kormányzat kerül hatalomra, amelyik mögött ott állnak ezek a bizonyos nagytőkés csoportok, és ezeket az összegeket ők vissza akarják szedni, akkor költségvetési kiadásokon kellene spórolni
– mutatott rá Alapjogokért Központ operatív igazgatója.
Kijelentette: láttuk már 2010 előtt, hogy mik azok az intézkedések, amelyeken a baloldali kormányok igyekeznek spórolni. Erre utalt is egyébként a miniszterelnök a beszédében, amikor az első Orbán-kormány 1998 és 2002 közti intézkedéseinek kormányváltást követő eltörléséről beszélt – jelezte, hozzátéve, hogy mindez annak ellenére történt, hogy az MSZP a kampányban megígérte, hogy „ami jó intézkedés”, azt megtartják. Valójában ezeket az intézkedéseket teljes egészében lesöpörték az asztalról – emlékeztetett Törcsi Péter.
27. alkalommal tartott évértékelő beszédet Orbán Viktor. A miniszterelnök beszédében közölte, a magyarok a történelem főutcáján járnak. A kormányfő szerint ha hagyjuk, hogy a Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció kormányra kerüljön, ki fogják zsebelni a családokat. A miniszterelnök beszéde végén úgy összegzett, 2026 a győzelem éve lesz.
A szaktárca hozzátette, hogy ezenfelül a kormány 2026-ra két lépcsőben megduplázta a családi adókedvezményt is, mert Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, hanem a magyar embereknél van a helye.
Kiemelték, hogy 2026-ban eddig már csaknem 70 ezren kérték az anyakedvezményeket online a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Tavaly összesen mintegy 240 ezer három- vagy többgyermekes édesanya töltötte ki az adóelőleg-nyilatkozatot, nekik folytatólagosan jár a kedvezmény, és nekik nem is kellett újra nyilatkozniuk idén, az szja-mentesség a januári fizetésükben automatikusan érvényesül.
Az édesanyáknak járó kedvezmény akkor sem vész el, ha valaki elfelejtett januárban nyilatkozni. A januárra járó kedvezmény jövőre, az éves szja-bevallásban kérhető vissza. Azonban a nyilatkozatot érdemes minél előbb pótolni, hogy már a februári fizetésben érvényesüljön a kedvezmény. Minden édesanya választhat: vagy a munkáltatójánál tölti ki és adja le az adókedvezményről szóló adóelőleg-nyilatkozatot, vagy használja a NAV honlapján elérhető Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazást (ONYA).
Évértékelők: ezek voltak Orbán Viktor nagy gazdasági bejelentései
Az idei beszédnek külön jelentőséget ad, hogy szűk két hónap múlva Magyarországon országgyűlési választást tartanak. Orbán Viktor az évértékelő beszédei során számtalanszor adott teret nagy horderejű gazdasági bejelentéseknek, így például itt hirdette meg
- a 13. havi nyugdíjat,
- a 25 év alatti fiatalok adómentességét,
- a családvédelmi intézkedéseket
- és az adócsökkentési programokat is.
A teljes képhez érdemes hozzátenni, hogy a kormányzat már most is jelentős gazdaságélénkítési programot vezet, amelynek
összértéke mintegy 1400-1500 milliárd forint.
Ez különösen akkor figyelemreméltó, ha hozzátesszük, hogy a gazdasági növekedés finoman szólva sem indokolná ezt a fokú konjunktúraélénkítést.
Azonban a magyar életszínvonal építése az elmúlt években egyértelműen elvált a GDP-növekedés ütemétől, amit jól példáz, hogy az 1 százalékos növekmény mellett is 11 százalékos minimálbér-emelés ment végbe az idén.
Ripost hírek
